Kilencezer éves települést találtak Jeruzsálem közelében

Jeruzsálem, ásatás, régészet, tőr, penge, lándzsa, dárda
Archeologist of the Israel Antiquities Authority Jacob Vardi holds on July 16, 2019, a bronze head spear and a dagger's blade dated to the middle bronze period which were buried as burial offering in a warrior's tomb found at the archeological excavation site of a settlement from the Neolithic Period (New Stone Age), discovered during archaeological excavations by the Israel Antiquities Authority near Motza Junction, about 5km west of Jerusalem. - The settlement is the largest known in Israel from that period and one of the largest of its kind in the region. (Photo by GALI TIBBON / AFP)
Vágólapra másolva!
Izrael régészek kilencezer évvel ezelőtti, több ezer lakosú településre bukkantak Jeruzsálem mellett. A felfedezés újraírja ennek a kornak a helyi történetét.
Vágólapra másolva!

A Jeruzsálemtől nyugati irányban öt kilométerre, a Szorek patak völgyében, források mellett talált egykori településen a szakemberek becslése szerint két-háromezren élhettek, ami abban a korban rendkívül nagy településnek számított.

Az ásatásokat vezető Hamudi Khalaili és Kobi Vardi szerint első alkalommal találtak kilencezer éves, újkőkori ekkora települést Izraelben, amely egyben az egész világon is ritkaságnak tekinthető.
Az izraeli régészeti hatóság (IAA) azért kezdett feltárásokba a Jeruzsálem szomszédságában lévő Motza nevű kisvárosnál, mert Jeruzsálem új bejáratának építésekor leletekbe ütköztek a markológépek, amikor alagutakat ástak a Tel-Avivból vezető egyes főúttól Jeruzsálem déli részei felé.

Az archeológusok többek között

vadászathoz használt több ezer nyílhegyet találtak, favágáshoz használt fejszékre, késekre, ékszerekre, szobrocskákra,

valamint elsősorban hüvelyeseket és lencsét tároló raktárakra bukkantak. Több helyiséges, élelmet tároló építményekre leltek, valamint jelentős közösségi épületekre, melyek rituális célokat szolgálhattak.

Egy bronz dárda hegye és egy tőr pengéje Forrás: AFP/Gali Tibbon

A vakolt, többfelé szigetelt és padlóval ellátott kőépítmények között sikátorok vezettek, ami fejlett településtervezése utal.

– nyilatkozták a régészek.

A megtalált tárgyak alapján már kilencezer évvel ezelőtt is kereskedelmi kapcsolatban állhattak az emberek távoli tájakkal, hiszen a sírokban ismeretlen eredetű köveket, anatóliai (mai Törökország) obszidiánt, és földközi-tengeri, valamint vörös-tengeri kagylókat is találtak, és több felől érkezett, több stílusban készített karkötők is voltak.

A fejlett raktározási technika egyben intenzív mezőgazdálkodást is jelez.

A településen fellelt állati csontok arra utalnak, hogy ekkoriban kezdtek áttérni a vadászatról az állattartásra,

egyre nagyobb szerepet kapott nyájaik legeltetése, s egyre inkább háttérbe szorult a vadak elejtése.

"Motza neolitikus településének felfedezése megváltoztatja eddigi ismereteinket a régió újkőkori korszakáról. Eddig úgy vélték, hogy Júdea területe üres volt, és ilyen méretű helyek csak a Jordán folyón túl és a Földközi-tenger északi partvidékénél léteztek" – méltatták a régészek a leletek jelentőségét.