Azt hitte, hogy aranyrögöt talált, ám egy szuper ritka meteorit volt

2019.07.18. 17:58

Négy évvel ezelőtt David Hole az ausztráliai Maryborough Regional Parkban, a 19. századi aranyláz helyszínén kutatott a fémdetektorával, amikor valami szokatlanra bukkant. A rendkívül nehéz, vöröses színű sziklát sárga agyag borította és igencsak hasonlított egy megtermett aranyrögre. Csak egy véletlennek köszönhetően derül ki róla most, hogy egy igen ritka meteorit egy darabja.

Néhány tulajdonság alapján le lehet ellenőrizni a valódiságát

A férfi az elmúlt négy évben többször megpróbálta felnyitni az aranyrögnek vélt sziklát, amihez sziklafűrészt, sarokcsiszolót és fúrót is használt, de egyszer sem járt sikerrel. Savval is próbálkozott, ám a szikla meg sem repedt. Egy véletlennek köszönhetően most kapott választ a sikertelenségének okára: a leletről kiderült ugyanis, hogy egy szuper ritka meteorit egy darabja.

Igencsak hasonlított egy megtermett aranyrögreForrás: Melbourne Museum

Erre utalt a szikla faragott, horpadásokkal teli, gödrös megjelenése, ami akkor alakul ki, amikor a meteoritek belépnek a légkörbe és kívülről elkezdenek olvadni – magyarázta Dermot Henry, a Melbourne Múzeum geológusa, aki azonosította a ritka darabot.

Hangsúlyozta, hogy az összetételben és a szerkezetben meglévő különbségek miatt a meteoritoknak rengeteg altípusa van, mindazonáltal van néhány általános tulajdonság, amik alapján le lehet ellenőrizni a meteorit valódiságát. Ilyenek például a mágneses teszt, a súly, a megolvadt kéreg, az alak és a belső szerkezet. Bill Birch, a múzeum másik geológusa szerint sokat elárul az, amikor egy ilyen sziklát felemelünk a földről, mert ha az érezzük, hogy az szokatlanul nehéz, akkor szinte biztosan egy meteorittel van dolgunk.

A legolcsóbb űrkutatási formát jelentik

Maryborough városa közelében a kutatók már több meteoritre bukkantak. Az egyik kisebb objektum például nem kevesebb, mint 17 kilogrammot nyomott és nagy mennyiségű vasat tartalmazott.
A meteoritek a legolcsóbb űrkutatási formát jelentik, segítségükkel visszautazhatunk az időben és nyomokat mutatnak a Naprendszerünk koráról és kialakulásáról – magyarázta Henry. – Más, ritka meteoritek pedig olyan szerves molekulákat tartalmaznak, mint amilyenek az aminosavak, az élet építőkövei, ezért is olyan fontosak.

Amíg az űrben mozog, meteoroidnak nevezzük. Amikor belép a légkörbe, a légellenállás okozta súrlódás hatására felforrósodik és fényt bocsát ki,Forrás: leemage/©Ron Miller/Novapix/Leemage/Ron Miller

Bár a kutatók még nem tudják, honnan jöhetett pontosan és mennyi ideig lehetett a Földön a David Hole által felfedezett darab, már van néhány ötletük. Szerintük valószínűleg a Mars és a Jupiter közötti aszteroida övből került a Földre, ahová a szén-dioxid-kibocsátás alapján úgy tűnik, hogy 100-1000 éve érkezett. A kutatók hangsúlyozták, hogy 1889 és 1951 között számos meteor-észlelés történt a területen.

A második legnagyobb meteorit lehet

A meteoritek igen gyorsan csapódnak be, ami azt jelenti, hogy a földet érés során gyakran gödröket, krátereket hoznak létre. Ráadásul a vizsgálatok szerint a Maryborough-meteorit sokkal ritkább, mint az arany.

Egyike lehet annak a 17 meteoritnek, amit valaha feljegyeztek Ausztrália Viktória államában, és ennek az objektumnak van a második legnagyobb tömege és sűrűsége (az első helyen egy 55 kilogrammos meteorit áll 2003-ból).

Választ adhatnak a korai Naprendszerrel kapcsolatos kérdésekreForrás: Origo

Nincs két egyforma meteorit és minden új példány tartalmaz olyan, eddig ismeretlen elemet, nyomot, mely a korai Naprendszer jobb megismeréséhez szükséges – mutatott rá a geológus. – Minden új megtalált meteorit, mint ahogy ez a szuper ritka példány is, tudományos jelentőséggel bír.

A kutatók eredményeiket a Proceedings of the Royal Society of Victoria lapban publikálták.