Az ötven évvel ezelőtti Holdra szállás alapvetően átformálta a Naprendszerről és a Földről alkotott képet - nyilatkozta a Magyar Csillagászati Egyesület főtitkára szombaton az M1 aktuális csatornán.
Sok megválaszolatlan kérdésre kaptunk választ
Mizser Attila felidézte, hogy a Holdra lépő űrhajósok például kőzeteket gyűjtöttek, lézertükröt és szeizmométert helyeztek el az égitest felszínén, s ezek rendkívül fontos adatokat szolgáltattak.
A műszerek segítségével pontosítani lehetett a Föld-Hold távolságot,
és bolygónk kontinensvándorlásainak sebességét is.
Az utóbbi akkoriban friss elméletnek számított, ahogy azzal sem voltak tisztában, hogy vannak-e holdrengések.
Csaknem fél tonna holdkőzet került a Földre az Apolló-program során
Az Apolló-programban mintegy 400 kilogrammnyi holdkőzetet hoztak a Földre az expedíciók, amelyek az égitest történetéről árulkodnak - tette hozzá.
A Holdra szállás jelentőségét úgy érzékeltette a csillagász,
hogy ezzel az emberiség évezredes álma teljesült,
amikor egy idegen égitestre léphetett a "követei" révén.
Az Apollo-program 1972 decemberében történt befejezése óta ez nem ismétlődött meg - fűzte hozzá. Ötven éve, 1969. július 21-én lépett először ember, az amerikai Neil Armstrong a Hold felszínére.
Az Apollo-11 1969. július 16-án, 14 óra 34 perckor indult el,
fedélzetén Neil Armstrong parancsnokkal, Edwin "Buzz" Aldrin és Michael Collins űrhajóssal a Hold felé.
(Forrás: MTI)