Az egyre szárazabb levegő miatt szinte megállt a növények növekedése

2019.08.18. 15:37

A levegő növekvő vízgőztelítettségi hiánya a növénytakaró globális visszaesését okozta az elmúlt két évtizedben, amelynek eredményeként a vegetáció drámai módon, mintegy 59 százalékkal csökkent világszerte.

Alacsonyabb lett a fotoszintézis sebessége

Wenping Yuan a kínai Zhuhai-i Sun Yat-sen Egyetem munkatársa és kollégái négy, globális éghajlattal foglalkozó adatbázist tanulmányoztak és azt találták, hogy a növénytakaró drámai mértékű csökkenése összefüggésben van a légkörben jelentkező vízgőztelítettségi hiánnyal. A jelenség az 1990-es évekhez viszonyítva ma már mintegy 53 százalékkal nagyobb mértékben tapasztalható világszerte.

A vízgőz mindenütt megtalálható a troposzférában.

Ahogy a légkör egyre szárazabb lesz, a bolygó úgy lesz egyre kevésbé zöldForrás: NASA Langley Research Center

A levegő vízgőztartalma számos légköri folyamat szempontjából döntő fontosságú, ilyen például a felhő- és ködképződés, a sugárzásátvitel, vagy az energiaháztartás.

A levegő vízgőztelítettségi hiánya esetén a növények leveleinek felületén lévő pórusok bezáródnak, és így alacsonyabb a fotoszintézis sebessége, amely a legalapvetőbb felépítő folyamat, amely során a zöld növények megkötik és átalakítják a Nap fényenergiáját kémiai energiává.

A század végére le kell zárulnia a légköri aszálynak

Yuan szerint ezért az éghajlatváltozás komplex dinamikája a felelős, hiszen csökkent az óceánok felett a szélsebesség, ami azt jelenti, hogy a vízgőz nyomása megváltozik, és ez vezethet a levegő vízgőztelítettségi hiányához a növényzettel borított területeken.

A folyamatban óriási szerepet játszik a folyamatosan melegedő bolygó is, hiszen a légkör adott hőmérsékleten csak bizonyos mennyiségű vízgőzt képes megtartani.

Van, ahol a pára elegendő mennyiségű vizet biztosít a szárazságtűrő növények túléléséhezForrás: Wikimedia Commons

Ahogy a talaj hőmérséklete megemelkedik, úgy lesz egyre magasabb a légkörben tartandó vízgőz mennyiségének felső határa is, így paradox módon a vízgőztelítettségi hiány még nagyobb lesz – magyarázta Yuan. – Ennek a „légköri aszálynak" a század végére le kell zárulnia, különben visszafordíthatatlan károkat szenved a vegetáció.

A kutatók elemezték az elmúlt húsz év műholdas képeit, és rábukkantak csökkenő és növekedő tendenciákra is a globális növénytakarót vizsgálva. Megfigyelték a fák évgyűrűit is, és arra jutottak, hogy 1998 után átlagos gyűrűszélesség is csökkent a világ 171 helyszínéből több mint 100 területen.

(Scientific Reports)