Ha ezeket a tüneteket észleli magán, azonnal forduljon orvoshoz

2019.08.27. 13:49

Ma Magyarországon 250-300 000 beteg szenved szívelégtelenségben, 30-35 000 az évente újonnan diagnosztizált esetek száma. Megdöbbentő adat, hogy naponta kb. 70 hirtelen szívhalál történik az országban - lehet közöttük ismert szívbeteg, de legtöbbször teljes jólét közben történik mindez. Dr. Csányi Erika, a Margit Medical Center kardiológusa szerint minden új tünet esetén érdemes orvosi vizsgálattal tisztázni, hogy sürgős, súlyos betegség tünete jelentkezett-e vagy sem.

  • Szívbetegség gyanúját veti fel a mellkasi fájdalom és fulladás, különösen, ha fizikai terhelés, testmozgás hatására lép fel.
  • Ritmustalan „össze-vissza" szívműködés érzése szintén jelezhet olyan ritmuszavart, ami kezelés nélkül veszélyes lehet.
  • Mindkét boka bedagadása, és ha éjszaka többször is fel kell kelni vizelni, lehet szívelégtelenség jele is.

Férfiaknál 40, nőknél 50 éves kor felett kezdenek gyakoribbá válni a szívbetegségek, ezért ezt a kort elérve tanácsos az új tüneteket komolyan venni.

Tulajdonképpen minden új tünet esetén érdemes orvosi vizsgálattal tisztázni, hogy sürgős, súlyos betegség tünete jelentkezett-e vagy sem. Sok esetben annyira nem típusosak a tünetek, hogy csak vizsgálat tisztázhatja, van-e baj egyáltalán, és ha igen, milyen komoly. Ha addig ismeretlen jellegű és erősségű mellkasi fájdalom jelentkezik, és nem múlik el rövid időn belül, haladéktalanul mentőt kell hívni" – mondja a kardiológus.

250-300 000 beteg szenved szívelégtelenségben

A keringési rendszer betegségei nagyon sokfélék lehetnek: fejlődési rendellenességek, gyulladások, ritmuszavarok, magas vérnyomás, érszűkület, szívizom-betegségek, szívelégtelenség, billentyűhibák.

„A betegségek nemzetközi osztályozására szolgáló kódrendszer a „BNO", tíz nagyobb csoportot hozott létre, ezeken belül számos alcsoporttal. A betegségek gyakorisága igen eltérő, a „népbetegségtől" az „irodalmi ritkaságig". A szívelégtelenség előfordulásáról vannak adataink, mivel a jellegéből fakadóan gyakran szükséges kórházi kezelés, így pontos adataink vannak a betegek megjelenéséről. Ma Magyarországon 250-300 000 beteg szenved szívelégtelenségben, 30-35 000 az évente újonnan diagnosztizált esetek száma. Időskorban a gyakoriság magasabb, 70-80 évesek között 10-20 %, szemben a teljes népességben tapasztalt 3-4%-kal. A betegek egy éves halálozása meghaladja a 25 %-ot, ami több mint a rosszindulatú betegségek átlagos halálozása" – hívja fel a figyelmet Dr. Csányi Erika.

A szív koszorúérszűkülete miatti szívbetegség előfordulását korcsoportokra bontva szokták vizsgálni, a 25-64 éves korosztályra korlátozva, hogy ellensúlyozzák az időskori halálozás túlsúlyából eredő torzítást. A területi és nembeli eltérések miatt 18-40 % közötti előfordulással számolhatunk.

A hazai felnőtt lakosság körében 35%-os a magas vérnyomás előfordulása. A 65 év fölötti korosztály 50–75%-a – úgy férfiak, mint nők esetében – hipertóniás.

Igazából a szívbetegségek statisztikáját nem az előfordulás oldaláról szokták vizsgálni elsősorban, hanem inkább a halálozás felől, ezen belül is, az elvesztett, illetve máshonnan nézve a megnyerhető életévek felől. A 0-70 potenciális élettartamból le nem élt életévek számát meghatározva 100 000 főre vonatkoztatva, Magyarországon az elvesztett életévek kb. 20 %-a valamilyen szív-érrendszeri betegség miatt következik be.

Magas a rizikófaktor

Fontos és biztos adat továbbá, hogy Magyarországon naponta kb. 70 hirtelen szívhalál történik (évente 25-26 000), ők azok a betegek, akik panaszai kezdetétől számítva egy órán belül meghalnak. Lehet közöttük ismert szívbeteg, de legtöbbször teljes jólét közben történik mindez, egy addig felderítetlen szívbetegség következtében kialakult ritmuszavar miatt.

A WHO, Eurostat, és Európai Kardiológus Társaság felmérései alapján, Magyarország az EU-28-on belül szinte minden tekintetben az utolsó 3-4-5. helyet foglalja el a szív eredetű halálozás és a szívbetegséghez vezető rizikófaktorok tekintetében. Besorolásunk e-tekintetben „magas rizikójú", „high risk" ország.

Lehet továbbá tudni azt is, hogy hány beteget kezelünk évente kardiológiai osztályon kórházban (ez 2018-ban 100 000 eset körüli szám volt), hány szívműtét van (3700), vagy hogy hányan születnek különböző szívfejlődési rendellenességgel (néhány száz évente) a NEAK adatai szerint az államilag finanszírozott járóbeteg-ellátásban. Az is biztos, hogy 2018-ban kb. 2 500 000 EKG vizsgálatot végeztek el, kb. 100 000 terheléses EKG-t, 630 000 szívultrahangot.

Forrás: Shutterstock

Örökölhetőek a szívbetegségek?

A szív-érrendszeri betegségekkel szembeni fogékonyság genetikai meghatározottsága ma már bizonyítottnak tekinthető a kardiológus elmondása szerint.

„A magas vérnyomás családi halmozódása jól ismert, de az ikervizsgálatok és a genetikai kutatások is „poligénes" több gén által meghatározott öröklött hajlamot mutattak ki. Az érelmeszesedés, avagy érszűkület, a zsíranyagcsere zavarai, és a véralvadási zavarok esetében a genetikai háttér vizsgálatának eredményei a népegészségügyi hasznosítás küszöbén állnak, válogatott esetekben végzünk genetikai vizsgálatokat is. A hajlamosító gének hatása „kifejeződése" függ attól, milyen mértékben kombinálódnak egymással és milyen életmódbeli, környezeti hatások segítik, vagy gátolják megnyilvánulásukat" - mondja a Margit Medical Center szakorvosa.

Sokat tehetünk a megelőzésért

Sokat tehetünk annak érdekében, hogy megelőzzük, vagy késleltessük az érelmeszesedés, a magas vérnyomás kialakulását - hangsúlyozza a doktornő.

„Kiterjedt kutatások alapján ma már nagyon pontos ajánlások vannak arra, hogyan tudjuk életmódunkkal befolyásolni a betegség megjelenésének idejét. Első helyen áll az ajánlásban a dohányzás elhagyása. Pontosabban az, hogy ne tegyük ki a szervezetünket a dohányzásnak semmilyen formában, passzívan sem. A következő a teljes kiőrlésű termékek, zöldség, gyümölcs, hal fogyasztása, a testsúly normál tartományban megtartása, (derékbőség nőknél 80, férfiaknál 94 cm alatt tartása). Az aerob mozgásból (séta, futás, úszás, kerékpározás) legalább heti 150 perc javasolt."

„A többi inkább az orvosok dolga, a vérnyomás 140/90 Hgmm alatt tartása, a vérzsírok, a vércukor szintjének pontos beállítása azoknál a betegeknél, akiknek erre szükségük van a kóros anyagcseréjük miatt" – teszi hozzá.