Az infravörös fény a Nap láthatatlan sugárspektrumának része. Nevét onnan kapta, hogy az elektromágneses hullámok sorában ez a hullámtartomány a látható fény „alatt" kezdődik. A látható fény legnagyobb hullámhosszal rendelkező tartománya a vörös. Az infravörös sugarakat az emberi szem már nem képes fényként érzékelni, a bőr melegérző idegvégződései viszont képesek „meleg érzetként" felfogni.
Amikor az univerzumra nézünk, csak a látható fényt látjuk, ám ha képesek lennék az infravörös sugárzás észlelésére, akkor teljesen új módon láthatnánk azt
– mondta Gang Han, a projekt fő kutatója és a Massachusettsi Egyetemi Orvosiskola kutatója. – Ezzel a képességgel szabad szemmel is végezhetnénk csillagászati tevékenységet és éjszakai is láthatnánk mindenféle berendezés nélkül.
Az infravörös sugárzást gyakorlatilag hősugárzásként is azonosítjuk, elsősorban hőhatásként érzékeljük.
A legtöbb emlős, beleértve az embereket is, csak az elektromágneses spektrum szűk tartományában láthatja a fényt. A látható spektrum 380 nanométertől 740 nanométerig terjed, amely azon infravörös spektrumon kívül esik, amelynek hullámhossza 800 millimétertől egészen egy milliméterig terjed.
Infravörös (IR) sugárzásról akkor beszélünk, amikor az elektromágneses sugárzás hullámhossza nagyjából 780 nanométer és 1 milliméter között van.
Annak érdekében, hogy „láthassuk" azokat az objektumokat, amelyek infravörös fényt bocsátanak ki, olyan speciális eszközöket kellett kitalálnunk, mint például távcsövek vagy hőkamerák. Utóbbiakat már olyan detektorokkal szerelték fel, amelyek képesek az infravörös sugárzást „látni".
A Massachusettsi Egyetemi Orvosiskola kutatói most azonban úgy gondolták, hogy megpróbálják mindezt berendezések nélkül is elérni. Ehhez Gang Han és munkatársai egy speciális típusú nanorészecskét (UCNPs) fecskendeztek be a kísérleti egerek szemébe.
A nanorészecske oldat többek között ritkaföldfémeket, erbiumot és itterbiumot tartalmazott.
Ezek az alacsony energiatartalmú infravörös fotonokat nagyobb energiájú zöld fénnyé alakíthatják, ez pedig szemmel érzékelhető.
Annak a tesztelése érdekében, hogy az egerek valóban észlelik-e az infravörös fényt, a kutatók ki dolgoztak számos fiziológiai és viselkedési tesztet. Az egyik ilyen vizsgálat során az egereket Y alakú víztartályba helyezték, ahol csak az egyik ág végződött nyílással, amelyen keresztül a rágcsálók kijuthattak.
A menekülési útvonalat háromszög alakban látható fény jelölte, míg a másik blokkok végét hasonlóan megvilágított kör jelölte. Néhány kísérlet után ezt a látható fényt felváltotta az infravörös fény.
A részecske-injektálásban részesült egerek jól láthatták a háromszöget, és könnyedén jutottak el hozzá minden alkalommal, ám a kontrollcsoport tagjai nem tudták teljesíteni ezt a feladatot
– magyarázta Gang. – A nanorészecskés oldat egyetlen befecskendezésével az egerek akár tíz hétig képesek voltak látni az infravörös fényt, és csak kisebb mellékhatásokat tapasztaltunk.
A tesztek arra utalnak, hogy az eljárás biztonságos.
Mielőtt azonban elkezdődnének az emberi kísérletek, még sok a teendő, például a „biokompatibilitási bizonytalanságok" ellensúlyozása érdekében.
(ZME Science)