Őrült félelem lett úrrá a törökökön az egri asszonyok látványától

Eger
Elkeseredett küzdelem bontakozott ki a törökök és a védők között
Vágólapra másolva!
A mohácsi csata utáni évtizedekben sokáig úgy tűnt, nincs olyan erő, amely feltartóztathatná az Oszmán Birodalom egyre jelentősebb térfoglalását a Magyar Királyság 1541-től három részre szakadt területein. Szulejmán, a török vazallussá tett Erdély 1551-ben történt és a porta számára teljesen váratlan „kiugrása" miatti dühében 1552-ben büntetőhadjáratot indított Magyarország ellen. A hadjárat egyik legfontosabb célja a Felvidék, valamint „Tündérország", vagyis az Erdély közötti összeköttetést biztosító stratégiai jelentőségű erősség, Eger elfoglalása volt.
Vágólapra másolva!

Fráter György belátta, hogy súlyos hiba volt Szulejmán kegyeit keresni

A mohácsi csatavesztés után 1526 novemberében megkoronázott utolsó nemzeti király, I. (Szapolyai) János, valamint a pozsonyi országgyűlésen ugyancsak magyar királlyá választott I. (Habsburg) Ferdinánd között 1538-ban titokban megkötött nagyváradi béke szerint, János halála után Ferdinánd koronája alatt kellett volna egyesülnie az országnak. Ám 1540. július 7-én – alig tíz nappal a király halála előtt - Jánosnak fia született.

I. (Szapolyai) János király rézmetszésű portréja Forrás: AFP

Az uralkodó ezért meggondolta magát, és a nagyváradi békeszerződésben rögzített kötelezettségvállalása ellenére, a halálos ágyán megeskette hűséges hívét, Martinuzzi (Fráter) György bíborost, hogy királlyá választatja gyermekét, János Zsigmondot.

Martinuzzi (Fráter) György bíboros egykorú portréja Forrás: Wikimedia Commons

Fráter György nem szegte meg az urának tett esküjét,

és 1540 szeptemberében a rákosi országgyűlésen II. János néven királlyá választatta Szapolyai újszülött fiát.

Ferdinánd, miután értesült a csecsemő János Zsigmond megválasztásáról, elhatározta, hogy ha kell, fegyverrel is érvényt szerez a nagyváradi békeszerződés javára szóló passzusainak.

I. Ferdinánd elhatározta, hogy fegyveres erővel szerez érvényt a nagyváradi békeszerződésnek Forrás: Wikimedia Commons

Viszont Fráter György, valamint a Szapolyaihoz hű magyar urak elérték, hogy Szulejmán nyilvánítsa ki, miszerint a magyar trónt János király fiának „adja", és hogy a Habsburgokkal szemben is megvédelmezi őt. Ferdinánd seregei 1541 tavaszán ostrom alá vették Budát,

ezért Fráter György a portához fordult segítségért.

Szulejmán szultán Tizianónak tulajdonított portréja Forrás: Wikimedia Commons

A Budát ostromló császári had az oszmán sereg közeledésének hírére elvonult a királyi főváros falai alól.

Szulejmán 1541. augusztus 29-én – napra pontosan a mohácsi csata 15. évfordulóján – kardcsapás nélkül megszállta Budát, I. János özvegyét, Jagelló Izabellát valamint a „fiává fogadott" gyermekkirályt, János Zsigmondot pedig Erdélybe száműzte.

Jagelló Izabella, I. János özvegye Forrás: Wikimedia Commons

A törökök Buda megszállása után már nem vonultak ki az ország területéről,

hanem a Duna-Tisza-közét, valamint az 1543-as hadjárattal megszerzett további területeket – köztük Székesfehérvárt, Vácot és Esztergomot - vilajetté (tartománnyá) szervezve, az Oszmán Birodalomhoz csatolták. Fráter György hamarosan rájött, hogy az ország jövője szempontjából tragikus tévedés volt Szulejmán segítségét kérni, és szövetségre lépni a portával.

A három részre szakadt ország Forrás: Wikimedia Commons

Ezért az 1549-ben megkötött nyírbátori szerződésben I. Ferdinánd kezére adta Erdélyt. György barát ezzel azt szerette volna elérni, hogy az 1003 óta a Magyar Királysághoz tartozó Erdély, valamint a török hódítások után még fennmaradt országrész Ferdinánd koronája alatt egyesüljön.

A padisah újra félelmetes oszmán hadat küld Magyarországra

A nyírbátori megállapodásban foglaltak érvényesítésére 1551 júniusában I. Ferdinánd csapatokat küldött Erdély, valamint a Tiszántúli területek, a „Partium" birtokbavételére, Giovanni Battista Castaldo császári hadvezér parancsnoksága alatt.

E hír hallatán Szulejmán éktelen haragra gerjedt, és sebtében katonai akciót szervezett az „árulás" felszámolására, Fráter György erdélyi hadteste azonban Lippa és Temesvár mellett súlyos vereséget mért a büntetőexpedícióra kiküldött oszmán seregre.

Giovanni Battista di Castaldo császári tábornok egykorú portréja Forrás: Antonis Mor

A kor legkiválóbb diplomatájának tekintett bíboros azonban nem csak a szultán haragját vívta ki, hanem az állandóan cselszövéstől tartó

I. Ferdinánd bizalmát is elvesztette,

aki 1551 decemberében orvul meggyilkoltatta a saját hatalmi ambícióira is veszélyesnek tartott György barátot.

A szultánt módfelett bosszantotta az 1551-es kudarc, és az a lehetőség, hogy Erdély, az értékes vazallus legfőbb ellensége, Habsburg Ferdinánd birtokába kerülhet.

Fráter Györgyöt megölik I. Ferdinánd orgyilkosai Forrás: Wikimedia Commons

Az 1520. szeptember 30-i trónra kerülése óta következetesen Habsburg-ellenes külpolitikát folytató padisah semmit sem akart jobban elkerülni, minthogy Ferdinánd koronája alatt egyesüljön a három részre szakadt ország.

Szulejmán díszes tugrája, vagyis aláírása, amivel a hivatalos szultáni iratokat hitelesítette Forrás: Wikimedia Commons

Szulejmán ezért elhatározta, hogy 1552 tavaszán minden addiginál nagyobb haderőt küld Magyarországra,

Erdély és a Ferdinánd koronája alatt álló országrész egyesülésének megakadályozására, valamint a magyarországi oszmán uralom megszilárdítása és kiterjesztése céljából.

A szerdár számára Eger megszerzése volt a legfőbb cél

A „gyaurok" ellen meghirdetett 1552-es dzsihádot, vagyis „szent háborút" a korábbi szokásától eltérően most nem személyesen a szultán vezette, - aki az Oszmán Birodalom fejeként az iszlám kalifája is volt egyben -, hanem Kara Ahmed pasa, szerdár, vagyis a teljhatalmú szultáni vezír.

A szultáni szerdár Isztambulból indult el csapataival, hogy Drinápolynál találkozzon a ruméliai hadtesttel Forrás: Wikimedia Commons

Az Isztambulból elindult csapatok Drinápolynál (ma Edirene, Törökország) csatlakoztak a Szokollu Mehmed ruméliai beglerbég parancsnoksága alatt álló főerőhöz.

Szulejmán szultán megszemléli Fehérvár 1543-as ostromát (egykorú török miniatúra) Forrás: Wikimedia Commons

A haditerv értelmében Kara Ahmed pasa seregeinek a Temes-vidéket, Hadim Ali pasa, budai beglerbégnek pedig északon Hont és Nógrád erősségeit kellett elfoglalnia,

hogy a két seregtest egyesülése után – mintegy a hadjárat megkoronázásaként – bevegyék Eger várát.

A stratégiai fontosságú észak-magyarországi erősség, az egri vár bevételével ugyanis az oszmánok éket verhettek Erdély, valamint a királyi Magyarország közé, és Eger birtokában megnyílt volna az út a gazdag felvidéki bányavárosok felé is.

Hadim Ali pasa budai beglerbég egykorú rézmetszésű portréja Forrás: Wikimedia Commons

A félelmetes oszmán had közeledésének hírére a rosszul és rendszertelenül fizetett külföldi zsoldosok számos erősséget harc nélkül feladtak, Karánsebest, Lippát, Temesvárt és Veszprémet, valamint északon Szécsényt, Drégelypalánkot, Hollókőt és Bujákot pedig a túlerőben lévő török had vette be.

Szolnok 1552-es ostroma korabeli rézmetszeten Forrás: Wikimedia Commons

Ahmed szerdár főerői, valamint Hamid Ali budai beglerbég hadteste augusztus végén Szolnoknál egyesült.

Szolnok új földsáncokkal megerősített várát alig másfél hétig tartó ostrom után, 1552. augusztus 4-én foglalták el a törökök. Szolnok elestével pedig megnyílt az út az utolsó jelentős észak-magyarországi erősség, Eger előtt.

Fekete koporsó az egri vár fokán

Ahmed és Ali pasa mintegy 50-70 ezer harcosból álló egyesített serege Szolnok alól felkerekedve, szeptember 9-án érte el az Eger határában fekvő Abonyt. Dobó István egri várkapitány aznap kora reggel egy kisebb csapat könnyűlovast küldött ki, hogy kikémleljék a fenyegetően közeledő oszmán had mozgását.

I. (Kanúni) Szulejmán oszmán szultán és az iszlám kalifája Forrás: Origo

A magyar huszárok Abony közelében hősiesen rajtaütöttek a túlerőben lévő török előőrsön, és számos akindzsit levágtak, ám a maroknyi csapat is súlyos veszteségeket szenvedett az egyenlőtlen kimenetelű összecsapásban.

Ezzel az összecsapással kezdődött el az egri vár történelmi legendává vált védelme.

Mindössze egyetlen lovasnak sikerült visszajutnia Egerbe, aki azonnal Dobó színe elé járult az aggasztó hírrel, hogy mindössze már csak egy járónapra vannak a törökök az egri vártól.

Dobó István egri várkapitány egy 19. századi litográfián Forrás: Wikimedia Commons

Az addigi sikereitől elbizakodott Kara Ahmed szerdár gőgös hangú levelet írt Dobónak, a vár harc nélküli átadására szólítva fel a várkapitányt: „... felszólítalak és figyelmeztetlek benneteket, hogy inkább a hatalmas és igazságos fejedelemnek, Szolimánnak kegyességét, mint fegyvereit tapasztaljátok meg, s adjátok fel Eger várát. Ha ezt megteszitek, megteszem, hogy ... a régi királyok idejében élvezett szabadsággal és javaitok birtoklásával éljetek. Ha azonban makacsul és hajthatatlanul kitartotok a vár védelmében, nemcsak vagyonotokat, hanem azokkal együtt gyermekeiteket, végül saját életeteket is ... el fogjátok veszíteni " - áll Ahmed pasa vészjósló levelében.

A 16. század elején az oszmán had volt a kor egyik legerősebb hadserege. Dobó nem ijedt meg a hatalmas túlerőben lévő török seregtől Forrás: About History

Dobó István, aki 1548 óta állt az egri vár élén, és aki a nehézségek ellenére is rengeteget tett a vár megerősítéséért, egyáltalán nem ijedt meg sem a török túlerőtől, sem pedig Ahmed szerdár fenyegetőzésétől.

A pasa levelét kézbesítő küldöncöt azonnal tömlöcbe záratta,

majd egy feketére festett koporsót állítatott fel két kopja közé erősítve a vár fokán, ezzel jelezve, hogy mindhalálig tartani fogja a rábízott erősséget.

Dobó István bronzszobra Egerben Forrás: MTI/Faludi Imre

Dobó a király és Oláh Miklós egri püspök, valamint a Tisza-melléki nemesek pénzadományainak köszönhetően 1548 és 1552 között jelentősen megerősítette a korábban elhanyagolt egri várat.

A kor modern hadmérnöki követelményeinek megfelelő új bástyákat építtetett, és megemelte, illetve megvastagította a falakat.

Várnagya, Mekcsey István hathatós közreműködésével jelentős készleteket és tartalékokat halmozott fel a belső várban, hogy akár több hónapos ostrommal is szembenézhessenek.

"Eger csak egy rozzant akol, amelyben gyáva hitetlen birkák laknak"

Dobó minden szorgalma és erőfeszítése ellenére sem sikerült 1552 nyarára befejezni a vár megerősítését, és ami a legaggasztóbbnak számított, hogy alig volt fegyverre fogható embere. Noha a török táborba bejuttatott kémei útján már június 7-én értesült arról, hogy Ahmed és Ali pasa Eger ellen készül, júliusban még csak alig 400 fegyveressel rendelkezett a várkapitány.

Az egri várfal egy részlete, ágyúval a Dobó-bástyán Forrás: MTI/KOMKA PÉTER

Dobó István I. Ferdinánd és Oláh Miklós püspök részére küldött leveleiben többször is sürgette az erősítést, ami a közvetlenül fenyegető veszély ellenére csak nagyon lassan szállingózott Egerbe.

Magyar végvári vitézek a 16. század közepén Forrás: Origo

Amikor szeptember 9-én megtörtént az első összecsapás a törökök és az egri vitézek között, 1900 védő állt Dobó István parancsnoksága alatt, ám közülük mindössze 1084 volt a kiképzett katona. Az erőviszonyok ismeretében Ahmed szerdár dölyfös elbizakodottságában azt írta a padisahnak,

hogy Eger „csak egy rozzant akol, amelyben gyáva hitetlen birkák laknak."

Hamid Ali pasa hadteste szeptember 11-én vert tábort Eger mellett, két nappal később a fővezér, Ahmed szerdár serege is letáborozott a vár közelében.

Ahmed az Eger-patak nyugati partján állíttatta fel vezéri sátrát, Szokollu Mehmed pasa csapatai pedig a pataktól keletre, Tihamér községig építették ki állásaikat.

Szokollu Mehmed ruméliai beglerbég, későbbi nagyvezír rézmetszésű portréja Forrás: Origo

De nemcsak Ali és Ahmed, valamint Szokullu Mehmed seregtestei táboroztak le az ostromgyűrűbe fogott vár környékén, hanem a szultáni szerdár parancsára Dervis pécsi bég, valamint Musztafa és Veli szegedi illetve hatvani bégek is küldtek katonákat a táborba.

A pasa a "tévelygő gyaurok" megadását remélte

A törökök 140 ostromlöveggel, köztük 35 faltörő nehézágyúval, zarbuzánnal rendelkeztek, amelyek a szeptember 17-i reggeli ima után menydörgésszerű robajjal kezdték el a falak ágyúzását.

Dobó István a legjobban védhető belső várban a Tömlöc-, a Sándor-, valamint magáról a várkapitányról elnevezett Dobó-bástyára, illetve a Közép-kapu bástyáira 500 fegyverest helyezett el, a külső vár, a Csabi -, a Bebek-, az Ó-kapu-, és a szegletbástyákra pedig 300 vitézt vezényelt.

Az egri vár alaprajza 1552-ben Forrás: Wikimedia Commons

További ezer harcos alkotta a tartalékot, amely Mekcsey István várnagy parancsnoksága alatt részben a külső várban, részben pedig a belső vár két piacterén állomásozott.

A külső várban elhelyezett seregtestet Bornemissza Gergely és Pető Gáspár hadnagyok kommandírozták.

A török ágyútűz a leggyengébbnek vélt Ó-kapu és Bebek-bástya közötti falszakaszra koncentrálódott. Kara Ahmed úgy vélte, hogy két-háromnapi heves ágyúzás elegendő lesz ahhoz, hogy észhez térjenek, és megadásért könyörögjenek a „tévelygő hitetlenek."

Oszmán harcosok Forrás: Tumbrl

A halálra szánt várkapitány még az ostrom előtt megeskette embereit, hogy utolsó csepp vérükig harcolni fognak, és életük árán is megvédik a várat.

Gárdonyi Géza, az Egri csillagok szerzője regénye megírása előtt komoly kutatómunkát folytatott az itthoni és isztambuli levéltárakban Forrás: Wikimedia Commons

Esküszöm az egy élő Istenre -... hogy véremet és életemet a hazáért és királyért, az egri vár védelmére szentelem. Sem erő, sem fortély meg nem félemlít. Sem pénz, sem ígéret meg nem tántorít. A vár feladásáról sem szót nem ejtek, sem szót nem hallgatok. Magamat élve sem a váron belül, sem a váron kívül meg nem adom. A vár védelmében elejétől végéig alávetem akaratomat a nálamnál feljebb való parancsának. Isten engem úgy segéljen!"- így hangzott Dobó esküje, a vár történetét kutató Gárdonyi Géza, „Az egri csillagok" történelmi regény szerzője szerint.

Aki asszony által vész el, sohasem juthat a paradicsomba

Ahmed pasa nagy bosszúságára a falak intenzív lövetése ellenére sem tűzték ki a fehér zászlót az elszántan védekező egri vitézek.

Tizenkét napig tartó szakadatlan ágyúzás után, szeptember 29-én a reggeli ima után, tízezernyi torokból harsant fel az „Allah akbar!" kiáltás, majd magasba emelkedtek a félholdas lófarkas hadijelvények, és a török harcosok szablyáikat villogtatva kezdtek el rohanni a falak felé.

Eger ostroma egykorú metszeten Forrás: Wikimedia Commons

Ostromlétrák tucatjai csapódtak a romossá lőtt várfalaknak, amelyen egymást taszigálva, hangosan kiáltozva másztak fel a sokszoros túlerőben lévő muszlim ostromlók.

Dobó és Mekcsey vitézei a szétlőtt várfal tetején harcra készen állva várták a támadókat.

Öldöklő küzdelem alakult ki a falakra feljutott törökök, és a kétségbeesett elszántsággal védekező magyar vitézek között.

Török ostromtüzérség Forrás: Wikimedia Commons

Amikor egyre több védő hanyatlott holtan a vértől síkossá vált kövek közé, a falakra forró vizet és szurkot tartalmazó üstöket cipelő hőslelkű egri asszonyok ragadták fel az elesettek szablyáit, és vérszomjas dühvel, hangosan sikoltozva vetették rá magukat a törökökre.

Az egri asszonyok Székely Bertalan festményén Forrás: Fj Mol

A várfalon megjelent lobogószoknyás, kardot villogtató asszonyok látványától a törököket babonás félelem szállta meg.

Hitük szerint ugyanis az a muszlim férfi, aki asszony által vész el, sohasem juthat a paradicsomba, ezért sietve igyekeztek kitérni a vadul vagdalkozó nők elől.

Eger ostroma Forrás: Wikimedia Commons

A híres 16. századi krónikás, Hyeronimus Ortelius így örökítette meg az egri asszonyok hősiességét Redivivus et continuatus oder der Ungarischen Kriegs-Empörungen historische Beschreibung című történeti munkájában: „ Az asszonyok is kövekkel, forró vízzel és szurokkal rohannak a falakra, az ellenségben nagy kárt tesznek, s nem is emberek ők, hanem dühös oroszlánok módjára viselkednek. Többek között egy asszony a leányával együtt ott volt a bástyán harcoló férje mellett. Amikor a férfi puskagolyótól eltalálva holtan összerogyott, nem temette el az asszony addig, amíg bosszút nem állt érte. Felkapta férje kardját és pajzsát, rövidesen három törököt levágott... Egy másik asszony követ vitt a fején, hogy az ellenségre dobja, de fejét szétlőtték. Ekkor a leánya kapta fel az édesanyja vérétől pirosló követ és a mélybe zúdította. Két török halt szörnyen, másik kettő pedig megsebesült."

Az egri asszonyok hősiességét több krónikás is feljegyezte Forrás: Wikimedia Commons

A szeptember 29-i ostromkísérlet összeomlott, és a súlyos veszteségeket elszenvedett törökök véres fejjel voltak kénytelenek eltakarodni a falak alól.

Gergely diák tűzkereket küld a törökök közé

Ahmed pasa a szeptember 29-i kudarcba fulladt roham után elrendelte, hogy folytassák tovább a falak ágyúzását. Emellett több üzenetet is küldött a várba, amelyben a védők kilátástalan helyzetét ecsetelve, a vár feladására szólított fel.

A védőket ért igen súlyos veszteségek hatására egy kisebb csoport,

Hegedűs István hadnagy vezetésével titokban tárgyalásokba bocsátkozott a törökökkel, a vár átadásról.

Az áruló Hegedűs hadnagy azt tervezte, hogy az egyik éjszaka egy előre megbeszélt jelre embereivel megnyitja a várkaput, és beengedi az ostromlókat.

Dobó István nem bocsátkozott tárgyalásba a vár átadásáról, az árulókat pedig keményen megbüntette Forrás: MTI/Jászai Csaba

Még mielőtt azonban megvalósíthatták volna az árulást, Hegedűs és cinkosai lebuktak.

Dobó várkapitány Hegedűs hadnagyot nyilvánosan felakasztatta, tettestársainak pedig levágatta a fülét,

és tömlöcbe vetette őket.

A napközben lerombolt falszakaszokat a védők éjjel, fáklyafény mellett földdel, valamint rőzsekötegekkel tömködték be, és elszántan készültek az újabb rohamra. Október 4-én azonban nem várt súlyos katasztrófa érte az egri vár védőit.

Eger vára napjainkban Forrás: AFP

Máig ismeretlen okból, az egykori bazilika sekrestyéjében felhalmozott több tonna lőpor felrobbant. A hatalmas detonáció szétvetette a raktárként használt épületet, és sokakat megölt a közelben tartózkodók közül.

A robbanás nyomában kitört pánikot kihasználva, Ahmed szerdár azonnali rohamot rendelt el.

Az utolsónak és döntőnek hitt rohamot a török tisztek a Föld-, a Bolyki-, és a Tömlöc-bástya ellen vezényelték, de megrohanták az Ó-kaput is.

Elkeseredett küzdelem bontakozott ki a törökök és a védők között Forrás: Wikimedia Commons

Elkeseredett és véres közelharc bontakozott ki a megfogyatkozott létszámú várvédők és a dühödten támadó törökök között. A kőkupacok között zajló véres, ember-ember elleni küzdelem közben vetették be „Gergely diák", azaz Bornemissza hadnagy félelmetes találmányát, az „ördögi tűzkereket" ahogy utóbb a török krónikások emlegették.

A széles deszkalapokkal stabilizált óriási kerékre zsákokba töltött lőport, valamint betöltött puskákat szereltek fel. Az olajjal leöntött hatalmas szerkezetet meggyújtották, majd a lángoló kereket lelökték a várfal alatti lejtőn.

A törökök a lerombolt várfalak résein igyekeztek benyomulni a várba Forrás: Wikimedia Commons

Miközben a félelmetes látványt nyújtó tüzes kerék egyre jobban felgyorsulva lefelé gurult a lejtőn, kíméletlenül eltaposva az útjába került katonákat, sorra felrobbantak a lőporos zsákok, a beléjük töltött és szanaszét repülő szegek, valamint a hő hatására elsülő puskák véres rendet vágtak a fejveszetten menekülő törökök között. Hatalmas áldozatok árán, Dobó és hős vitézei az október 4-i rohamot is sikeresen visszaverték.

Te Deum laudamus - Eger nem adta meg magát

Az elszenvedett rettenetes veszteségek valamint a hidegre fordult idő hatására az ostromló török seregnek rendkívül leromlott a harci morálja. Október 13-án a tisztek már csak kardlappal verve tudták a katonáikat újabb rohamra zavarni, de az elcsigázott és kimerült katonáknak nem fűlött a foga a további harchoz.

Október 4. után már a janicsárok is lázadozni kezdtek Forrás: Origo

Amikor a török hadsereg elitkatonasága, a janicsárság is megtagadta agájuk parancsának teljesítését, Kara Ahmed pasa is kénytelen volt belátni, hogy nincs tovább. Október 17-én a török sereg csendben felmálházott, és Ahmed pasa serege elvonult a „rozzant akol" alól, a csúfos vereség keserű ízével a szájában.

A magyar-török küzdelmek allegóriája egy 17. századi rézmetszeten Forrás: Wikimedia Commons

A budai beglerbég, Hamid Ali másnap követte a fővezért, és ezzel az utolsó törökök is eltűntek az Egert övező dombok között. Dobó István és az életben maradt várvédők a püspöki bazilika romjai között még aznap hálaadó szentmisét, Te Deumot tartottak a hihetetlen győzelem megünneplésére.

Dobó István várkapitány jelentése I. Ferdinándnak Forrás: Wikimedia Commons

Nándorfehérvár 1456-os ostroma óta nem született ekkora magyar diadal az oszmán had felett. Eger hős védői meghiúsították Szulejmán tervét, és bő fél évszázadra elvették a törökök kedvét attól, hogy újabb hadjáratot indítsanak Magyarország ellen.