Tudja-e, hogy miért vonyítanak a kutyák?

2019.09.15. 20:14

Számos kutyatulajdonos ébredt már fel az éjszaka kellős közepén a kutyája vonyítására. Ilyenkor számos kérdés merül fel: talán a telihold miatt? A kutatók szerint a válasz egyszerű: nem, a teliholdnak semmi köze sincs ehhez. Sokkal inkább a kommunikációnak, a saját terület jelzésének, a magányosságnak és az esetleges sérüléseknek.

A hangjelzés egy önálló válasz

Az ugatáshoz hasonlóan a vonyítás, üvöltés is csak egy jól bevált kommunikációs módszer a kutyáknál. Épp úgy, mint nálunk, embereknél egy labdarúgó mérkőzésen a hullámzás, a házikedvenceink vonyítása egyszerűen csak az ősi lelkesedés kifejezése, amivel ők is csatlakoznak a tömeghez vagy épp egy „kórushoz". A kutyák ilyesfajta hangjelzése egy önálló válasz, amelyet még őseiktől, a farkasoktól örököltek, akik így osztottak meg egymással különböző információkat, többek között a préda helyzetéről vagy épp az ellenség felbukkanásáról. És mint a farkasok üvöltése, úgy a háziasított kutyák vonyítása is elindíthat egy egész eseménysorozatot.

Ha egy falkatag nagy távolságra kerül, a többiek sokkal gyakrabban és kitartóbban vonyítanakForrás: Science Vibe

Biztosan észrevette már, de amint egy eb meghallja egy másik hangját, az összes közeli társukhoz hasonlóan csatlakozik hozzá, és ez a vonyítás egyre messzebb és messzebb terjed.

A legtöbb gazdi legalább egyszer megtapasztalta már ezt a sorozatot, de a filmekben hallott farkasok kísérteties üvöltésével ellentétben a kutyánk vonyítása nem jelenti egyenes arányban azt, hogy azt, hogy valami szörnyű dolog fog történni.

A vonyítás számos funkciót képes egyszerre végrehajtani

Az állatgyógyászok és az állatok viselkedésével foglalkozó kutatók úgy gondolják, hogy a kutyák a korábbiakban taglaltaknál jóval több okból vonyíthatnak.

Egyrészt ezzel figyelmeztetik a területükre betévedt potenciális ragadozókat és az olyan, vélt ellenségeket, mint például a postás vagy az ajtócsengő.

Másrészt ezzel a hangjelzéssel hívják az otthon maradt vagy neki hiányzó falka- vagy családtagokat.

Egyes fajták, például a szibériai husky szívesebben vonyítForrás: Howling Dog

Harmadrészt segítenek a kutyáknak megtalálni a többieket, ha valami okból elválasztották őket egymástól. Negyedrészt vonyítással jelzik, ha az áldozatot a sarokba szorították és segítségre van szükségük: ez utóbbira jó példa a vadászkutyák célzott kitenyésztése, például a basset hound, a beagle vagy rókakopó esetében, amelyekben különösen erős ez az ösztön.

Az állati viselkedéskutatók szerint a vonyítás számos funkciót képes egyszerre ellátni. Végül, de nem utolsó sorban a farkas ősöktől örökölt üvöltés egyfajta kötődést erősítő tevékenység, amely tipikusan a falkában élő állatokra jellemző.

Igen kifejlett a hallásuk

A kutyák különösen reagálnak a szirénák vagy a hangos énekszó hangjára. A gazdik gyakran tapasztalják, hogy a kiskedvenceik meglepő hangeffektekkel válaszolnak a tűzoltóautók vagy a rendőrségi járművek megkülönböztető jelzéseire.

Ilyenkor jogosan merül fel a kérdés: vajon a hatodik érzékük kapcsol be? Esetleg tudják, hogy valaki bajba került? Vagy bántja az éles hang a fülüket?

A sziréna hangjára a kutyák vonyítani kezdenekForrás: YouTube

A szaglás után a hallás a kutya legfejlettebb érzékszerve, így magától érthetődik, hogy annak a kutyának, amely legyező formájú fülkagylóját minden irányban tudja mozgatni, élesebb a hallása, mint a lecsüngő fülek tulajdonosai. A kutya képes meghallani minden olyan erősségű és frekvenciájú hangot, amelyet a normális emberi fül meghall, sőt még azokat a hangokat is, amelyek az emberi fül hallási tartományán már kívül esnek. A kutatók szerint azonban a szirénák hangjára adott válaszreakció inkább annak tudható be, hogy az ebek összetévesztik azt egy másik állat vonyításával, jelzésével. A jelenség leginkább az idősödő kutyáknál figyelhető meg, amelyek érzékei már elhalványultak.

Összefüggésben van a fizikai és érzelmi igényekkel

Megesik néha az is, hogy kutyák álmukban kezdenek üvölteni. Hozzánk hasonlóan ők is képesek elmerülni az álmok birodalmában és ennek a legaktívabb szakaszaiban nem ritka jelenség, hogy rángatóznak, „jár" a lábuk, forgatják a szemüket vagy ugatnak, egyet-egyet vakkantanak, ritkább esetben akár vonyítanak is.

Tévhit, hogy a farkasok csak éjszaka vonyítanakForrás: Origo

Ez a kutatók szerint természetes jelenség és nincs különösebb jelentősége. Viszont felelősségteljes állattartóként akkor már érdemes elgondolkodnunk, amikor a kutyánk vonyítása összefüggésben van a kiskedvencünk fizikai és érzelmi igényeivel.

Ezek között sorolják fel például az idős korban jelentkező látás vagy hallás elvesztését, a demenciát, a fájdalmat vagy sérülést, egyes betegségeket, és a szeparációs szorongást.

Időnként az üvöltés a fizikai kellemetlenség jele lehet, amelyre érdemes figyelmet fordítani és beütemezni az állatorvos meglátogatását.

A falka tagjának tekintenek minket, magányosak nélkülünk

A kutyák szerelmesei pontosan tudják, hogy valamennyi házikedvencnek saját személyisége, egyedi személyiségjegyei és tulajdonságai vannak. Egyesek nagyobb figyelemre vágynak, mint mások, de az is lehet, hogy gyakrabban szűkölnek vagy érzékenyebbek, esetleg hajlamosak a depresszióra.

Vonyító kutyák. Hogy mi mindent akarnak ezzel kifejezni, legnagyobb részt még nem tudjukForrás: Origo

Nem szabad elfelejteni, hogy a kutyák az embereket a falkájuk tagjának tekintik és ragaszkodnak hozzájuk. Ez az erős társadalmi kötelék néha arra készteti őket, hogy minden eszközzel „összetartsák" a falkát. A vonyítás ebben az esetben szinte evidens: amikor a kutyánk ott üvölt az ajtó előtt a távozásunk után, akkor ezzel próbál meg visszahívni minket vagy adja a tudtára mindenkinek, hogy mennyire magányos nélkülünk.

Gondoljunk bele: egy olyan kutya számára, amely hajlamos az idegességre, gyakran unatkozik vagy szeparációs szorongástól szenved, borzalmas érzés lehet, amikor a falkavezér távozik.

A kutatók szerint azonban jó hír, hogy ez a jelenség ma már jól kezelhető. Épp úgy, mint a vonyítással kapcsolatos, más magatartási kérdések megoldása is.