Félrement a kísérlet, mutáns szúnyogok szabadultak el

2019.09.17. 18:39

Egy brit vállalat, az Oxitec azért engedett szabadon 2013 és 2015 között több millió génmódosított szúnyogot Brazíliában, hogy ezzel visszaszorítsák a sárgalázat, a dengue-lázat és a zikát terjesztő egyiptomi csípőszúnyogot. A kísérlet azonban egy új kutatás szerint balul sült el, és az életképtelennek hitt utódok elkezdtek keveredni a természetes populációkkal, még erősebb mutánsokat hozva így létre.

Az Oxitec 27 héten át heti rendszerességgel 450 000 genetikailag manipulált hím vérszívót engedett szabadon Jacobina város közelében. A rovarokba egy olyan gént ültettek (OX513A), ami terméketlenné tette volna az utódokat; az általa termelt mérgező fehérjétől ugyanis még az előtt elpusztultak volna, hogy szaporodhatnának.  A mutáns szúnyogok egy fluoreszcens fehérjét termelő gént is magukban hordoznak, így könnyen megkülönböztethetők a vad populációktól. Ha a terv sikerül, az Egészségügyi Minisztérium becslése szerint a szúnyogok egyedszáma 90 százalékkal visszaszorul.

Kezdetben minden jól is ment, a terepvizsgálatok csakugyan a szúnyogszám visszaesését mutatták ki, ám 18 hónappal a kísérlet kezdete után a trend megfordult, és hamarosan ismét annyi vérszívó repkedett a térségben, mint a beavatkozás előtt.

A Yale Egyetem munkatársai 27-30 hónappal később megnézték, mi a helyzet, és döbbent felismerésre jutottak: a mutáns gének bekerültek a természetes populációkba, holott a génmódosított egyedek utódainak sterilnek kellett volna lenniük.

Forrás: AFP/Patrice Coppee

Továbbadták a manipulált géneket

A kutatók számos különböző mintát megvizsgáltak, ezek alapján a moszkitók 10-60 százalékának genomja tartalmazta a laboratóriumban létrehozott géneket. Az eredményeket a Nature magazin lapcsaládjához tartozó Scientific Reports szeptember 10-i számában tették közzé.

Amennyiben a terepkísérlet a várakozásoknak megfelelően alakul, a mutáns gének nem kerülnek a vad populációkba, hiszen a génmódosított hímek ivadékai még a szaporodás előtt elpusztulnak.

Csakhogy a laboratóriumi kísérletek tanúsága alapján az OX513A-mutánsok 3-4 százaléka elérheti a felnőttkort. E tény viszont nem izgatta különösebben a tudósokat, úgy vélték, a kevés számú túlélő gyenge ahhoz, hogy génjeit tovább örökíthesse.

A jelek azt mutatják, hatalmasat tévedtek. A mutáns gént hordozó szúnyogok nem életképtelenek, sőt, a Yale munkatársai szerint még ellenállóbbá is válhattak, ami előnyt biztosít nekik az evolúciós versenyben. Ráadásul ugyanúgy képesek terjeszteni a betegséget, mint vad társaik.

Forrás: Phanie/CDC-GATHANY/PHANIE/Cdc-Gathany

Ismét viták kereszttüzébe kerül a génmódosítás

A kudarc után természetesen ismét késhegyre menő viták lángoltak fel a hasonló jellegű kísérletek létjogosultságáról. A szúnyogok szabadon bocsátását elsiették, nem vettek minden eshetőséget számításba"  – kritizálta az Oxitec munkáját José Maria Gusman Ferraz biológus a Folha de S. Paulo című lapban.

A müncheni Testbiotech szintén erős kritikával illette a brit cég kísérletét, mivel az nem készített alapos hatástanulmányt a terepkísérletek megkezdése előtt. Az Oxitec kísérletei egy kezelhetetlen szituációt teremtettek"  – mondta Christoph Then, a Testbiotech igazgatója a német dpa hírügynökségnek. Hozzátette: a mostani kudarcnak hatással kell lennie a génmódosítás jövőbeni alkalmazására is.

KAPCSOLÓDÓ CIKK