A légszennyező részecskék közvetlenül elérik a magzatokat

2019.09.18. 18:09

Légszennyezésre utaló részecskéket találtak a várandós nők méhlepényének magzati részén, ami azt jelzi, hogy a születendő csecsemők közvetetten ugyanúgy ki vannak téve a levegőszennyezés hatásainak, mint az édesanyjuk. Ez az első olyan tanulmány, amely kimutatta, hogy az anya által belélegzett szennyezett részecskék képesek behatolni a placentába. A kutatók eredményeiket a Nature Communications tudományos folyóiratban publikálták.

Egész életen át tartó következményekkel járhat

Jól kimutatható a kapcsolat a szennyezett levegőnek való kitettség, valamint a megnövekedett számú vetélés, koraszülés és az alacsony születési súly között. A belga Hasselt Egyetem kutatóinak legfrissebb kutatása arra a következtetésre jutott, hogy maguk a szennyezett nanoméretű részecskék okozhatják ezt, amelyek egyfajta a gyulladásos reakciót idéznek elő, amikor az anyák beszippantják a szennyezett levegőt.

Az emberiség több mint 90 százaléka él olyan környezetben, ahol a légszennyezés mértéke magasabb, mint a WHO elfogadhatónak tartForrás: pexels.com

A magzatok károsodása egész életen át tartó következményekkel jár, pedig ez az élet egyik legsebezhetőbb időszaka – mondta Tim Nawrot, a Hasselt Egyetem professzora, a tanulmány vezetője. – Ilyenkor fejlődik ki a magzat valamennyi szervrendszere, ezért a jövő generációinak védelme érdekében csökkenteni kell a levegőszennyezésnek való kitettséget.

Hozzátette, hogy fontos jövőbeli célkitűzés ennek a világszintű közegészségügyi problémának a csökkentése, és javaslatuk szerint a várandós anyáknak lehetőség szerint kerülniük kellene a forgalmas utakat.

Ez az átfogó, globális áttekintés arra a következtetésre jutott, hogy a légszennyezettség az emberi test minden szervét és gyakorlatilag minden sejtjét károsíthatja.

A légszennyezés minden élő organizációra káros

A belga egyetem munkatársai kutatásuk során egy lézeres technikát alkalmaztak és a vizsgálatba bevont nemdohányzó terhes nőknél egyértelműen kimutatták a légszennyező (motorok által vagy égetés útján keletkező) részecskéket, amelyek „ujjlenyomata igen egyedi". Valamennyi esetben nanorészecskékre bukkantak a méhlepényen, ami jelentős összefüggést mutatott az anyák légszennyezettségnek való kitettségével. A főutak közelében élő édesanyák méhlepényének magzati részében átlagosan 20 000 nanorészecskét találtak, a távolabb élők átlaga pedig 10 000 köbméter volt.

A városi környezetben a légszennyezettség veszélyes lehet a magzatraForrás: Getty Images

Megvizsgálták a vetélésből származó placentákat is és megállapították, hogy a légszennyezettség nyomai már a 12 hetes magzatoknál is megjelentek.
Az nem újdonság, hogy az autók kipufogó füstjéből, a gyárak füstjéből és más forrásokból származó légszennyezés mindenki egészségére veszélyes, és az összefüggés a vetélések száma és a koraszületések közt újabb bizonyítást nyert – magyarázta a professzor. – A most publikált kutatás azt bizonyítja, hogy a részecskék közvetlenül károsíthaják a magzatot; egyértelműen megállapítottuk, hogy minél nagyobb a légszennyezésnek való kitettség, annál több a nanorészecske a méhlepény magzati részében.

A kutatók jelenleg a magzati vér elemzését végzik és további kutatásokat folytatnak annak vizsgálatára, hogy a légszennyezettség nem okoz-e DNS-károsodást. Míg a légszennyezés néhány nemzet területén csökken, a világ népességének 90 százaléka olyan helyeken lakik, ahol a légszennyezés meghaladja az Egészségügyi Világszervezet (WHO) iránymutatásait.

(The Guardian/MedicalExpress)