Második világháborús repüléstörténeti relikvia csapódott a földbe

2019.10.03. 16:21

2019. október 2-án a második világháború egyik leghíresebb és repülőképesként fennmaradt Boeing B-17 típusú négymotoros nehézbombázója sétarepülésre indult a Bradley Nemzetközi Repülőtér betonjáról. A felszállás után a személyzet műszaki problémát észlelt, ezért úgy döntött, félbeszakítja a programot, és visszatér a repülőtérre. A leszállási manőver közben azonban a gép a földnek csapódott, és kigyulladt. A Boeing B-17, a legendás „Flying Fortress" vagyis a „repülőerőd" az egyik legnagyobb számban gyártott amerikai bombázógép volt, amely a második világháború csaknem valamennyi hadszínterén bevetésre került.

Több mint hét évtizedet élt meg a világháborús veterán

Az N 93012-es polgári lajstromjelű Boeing B-17 G-30 típusú négymotoros nehézbombázó a második világháború végén, 1945-ben hagyta el a szerelőcsarnokot.

A négymotoros B-17 "Flying Fortress" volt a második világháború egyik leghíresebb repülőgépeForrás: U.S. Air Force Photo

Nem sokkal a háború befejezése után, az eredetileg a 42-31909 - es katonai lajstromszámot viselő és „Nine 0 Nine" becenevű gépet az Egyesült Államok Hadseregének Légierejét (United States Army Air Force, USAAF) érintő nagy leépítés során leselejtezték.

A balesetet szenvedett "Nine 0 Nine" becenevet viselő B-17-es még a második világháború idején kezdte meg szolgálatátForrás: Allied Warbirds and Pilots of WWII.

A „Nine 0 Nine" azonban a legtöbb társától eltérően elkerülte a bontót, és a Collins Foundation repüléstörténeti alapítvány tulajdonába került.

Alapos restaurálás illetve felújítás után a kuriózumnak számító egykori bombázó

számos nagy nemzetközi repülőnapon vett részt, és a géppel sétarepüléseket is szervezett a tulajdonosa.

 

Kilátás a "Nine 0 Nine" oldalsó lőállásából. A világháborús veteránnal sétarepüléseket is szerveztekForrás: Rick Shanner

Hosszúra nyúlt civil pályafutása során a „Nine 0 Nine" volt már  – igaz, hogy szerencsére nem halálos kimenetelű – repülőesemény részese. 1995. július negyedikén a nebraskai Norfolkban a Karl Stefan repülőtéren megrendezett repülőnapon

az oldtimer B-17-es a leszállás közben futómű probléma miatt megsérült.

Az ezt követő nagyjavítás után a gép ismét megkapta az alkalmassági engedélyt.

Füstölgő motorral a reptér egyik épületébe csapódott az oldtimer

A „Nine 0 Nine" 2019. október 2-án szerdán, helyi idő szerint délelőtt 9 óra 48 perckor startolt el a Connecticut állambeli Windsor Locks nemzetközi repterének betonjáról, háromfős személyzettel és tíz, sétarepülésre indult utassal a fedélzetén.

Mivel a matuzsálem B-17-es repülőerőd rendkívül nehezen gyűjtötte a magasságot, a gépparancsnok a visszatérés mellett döntött.

Szemtanúk szerint a 4-es motor kihagyva dolgozott, és erősen füstölt.

 

A "Nine 0 Nine" felszállásra készülForrás: Allied Warbirds and Pilots of WWII.

A futópálya megközelítése során az alacsonyan repülő gép hirtelen magasságot vesztett, és helyi idő szerint 9 óra 54 perckor a Bradley Nemzetközi Repülőtér egyik épületébe csapódott.

A "Nine 0 Nine" roncsai a Bardley Nemzetközi repülőtéren, ahol az oldtimer bombázó balesetet szenvedettForrás: The Aviation Geek Club

A becsapódás után a „Nine 0 Nine" kigyulladt, a fedélzeten tartózkodók közül heten azonnal az életüket vesztették,

hatan pedig súlyosan megsérültek, akiket kórházba szállítottak. Egy, a baleset közelében tartózkodó személy szintén megsérült, ő is kórházi ellátásra szorult.

A katasztrófát szenvedett világháborús veterán a betononForrás: Allied Warbirds and Pilots of WWII.

A baleset miatt a Bradley Nemzetközi Repülőteret három és fél órára lezárták.

A Nemzeti Közlekedésbiztonsági Testület (The National Transportation Safety Board , NTSB) munkacsoportot hozott létre a baleset okainak kivizsgálására, a szakértők Jennifer Homendy vezetésével jelenleg a helyszínen vizsgálják a légi katasztrófa lehetséges okait.

Hatalmas füstfelhő száll fel a gép becsapódása nyománForrás: Patch

Azt még egyelőre nem tudni, hogy a „Nine 0 Nine" tragédiája miatt a légügyi hatóság tervezi-e az oldtimer gépekkel való sétarepülések megszigorítását.

Kivételesen ellenálló és strapabíró típus volt

A második világháború egyik leghíresebb repülőgépét, a B-17 „Flying Fortress" nagy hatótávolságú négymotoros nehézbombázót az Egyesült Államok légierejének 1934 augusztusi pályázati kiírása alapján az 1916-ban Seattle-ben alapított Boeing Airplane Company repülőgépgyártó cég fejlesztette ki.

Boeing B-17-es repülőerődök Németország feletti bevetésen, 1945 márciusábanForrás: U.S. Army Air Force Photo

A „repülőerőd" elnevezés a gép kivételesen erős védőfegyverzetétől ered, amelyet a G-sorozat szolgálatba állításáig 11, a G típusváltozattól kezdve pedig 13 darab 12,7 mm-es Browning nehézgéppuskával szereltek fel.

Egy B-17 bombázógép és személyzete a csendes-óceáni Új-Kaledónia szigetén. A típust szinte az összes hadszíntéren bevetették a második világháború idejénForrás: U.S. Air Force Photo

Az 1935-ben elkezdett tesztrepülések befejezése után, a típus 1938 áprilisában állt szolgálatba az amerikai légierőnél. A 31,6 méteres szárnyfesztávolsággal rendelkező 22,6 méter hosszú bombázó meghajtásáról

négy, egyenként 895 kW teljesítményű Wright R-1820-97 típusú kilenchengeres radiális dugattyús motor gondoskodott,

amelyek 462 km/órás maximális sebesség, 10 850 méteres csúcsmagasság, valamint 2,8 tonna bombaterheléssel 3219 kilométeres hatótávolság elérését biztosítottak a gép számára.

A Curtiss-Wright R–1820 Cyclon 9 radiális dugattyús, vagy csillagmotorForrás: U.S. Air Force Museum, Daytona

Az 1941. december 7-i Pearl Harbor elleni japán támadás idején a légierő még csak alig 200 példánnyal rendelkezett a típusból.

Az 1941. december 7-i Pearl Harbor elleni japán támadás után lépett be az Egyesült Államok a második világháborúbaForrás: Wikimedia Commons

A háború alatt összesen 12 731 gépet gyártottak, és a B-17 különböző típusváltozatait mind az európai, mind pedig a csendes-óceáni hadszíntéren bevetették.

Egyik, Köln 1944. október 15.-i bombázása során légvédelmi találatot kapott B-17-es. A típus még ilyen sérülésekkel is képes volt a hazatérésreForrás: Wikimedia Commons

A B-17 erős szerkezete miatt kivételesen ellenálló volt a sérülésekkel szemben,

és lényegesen jobb volt a túlélőképessége a korszerűbb, és ugyancsak nagy tömegben bevetett Consolidated B-24 „Liberator" típusnál.

Gépágyú lövedéktől lángba borult zuhanó B-24 Liberator. A típus korszerűbb, ám jóval sérülékenyebb volt mint a B-17 "Flying Fortress"Forrás: U.S. Air Force Photo

A B-17 még olyan súlyos sérülésekkel is képes volt hazatérni, amilyenekkel a B-24 már nem tudott a levegőben maradni.

Magyarország légterében is gyakran felbukkant, halálos teherrel a gyomrában

Az oldalsó lövészállásokban, továbbá a felső, valamint az alsó lövésztornyokban, illetve a farok lőállásban elhelyezett géppuskák össztüze jószerint  nem hagyott holtteret a gépre támadó ellenséges vadászok számára. Egyetlen gyenge pontja az orr felőli védelem volt.

Egészen a G sorozatig, a repülőerőd nem rendelkezett orrgéppuska-toronnyalForrás: U.S. Air Force Photo

Amikor a német vadászpilóták az 1943 nyarán a Harmadik Birodalom ellen elkezdett nagy szövetséges bombázóoffenzíva idején kitapasztalták ezt a hiányosságot,

szemből kezdtek rátámadni a B-17-sekre,

méghozzá igen jó eredménnyel.

Német Messerschmitt Me-109 G-6 típusú vadászgép. A gép fegyverzetét három 20 mm-es gépágyú és két nehézgéppuska alkotta, amivel eredményesen szállt szembe az amerikai nehézbombázókkalForrás: Bundesarchiv/Boyer

Ennek kiküszöbölésére, a G típusváltozattól egy dupla géppuskás orr-lőállással is megerősítették a B-17 védelmét.

Magyarország légterében az ország német megszállása után, az 1944. április 3-án elkezdett és egészen 1945. március végéig tartó amerikai stratégiai bombázó-offenzíva idején jelentek meg a „repülőerődök".

1944 áprilisától rendszeresen megjelentek a magyar légtérben isForrás: U.S. Air Force Photo

Budapest és a vidéki nagyvárosok, így különösen Győr és Debrecen szőnyegbombázásában, a magyar vasúti infrastruktúra rombolásában, a kőolajfinomítók és hadiipari üzemek pusztításában

a 15. amerikai légi hadsereg dél-olaszországi bázisairól felszálló B-17-sek vettek részt.

 

Lángol a csepeli Weiss Manfréd Művek, a 15. amerikai légi hadsereg gépeinek bombatámadása utánForrás: Fortepan

A magyar légvédelmi tüzérség, továbbá a honvéd légierő vadászalakulatai, illetve a Luftwaffe magyar légtérbe vezényelt vadászai a típus számos példányát lelőtték, vagy megrongálták, miközben maguk is rendkívül súlyos veszteségeket szenvedtek az amerikai bombázókötelékek sűrű elhárító tüzétől.

1944. július 2-án a ferencvárosi pályaudvar bombázása közben 88 mm-es légvédelmi löveg által telibe talált B-17-es amerikai bombázó, néhány pillanattal a lezuhanása előttForrás: American Air Museum

Az amerikai légierő 1947-ben nyugdíjazta a típust,

ám a második világháború után még számos ország légerejében szolgált a strapabíró bombázógép. A hadrendbe állított B-17-sek alkalmazói közül a brazil légierőben szolgált legtovább, ahol csak 1968-ban vonták ki a szolgálatból.

Még ma is több magántulajdonban lévő példány repülForrás: Wikimedia Commons

Magántulajdonban még ma is több repülőképes példányt üzemeltetnek, amelyek közül kétség kívül a Memphis Bell a leghíresebb, a gép történetéről 1990-ben bemutatott nagysikerű mozifilmnek köszönhetően.

KAPCSOLÓDÓ CIKK