Oroszországból terjedhetett el a fél Európát kiirtó pestis járvány

2019.10.03. 21:22

Több millióan vesztették életüket, amikor a 14. században kitört a pestis Európában, ahol az óvatos becslések szerint is kiirtotta a kontinens lakosságának mintegy hatvan százalékát. A járványért felelős virulens baktériumot azonban nem tudták teljesen megfékezni és a 19. századig többször újra felütötte fejét. A kutatók eddig nem tudták biztosan, hogy a járványt okozó Yersinia pestis baktérium egyetlen, azonos forrásból származik-e. Most azonban rátaláltak Tatárföldön arra a kifejezetten virulens törzsére, amelytől az összes többi genom származhatott.

Fogminták alapján azonosították a kórokozót

A legnagyobb európai pestisjárvány 1347 és 1353 között pusztított, miután a főbb kereskedelmi útvonalakon árukat szállító hajók patkányokat rejtettek, amelyek a szárazföldre lépve megfertőzték a háziállatokat és az embereket is. Ezt tetézte, hogy a kialakult harcokban a támadó genovaiak a Krím-félsziget egyik erődjébe számos, pestisben elhunyt ostromló katona tetemét lőtték be, egyfajta biológiai fegyverként használva azokat.

Amikor a járványt a 14. század közepén végre sikerült megfékezni, még senki sem sejtette, hogy a baktérium által okozott fertőző betegség egészen a 19. századig újra és újra meg fog jelenni.

A fekete halál több ezer embert sújtottForrás: Wikimedia Commons

A kutatókat ezért régóta foglalkoztatta a kérdés: vajon honnan, milyen forrásból származhatott a Yersinia pestis baktérium kifejezetten virulens törzse?

Egy új tanulmányban nemzetközi tudósok Európa-szerte tíz különböző temetkezési helyről gyűjtöttek fogmintákat olyan emberektől, akik a 14–17. században éltek. A fogakon 34 Yerisina pestis genomot azonosítottak, elemeztek, majd rekonstruáltak.

Egyetlen, közös genomból mutálódhattak

A kutatók egy családfát próbáltak kialakítani, amire végül felkerült Anglia, Franciaország, Németország és más országok is, ahol az Yerisina pestis idővel diverzifikálódott és amelyből az összes többi vizsgált genom származhatott.

Pestisdoktorok, a jellegzetes, madárcsőrszerű álarcbaForrás: Origo

Az eredményeink egyértelműen arra utalnak, hogy az Yerisina pestis a keleti úton jutott el Európába – mondta Maria Spyrou, a Max Planck Intézet archeogenetikusa, hangsúlyozva, hogy az Európa-szerte pusztító baktériumok egyetlen, közös genomból mutálódtak.

A kutatók szerint az ősi genom Oroszországból származhat, nevezetesen a történelmi a Volga régióban található Laishevo nevű településről. A filogenetikai rekonstrukció azt mutatta, hogy ez a tatárföldi falu volt a kiindulópontja a Dél-, a Közép-, a Nyugat- és az Észak-Európából származó kórokozó izolátumainak. Az ősi genomot LAI009-nek nevezték el, ami az Y. pestis annak a törzsére utal, amelytől az összes többi vizsgált genom származhatott.

A halálos kórt okozó Yersinia pestis baktérium mikroszkópos képeForrás: Wikimedia Commons

 A kutatók azonban lehetségesnek tartják azt is, hogy az ősi baktérium helyenként fennmaradt a kontinensen, amiből később újabb és újabb variánsok fejlődtek ki.

Az viszont mindenképpen jó hírnek számít, hogy a baktérium ilyen korai mutációjának „modern leszármazottai" azóta nem ütötték fel újra a fejüket. A kutatók eredményeiket a Nature Communications tudományos szaklapban publikálták.