Hamis történelmi távlatok kísérték a 20. század globalizációját

1989-ben több, a rendszerváltás szimbólumává vált történelmi esemény tette izgalmassá a közéletet

Az ideológiák a modern politikában a kovász, az éles kés szerepét töltik be: néha összeforrasztják, néha szétvágják a nemzetközi politika legfontosabb aktorainak tekinthető államokat. A 20. század bővelkedik az ilyen ideológiavezérelt eseményekben, döntésekben. Dr. Bertalan Péter, a VERITAS Történetkutató Intézet tudományos főmunkatársa és a Károli Gáspár Református Egyetem docensének írása Kelet-Közép-Európa transznacionális eseményeiről, történéseiről és összefüggéseiről.

Az események a történelem szigorú logikáját követik

A 19. század második felében Európa eljutott a globalizáció küszöbéhez. Ez a folyamat azonban összetett, bonyolult és nehezen áttekinthető. Ennek ellenére a fő tendenciák jól látszanak.

Az új államok születésének folyamata kétarcú.

A 19. század második felében egyrészt a Monarchia mellett közepes, később nagyhatalomnak is számító államalakulatok, mint Németország és Olaszország születtek meg.

Az Osztrák-Magyar Monarchia címere Forrás: Wikimedia Commons

Másrészt

az Osztrák–Magyar Monarchia megszületését és befolyásának növekedését a Balkánon változások kisérték;

Szerbia és Crna Gora 1878-ban nyerte el teljes függetlenségét és kezdte meg a kisállami létet (1882-ben Szerbiában, 1910-ben Crna Gorában kiáltották ki a királyságot). Harmadrészt 1912. október és 1913. május között zajlott az első Balkán-háború, majd júniustól augusztusig a második.

Határok az első és második Balkán-háború után Forrás: Wikimedia Commons

Az események egymásmellettisége és egymásutánisága a történelem szigorú logikáját mutatja;

Európa politikai helyzetét, állapotát a nagy- és a kisnacionalizmusok együttélése, egymásra hatása határozta meg.

II. Miklós cár és családja. A 19. század második felében Oroszország a pánszlávizmus jelszavával igyekezett kiterjeszteni nagyhatalmi befolyását a Balkánon Forrás: commons.wikimedia.org

A pánszlávizmus, a pángermanizmus birodalomalkotó, transznacionális eszmeisége hatással van a 19. század elején francia hatásra öntudatra ébredő népekre is,

akik fő jellemzője az erős érzelmi intenzitás,

a hamis történelmi távlatok, hagyományok keresése, az erős államok, nagyhatalmak gyámkodásának elfogadása.

Területi változások az első Balkán-háború végén Forrás: Wikimedia Commons

A horvát illirizmus, a dákoromán elmélet, a francia, a szerb, a szlovák nacionalizmus az orosz nagyhatalom támogatását élvezte.

A transznacionális jellegű, regionális, lokális konfliktusokkal terhelt balkáni háborúk azonban nem hoztak megoldást térség gondjaira.

A második felvonást a Párizs-környéki békék jelentették

A nagyhatalmi érdekek miatt kitört első nagy globális világégés az első világháború, amely átrendezte a világ erőpólusait.

Gavrilo Principet lefogják a trónörökösre és feleségére leadott halálos lövések után Szarajevóban, 1914. június 28-án. Ferenc Ferdinánd meggyilkolása volt az első világháborút kirobbantó casus belli Forrás: Wikimedia Commons

Kirobbanása a történelem mélyrétegeiben zajló spontán hálózati folyamatoknak, valamint az emberiség által létrehozott, tőle függetlenedő veszedelmes struktúrák, például a titkosszolgálatok, fegyvergyártásban érdekelt hálózati erőközpontok aktivizálódásának volt köszönhető.

Az első világháborúban az volt a legtragikusabb, hogy nagyon könnyen el lehetett volna kerülni, de mindenki szenvedélyesen háborút akart Forrás: Szalay-Berzeviczy Attila

Ezt a háborút tekinthetjük a globálissá váló politikatörténet első felvonásának.

A második felvonást a Párizs-környéki békék jelentették, amelynek egyik epizódja, a trianoni békeszerződés kapcsolódott Közép-Európa történetéhez a Monarchia megszűnése révén.

Az országcsonkító békediktátum a történelmi Magyarország területének mintegy kétharmadát csatolta el Forrás: Wikimedia Commons

A számok szemléletesen mutatják a végeredményt: a Monarchia a maga 676 000 négyzetkilométeres területével és 51 milliós lakosságával számos gyenge pontja ellenére európai nagyhatalomnak számított.

A területi változások nagymértékben, máig hatóan megváltoztatták az ország gazdasági helyzetét, szociális állapotát.

A magyar küldöttség megérkezik a trianoni békediktátum aláírására Forrás: Wikimedia Commons

Az új ország iparosodottabb lett: míg a lakosság 41,6 százaléka, addig az ipari népesség 51,2 százaléka, a gyári munkásságnak egyenesen 57 százaléka maradt a trianoni Magyarországon; 4 241 gyárának csupán mintegy 50 százaléka maradt a csökkent területen.

Gróf Bethlen István miniszterelnök nevéhez fűződik a trianoni országvesztést követő általános válság konszolidálása Forrás: Bundesarchiv

Hamarosan feloldhatatlan ellentmondás keletkezett egyes iparágaknak a területcsökkenés mértékéhez képest aránytalanul nagy kapacitásának megmaradása és az elveszített nyersanyag, illetve fogyasztópiac között.

Horthy Miklós megérkezik az Országházba, a kormányzói eskütételre, 1920. március elsején. A Horthy-rendszernek Trianon örökségeként súlyos gazdasági gondokkal kellett megbirkóznia Forrás: Wikimedia Commons

A háború előtti utolsó békeév adatai szerint az ipari termelés értékének 55,9 százaléka maradt az új területen, és ez lényegesen meghaladta a lakosság, különösen pedig a terület csökkenésének mértékét.

Némely csökkenés katasztrofális mértékű volt

Az átlag mögött viszont lényeges eltérések húzódtak meg. A sokszorosító ipar termelési értékének 89,2 százaléka, a gépgyártásnak 82,2 százaléka, ugyanakkor a faiparnak csak 22,3 százaléka maradt a trianoni területen.

A gépgyártás egyik legfejlettebb ágának, a közlekedési eszközök gyártásának a kapacitása a történeti Magyarország, illetve részben a Monarchia igényeihez volt méretezve.

A magyar küldöttség megérkezik a trianoni békediktátum aláírására Forrás: Wikimedia Commons

A háború előtti 19 273 kilométeres vasúthálózatból 8 364 kilométer (42,4%) maradt meg.

Ennél is nagyobb méretű a vasúti gördülőanyag mennyiségének csökkenése. A mozdonyok száma 4 949-ről 2284-re, a vasúti teherkocsiké 105 837-ről 18 010-re csökkent.

A feldolgozóipar nyersanyagbázisa jórészt az elcsatolt peremvidékeken található; emiatt minden áron exportálni kellett, hogy az ország hozzájusson a szükséges nyersanyagokhoz.

Az 1921. április 14-én megalakult első Bethlen-kormány. A kabinetnek a katasztrofális inflációval, a nemzetközi elszigeteltséggel és a területvesztés miatt kialakult gazdasági válsággal kellett megbirkóznia Forrás: Vasárnapi Újság/Wikimedia Commons

A területi változások miatt teljesen elveszett évi 2,5 millió mázsa kősó, évi 65 000 tonna kőolaj, megszűnt az arany (évi 3 500 kilogramm), az ezüst (évi 12 000 kilogramm), valamint a réz (105 000 mázsa) bányászata. Lényegesen, évi 3,9 millió mázsáról 1,2 millióra csökkent a vasérctermelés.

Az új határokat következetesen úgy húzták meg, hogy a vasúti fővonalak az új Magyarország területén kívülre essenek Forrás: Origo

Aránylag nagyobb mértékben maradt az új határok közt a szén,

ám az erdőterületek csökkenése katasztrofális méreteket öltött:

a tölgyerdők 32,5 százaléka, a bükk és más lombos erdők 13,5 százaléka, a fenyőerdők 2,8 százaléka maradt az új határon belül.

Az ország teljesen kiszolgáltatottá vált a globális gazdasági hatásoknak

A tények egyértelműen igazolják, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásának legnagyobb kihatással járó gazdasági következménye, hogy Magyarország egyik pillanatról a másikra kikerült a világpiacra, ezáltal külkereskedelemre utalt ország lett.

Habsburg-Tescheni Frigyes osztrák főherceg az Osztrák-Magyar Monarchia főparancsnoka az első világháború idején Forrás: Wikimedia Common

A mai közgazdasági fogalmaink szerint teljesen kiszolgáltatottá vált a globális gazdasági hatásoknak.

A magas külkereskedelmi ráta miatt erősen függött a világpiaci konjunktúra alakulásától. Az export zömét csak néhány mezőgazdasági termék tette ki, amelynek 70 százalékát a 20-as évek végéig négy ország piacán helyezték el.

Az egykori Ferencz József híd, a mai Szabadság híd a két világháború között Forrás: Wikimedia Commons

A háború előtt az ország nemzeti jövedelmének alig valamivel több mint 13 százaléka realizálódott a külkereskedelemben;

az 50 milliós birodalom, a Monarchia a magyar kivitelben döntő szerepet játszó élelmiszereknek védővámokkal biztosított stabil felvevőpiacot. A sertéskivitel 100 százaléka, a bor 55 százaléka, a liszt 90 százaléka, a baromfi 75 százaléka a Monarchia belső piacaira került.

Az Osztrák-Magyar Monarchia nemzetiségi eloszlása 1911-ben. A többnemzetiségű Monarchiát tekinthetjük az első modern regionális gazdasági-politikai államszövetségi kísérletnek Forrás: University of Texas Libraries

Ugyanakkor Ausztriából származott a hazánkba importált férfi-női ruha, a fehérnemű 100 százaléka, a gyapjúszövet és kötött áru 96 százaléka, a cipőtermék 85 százaléka.

Az a tragikus ősz, a pánszlávizmus és a pángermanizmus ölelő karjaiban

A Monarchia felbomlásának veszélyét a politikusok már a 19. század végén megsejtették. A kisnépi nacionalizmusok centripetális ereje egyre intenzívebben növekedett. A népek egymásra találásának transznacionális útja a konföderáció volt.

Erre Kossuth Lajos Duna-konföderációs terve a legelső bizonyíték.

Az 1849. április 14-i trónfosztás után Kossuth Lajos lett Magyarország kormányzója Forrás: Wikimedia Commons

Amikor a Monarchia felbomlásának veszélye látható távolságba került, újabb konföderációs tervként merült fel a trializmus néven ismert, a trónörökös Ferenc Ferdinánd által ápolt és támogatott elképzelés.

Ferenc Ferdinánd főherceg a családjával. A trónörökös trialista alapokra akarta helyezni a Monarchia dualista rendszerét Forrás: Wikimedia Commons

Ettől a birodalom nemzetiségei idegenkedtek, mert nemzeti törekvéseik megtorpedózását látták benne.

Ez volt Ferenc Ferdinánd meggyilkolásának és az első világháború kirobbanásának egyik oka.

Szarajevói merénylet, Ferenc Ferdinánd meggyilkolása, A Le Petit Journal fantáziarajza a merényletről. A merényletről nem készült fénykép, a rajz háttere pedig inkább a város hangulatát jelzi, semmint a valós környezetet Forrás: Wikimedia Commons

Érdekesek azok a globális léptékű elképzelések, amelyek a pánnacionalizmusok hatására megszülettek és a háború utáni rendezésre vonatkoztak.

Amikor Németország a breszt-litovszki békében óriási területeket rabolt Oroszországtól 1918-ban, teljesülni látszott Németországtól a Dnyeperig terjedő nagynémet világbirodalom pángermán víziója.

A breszt-litovszki békeszerződés aláírása 1918. március 4-én Forrás: Bundesarchiv

A pánszlávizmus eszmeiségének birodalomépítő törekvéseinek megnyilatkozása a Masaryk- és Benes-féle gondolat, amelyet 1917. május 30-án deklarációjában fejtett ki a két politikus.

Masaryk és Benes 1914-ben rövid két hónap alatt kidolgozta az önálló csehszlovák állam megalapítását szolgáló érveket Forrás: Wikimedia Commons

E szerint a Monarchia összes tartományában élő szlávok egyesítése a cél. A német Drang nach Osten, a Hamburgot és Berlint Béccsel és Budapesttel összekötő nagy politikai elképzelésnek, amely túlnyúlik a Balkánon és Kis-Ázsián, majd tovább mutat Bagdad, a Perzsa-öböl és az Indiai-óceán felé,

a Masaryk-féle pánszláv államok állták volna útját.

A trianoni békeszerződésben meg nem valósult, de a számunkra mai politológiai szemlélettel megnevezhető, jellemezhető transznacionális globális kor kezdete volt ez.

A "békecsinálók" (balról jobbra) a párizsi békekonferencián: David Lloyd George brit, Vittorio Emanuele Orlando olasz, Georges Clemenceau francia miniszterelnök, és Thomas Woodrow Wilson amerikai elnök Forrás: Wikimedia Commons

Az első világháború végén a versailles-i békeszerződésben szerepet játszó nagyhatalmak, ilyen elképzelések blokkjaiból építették fel a 20. századi kisnépi történelmet döntően meghatározó, a következő évtizedekben azonban erősen omladozó békeművet, a Trianon óta toldozott-foldozott, a 21.században többfelé szakadni látszó világpolitikai térképet.

A pánszlávizmus és a transznacionalizmus bábáskodása

A pánszlávizmus, a transznacionalizmus sajátos hajtásának tekinthetjük a nagy Jugoszlávia néven ismert állam megszületését. Az ország történelme nem véletlenül alakult sajátosan, aminek bizonyítékai az új államalakulat nevének változásai:

1918. december 1-jén kikiáltják a Szerb-Horvát-Szlovén Királyi Államot (1921-től királyság), 1929. október 3-ától az ország új Jugoszláv Királyság, 1945. november 29-én kiáltják ki a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaságot.

Joszip Broz Tito marsall, Jugoszlávia államelnökeként 1954-ben Forrás: Slavorum

A nagyhatalmak egyetértésének hatására megszületett, egy kísérletnek is tekinthető soknemzetiségű állam Európa térképén.

A soknemzetiségű területből kellett egy működőképes államrezont szervezni; ehhez a nacionalizmusnak egy új fajtájára volt szükség,

amit ma jugoszlávizmusnak, a délszlávok összetartozását kifejező nemzettudatnak nevezhetünk.

Tito rendkívül ügyesen teremtette meg a jugoszláv identitást és a függetlenség érzetét Forrás: Europress/Getty

Ez a hibrid nacionalizmus a nagyszerb nacionalizmus és a horvát, valamint a szlovén és más kisebb délszláv népek nacionalizmusának ötvözete.

A kisnépi nacionalizmusok centrifugális ereje a nagyszerb nemzettudat volt.

Már az új államalakulat első percétől kezdve éreztette hatását a kohéziót szétfeszítő centripetális erők működése.

A nácizmus agresszivitása újabb ideológiát követelt

A második világháború próbára tette az új államot, amelynek egységét az usztasa néven ismert horvát és a csetnik néven ismert szerb nacionalista csoportok működése fenyegette.

Draža Mihajlovics királypárti szerb partizánvezér (középen, szemüvegben) csetnik ellenállókkal Forrás: Wikimedia Commons

A kis nacionalizmusok által képviselt usztasa állam, majd a csetnik csoportok egy része kiegyezett a német megszállókkal, így válhattak 1943-tól egyre inkább a világbirodalmi álmok, a Hitler által képviselt pángermanizmus eszközeivé: ezt kellett megakadályozni.

A spanyol polgárháború jó kísérleti terepnek számított Sztálin számára is Forrás: Ria/Novosti/Archive

A spanyolországi polgárháború jó kísérleti terepnek bizonyult a szovjet- orosz kommunista állam számára, nemcsak katonai szempontból, hanem politikai vonatkozásban is.

Adolf Hitler hatalomra kerülésével a náci eszmének és céloknak teljesen alárendelt társadalmi átnevelés vette kezdetét Forrás: Origo

A proletár internacionalizmus globális szellemisége a Nyugatot elidegenítette,

ám a nácizmus agresszivitása újabb ideológiát követelt, amelyet a vele szemben álló népek elfogadhattak, és lehetővé tette a kommunizmus térnyerését Nyugaton is.

A nácizmus térnyerése hiába aggasztotta a nyugati nagyhatalmakat, semmit sem tettek Hitler felemelkedésének megakadályozására Forrás: Pinterest

Hangsúlyozta, hogy a nácizmus elleni összefogás politikai kifejezője a transznacionálisnak tekinthető népfront-gondolat, amely tetszetősen minden „haladó" erő összefogását hirdette, ami így alkalmassá vált a mérsékelt polgári oldal megnyerésére is.

Tito teremtette meg az úgynevezett jugoszlávizmust Forrás: Wikimedia Commons

Jugoszláviában érzelmi síkon a jugoszlávizmus volt az a nemzeti ideológia, amellyel a tömegeket harcba lehetett hívni és Tito volt az a karizmatikus vezető, aki erre képes volt.

Tito az 1950-es évek közepétől egyre meghatározóbb szerepet játszott az úgynevezett el nem kötelezett országok szövetségében Forrás: Origo

Életútja igazolja személyes elhivatottságát, amellyel a soknemzetiségű Jugoszláviában létre tudta hozni a nácizmussal eredményesen szembeforduló össznépi partizán hadsereget.

De Magyarországhoz hasonlóan szorongatták a pánnacionalizmusok Lengyelországot is, miközben a forradalmi polgárháborúba süllyedt Szovjet-Oroszország a proletár internacionalizmus,

a világforradalom lenini eszméje révén újabb globális fenyegetést jelentett a világra.

A bolsevizmus lenini eszméje új fenyegetést jelentett Forrás: Wikimedia Commons

Végül a bizonytalanul maradt nyugati határok vezettek a lengyel tragédiához, a második világháború kitöréséhez.

A történelmi sorsdráma folyamatának törvényszerűségei

Az 1989 utáni Kelet-Közép-Európában mégis Jugoszlávia története a legtragikusabb, ahol néhány évtized alatt egy kisnépek által alkotott állam sorsdrámája játszódott le.

Hasonló a helyzet Csehszlovákia esetében is, ám ott a végkifejlet nem volt a jugoszláv államéhoz hasonlóan tragikus és megrázó.

Szovjet tankok Prága utcáin, 1968 augusztusában, a "prágai tavasz" leverésekor. A Varsói Szerződés 1968-as csehszlovákiai katonai intervenciója volt a Brezsnyev-doktrína főpróbája Forrás: AFP

Ahhoz, hogy a történelmi sorsdráma folyamatának törvényszerűségeit megértsük, érdemes felmérni Jugoszlávia állapotát,

amely természetesen nem önmagában ad elfogadható magyarázatot a végkifejletre.

Tito teremtette meg a keleti blokk országai által sokáig irigyelt jugoszláv modellt Forrás: Origo

Jugoszlávia ugyanis megszületésének pillanatától felbomlásáig sorsát meghatározó demográfiai és szociológiai változásokon esett át.

A délszláv testvérháború okai kódolva voltak a jugoszláv rendszerben Forrás: Mikhail Evstafiev/Wikimedia Commons

Végső konklúzióként azt lehet megállapítani, hogy a fiatal állam felbomlásának belső okai közül két tényezőt kell kiemelni:

egyrészt a kiegyensúlyozatlan nemzetiségi arányok kedvezőtlen változását,

másrészt a politikai-gazdasági fejlettség aránytalanságait, torzulásait és a belőlük származó szociális feszültségeket.

1989-ben több, a rendszerváltás szimbólumává vált történelmi esemény tette izgalmassá a közéletet Forrás: Origo

Fontos tényezőket jelentettek a külső hatások is, többek közt a Szovjetunió felbomlása és az azt követő, alapjaiban változásokat generáló rendszerváltozás a kelet-közép-európai régióban.