A klímaváltozás ma már nem kérdés, hanem tény és egyre inkább az is biztossá válik, hogy az emberi tevékenység következménye. Tudjuk, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem elkerülhetetlen, amiben érdemes a jövőben jó gyakorlatokkal szerepet vállalni. Európa is ezt teszi most a klímasemlegesség terén, aminek immár határidőt is szabtak: ez a 2050-es esztendő. Brüsszelben épp most zajlik az Európai Régiók és Városok hete, ahol friss információkkal szolgáltak a részletekről. A legújabb tervek szerint mintegy 35 milliárd euró kerülne abba az új pénzügyi alapba, amit a klíma- és energiakorszak-váltás anyagi és humán terheivel küszködő európai régiók számára hoznának létre a következő hétéves keretköltségvetésben. Ez azokra a régiókra és szektorokra fókuszál, amelyeket leginkább érintenek a klímasemlegesség elérésével járó kihívások. De mit is jelent a klímasemlegesség? Összeszedtük a legfontosabb információkat.
Akár hét méterrel is emelkedhet a tenger szintje
Az elmúlt két évtizedben összesen 18 hőmérsékleti rekord tanúi lehetettünk és drámai módon növekedett a szélsőséges időjárási események gyakorisága és intenzitása. Ha csak néhány példát említünk: öt év alatt négy szélsőséges hőhullámot regisztráltak, az Északi-sarkvidéken az átlagosnál 5 Celsius fokkal magasabbak a hőmérsékletek, a sarkvidéki tengeri jég egyre gyorsabb ütemben tűnik el, miközben sérül a biológiai sokféleség és súlyos aszályok és árvizek pusztítanak Európa nagy részén. Az éghajlattal kapcsolatos szélsőséges jelenségek, mint az erdőtüzek, a hirtelen áradások, a tájfunok vagy a hurrikánok tömeges pusztítást végeznek, gyakran halálos áldozatokat követelve, valamint gazdasági károkat okozva.
A bolygó évtizedenként 0,2 Celsius fokkal melegszik és ez a növekedés 2060-ra elérheti a 2 Celsius fokot – figyelmeztetett az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) pontosan egy éve közzétett jelentése. – Ha ezt nem tudjuk elkerülni, az éghajlatváltozás hatása világszerte érezhetővé válik és nem a szó pozitív értelmében.
A korallzátonyok és a grönlandi jégtakaró szinte teljes egészében eltűnhet, ami a tengerszint akár hét méteres emelkedésével is járhat, radikálisan érintve a part menti területeket.
Megoldási alternatívát biztosítana egy hosszú távú stratégia
Mindez súlyos következményekkel jár mind az európai, mind a globális gazdaságra, az infrastruktúrára, az élelmiszer-előállításra, a közegészségügyre, a biodiverzitásra és a politikai stabilitásra.
Az előrejelzések szerint az európai folyami árvizek által okozott éves károk 2100-ra mintegy 5 milliárd euróról 112 milliárd euróra növekedhetnek, és a jelenlegi mediterrán éghajlati övezet 16 százaléka egyszerűen megsemmisül.
Ezen túlmenően az élelmiszerhez való hozzáférés is nehézkessé válhat.
Csak a globális hőmérsékleti növekedés korlátozásával lehet elkerülni a legrosszabb forgatókönyvet, és csak így csökkenthetők a szélsőséges időjárási események gyakorisága – hangzott el egy keddi háttérbeszélgetésen Brüsszelben, ahol a héten tartják az Európai Régiók és Városok hetét, az európai uniós regionális politika legfontosabb éves eseményét, amely európai szintű hálózatépítési platformot kínál a regionális és helyi fejlesztéssel foglalkozók számára. – Ezért van szükség azonnali és határozott fellépésre több területen az éghajlatváltozással kapcsolatban, egyrészt a megelőzés, másrészt a felmerülő problémák hathatós kezelése érdekében.
Erre biztosít egyfajta megoldási alternatívát az a hosszú távú stratégia, amely felvázolja a klímasemleges és egyben versenyképes és jövedelmező európai gazdaság 2050-ig történő megteremtéséhez vezető utat. „Tiszta bolygót mindenkinek" jelszóval készül erre a nagyszabású „zöld programra" most Európa.
Előfeltétele a klímasemlegesség évszázad felére való elérése
A klímasemlegesség ebben az esetben annyit tesz, hogy az Európai Unió tagállamai az évszázad közepére csak annyi szén-dioxidot bocsáthatnának ki, amennyit különböző intézkedésekkel el tudnának nyelni.
A párizsi klímaegyezmény céljainak – tehát a maximum 1,5 Celsius fokos hőmérséklet-emelkedésnek ipari forradalom előtti szinthez képest – teljesítésének ugyanis az előfeltétele a klímasemlegesség évszázad felére való elérése.
A klímasemlegességnek az a lényege, hogy a világon elsőként klímasemleges gazdaságként képzeli el 2050-ig az Európai Uniót – tudta meg az Origó egy keddi háttérbeszélgetésen az Európai Bizottság képviselőitől.
A Régiók és Városok Európai Hete számos témát reflektorfénybe állít, köztük a „zöldebb Európát (Greener Europe) és azt is, milyen példaértékű módszerek honosodtak meg Európa-szerte a gazdasági fejlesztés és a társadalmi befogadás, a határokon átívelő együttműködés, a köz- és magánszféra közötti partnerség, a regionális innováció, valamint a közösségvezérelt helyi fejlesztés terén.
Fosszilis energiahordozóktól mentes alapokat teremtenek
A klímasemlegesség azonban nem egy utópikus elképzelés. Ez egy részletes elemzéssel és különféle forgatókönyvekkel alátámasztott stratégiai terv arról, hogyan lesz képes az Európai Unió a 2015-ös párizsi klímamegállapodásban foglaltak végrehajtására úgy, hogy teljesen új, fosszilis energiahordozóktól mentes alapokra helyezze a gazdaságát.
Ha a klímateljesítményt és gazdasági fejlődést hasonlítsuk össze, akkor azt láthatjuk, hogy miközben 1990 és 2017 között 22 százalékkal csökkent a szén-dioxid kibocsátása Magyarországon, a GDP ez idő alatt 58 százalékkal nőtt – tudta meg az Origó újságírója a helyszínről, mert a klímasemlegességet célzó stratégia leválasztja az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását a gazdasági növekedéstől.
A klímasemleges gazdaság megvalósítása hét stratégiai területen igényel együttes fellépést: ezek az energiahatékonyság; megújuló energiaforrások használata; tiszta, biztonságos és összekapcsolt mobilitás; versenyképes ipar és körforgásos gazdaság; infrastruktúra és összeköttetések; biogazdaság és természetes szénelnyelők; szén-dioxid-leválasztás és -tárolás a fennmaradó kibocsátások kezelése érdekében.
• maximalizálja a megújuló energiaforrások és a villamos energia felhasználását az európai energiaellátás teljes szén-dioxid-mentesítéséhez
• tiszta, biztonságos közlekedés
• versenyképes ipar és gazdaság (az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésével)
• a megfelelő intelligens hálózati infrastruktúra fejlesztése és összekapcsolása
• a biogazdaságok előnyeinek kihasználása
• a fennmaradó CO2-kibocsátás kezelése (leválasztás és tárolás)
A tervezet arra irányul, hogy növelje az uniós gazdaság és ipar versenyképességét a globális piacokon, magas színvonalú munkahelyeket és fenntartható növekedést biztosítson Európában, és ezzel egyidejűleg más környezetvédelmi problémák, így például a nem megfelelő levegőminőség és a biodiverzitás-csökkenés megoldásához is hozzájáruljon.
Az erdőtelepítés az egyik legfontosabb magyar cél
Egy friss Eurobarométer felmérés szerint az európaiak 93 százaléka úgy véli, hogy az éghajlatváltozás az emberi tevékenység következménye.
Magyarország többek között az áramtermelés közel száz százalékban szén-dioxid-mentessé tételére, az épületek energetikai hatékonyságának növelésére, a geotermikus energia nagyobb arányú hasznosítására, a szén kivezetésére és a közlekedési kibocsátás jelentős csökkentésére törekszik annak érdekében, hogy elérje 2050-re a klímasemlegességet. Az úgynevezett szén-dioxid-intenzív iparágakban (például a cementgyártásban, acéliparban és a gumiiparban) a technológiaváltás, az agrárgazdaság területén a metánkibocsátás csökkentése, valamint erdők telepítése szerepelnek többek közt a magyar tervek között.
Az első lépéseket jelentheti, hogy a 2000-es évek után Magyarország 24 százalékkal csökkentette a szén-dioxid kibocsátását, és az egy főre jutó kibocsátás mára csak 5,4 tonna, ami jóval kevesebb a nyolctonnás európai átlagnál és jóval kedvezőbb az ennél is nagyobb kínai vagy amerikai adatoknál.
A klímasemlegességet segítheti majd egy új pénzügyi alap is a jövőben, amely a klíma- és energiakorszak-váltás anyagi és humán terheivel küszködő európai régiókra fókuszál.