Mérgek leselkednek ránk az ételcsomagoló anyagokban

Vágólapra másolva!

Már csak azért is érdemes házi koszton élni, mert akkor kizárólag azt esszük, amit mi beletettünk az ételbe. Aki sokat fogyaszt gyorséttermi és rendelős ételt, az jobban ki van téve a csomagolóanyagokból felszabaduló káros vegyületeknek.

Origo

Vágólapra másolva!

betegség étel méreg táplálkozás

Az otthon főtt ételnek nemcsak az az előnye, hogy feltehetőleg egészségesebb összetevőket, például kevesebb feldolgozott élelmiszert tartalmaz, hanem hogy megkímél minket azoktól a káros polifluoroalkil (PFA) vegyületektől, amelyek az előre csomagolt és házhoz szállított ételek csomagolásában gyakran előfordulnak. Akik általában házilag készített ételeket fogyasztanak, azoknak a szervezetében kevésbé halmozódnak fel ezek a kemikáliák – igazolta a Silent Spring Institute (Massachusetts, Egyesült Államok) kutatói által közzétett felmérés.

Az Environmental Health Perspectives című folyóiratban megjelent közleményhez a kutatók a Nemzeti Egészségügyi és Táplálkozási Vizsgálat (National Health and Nutrition Examination Survey) adatait használták fel. A Centers for Disease Control and Prevention által indított program az egészség és a táplálkozás trendjeinek alakulását követi az Egyesült Államokban. A felmérés résztvevői részletes kérdőíveket töltöttek ki az étkezésükről, amelyben négy különböző időskálán – az elmúlt 24 órára, 7 napra, 30 napra, illetve 12 hónapra visszatekintve – idézték fel, milyen ételeket és italokat fogyasztottak. A válaszadóktól vérmintát is gyűjtöttek, amelyben meghatározták több különböző PFA-vegyület szintjét.

Az eredmények tanúsága szerint azoknak, akik inkább otthon étkeztek, jelentősen alacsonyabb volt a szervezetében a PFA-vegyületek mennyisége.

Az általuk fogyasztott ételek alapanyagai túlnyomó többségben – mintegy 90 százalékban – élelmiszer-áruházból származtak. Azoknál viszont, akik rendszeresen látogattak gyorséttermeket és éttermeket, beleértve a népszerű pizzázókat, a PFA-k magasabb szintjét igazolták a mérések.

Ez arra utal, hogy a gyorséttermekben, de általában az éttermekben felszolgált ételek nagyobb eséllyel tartalmaznak PFA-szennyezést, ami valószínűleg a PFA-tartalmú csomagolásokból származik.

Az amerikai fiatal felnőttek egy része minden nap gyorsétterembe jár Forrás: pexels.com

Mi az a PFA?

„Tanulmányunk első alkalommal mutat ki kapcsolatot a különböző eredetű élelmiszerek fogyasztása és a PFA-vegyületeknek való kitettség között az USA népessége körében – összegzi Laurel Schaider, a Silent Spring kutatóintézet környezeti vegyésze. – Eredményeink arra utalnak, hogy a PFA-vegyületekkel való érintkezésnek egyik fontos forrása az élelmiszercsomagolásokból az ételekbe való átszivárgás." Bár a jelen tanulmányban közvetlenül nem elemezték a PFA-k mennyiségét sem a csomagolásokban, sem a csomagolt ételekben, régebbi vizsgálatok során – egyebek között a Silent Spring egy korábbi kutatásában – már igazolták, hogy ezek a vegyületek közönségesen előfordulnak a gyorséttermi csomagolóanyagokban.

A per- és polifluoroalkil vegyületeket – többszörösen és teljesen fluorozott alkilszármazékokat – kiterjedten alkalmazzák tapadás- és odaégésgátló, valamint vízálló bevonatok alapanyagaként. Legismertebbjük, a teflon, kémiai nevén poli(tetrafluor-etilén) már az 1940-es évek óta használatban van, és bármely átlagos háztartásban megtaláljuk. A PFA-vegyületek a burkolóanyagoktól kezdve a konyhai eszközökön át a túrafelszerelésekig mindenütt ott vannak, és persze használják őket élelmiszer-csomagolóanyagokban is. A szennyezett talajjal és vizekkel még a terményekbe és haszonállatokba is bekerülnek.

Számos egészségi ártalommal hozták már őket kapcsolatba; ezek között szerepel a rák, a pajzsmirigybetegség, az immunvédekezés gyengülése, az alacsony születési súly és a csökkent termékenység.

Még ha ezek a rizikónövelő hatások önmagukban véve csekélyek is, a PFA-vegyületek rendkívül elterjedtek, ezért a tudósok komoly népegészségügyi kockázatként tekintenek rájuk.

Gyilkos pattogatott kukorica

A korábbi kutatásokkal egybecsengő módon a Silent Spring munkatársai azt találták, hogy a mikrohullámú sütőben elkészíthető pattogatott kukorica fogyasztása – feltehetőleg a zacskóból kioldódó vegyületek miatt – jelentősen emeli a PFA-terhelést. A résztvevők vérmintáiból kimutatott PFA-vegyületek közül négy olyat, amely kimondottan a popcorn fogyasztásával függött össze, megelőző vizsgálatok már azonosítottak a mikrohullámú popcornos zacskókban.

A tanulmány korlátai közé tartozik, hogy a 2003-ban megkezdett adatgyűjtés 2014-ben befejeződött, és a vizsgálat csak az akkoriban leggyakrabban kimutatható hosszú szénláncú PFA-kra terjedt ki. Az utóbbi években – épp a felmerült egészségügyi aggályok miatt – az USA-beli gyártók a hosszú szénláncú PFA-kat újabb változatokra cserélték le. Azóta azonban ezekről az újabb variánsokról is kiderült, hogy lebomlási idejük ugyanolyan extrém hosszú, és a friss kutatások ezeket is hasonló egészségügyi kockázatokkal hozzák kapcsolatba. A szakértők ezért ma már az egész vegyületosztályra vonatkozó korlátozást szeretnének bevezettetni.

"Az ételcsomagolások egyébként a PFA-kon kívül más egészségkárosító anyagokat, leginkább a hormonrendszert megzavaró biszfenol A-t (BPA) és ftalátokat is tartalmaznak – hívja fel a figyelmet Kathryn Rodgers, a Silent Spring kutatója. –

Az általános következtetés mindebből az, hogy minél kevésbé érintkezik az ételünk bármiféle csomagolással, annál kevesebb PFA és egyéb káros anyag jut a szervezetünkbe.

Legújabb eredményeink remélhetőleg segítenek a fogyasztóknak abban, hogy elkerüljék a találkozást ezekkel a vegyületekkel, és biztonságosabb csomagolóanyagok kifejlesztésére ösztönzik a gyártókat."