Mérgek leselkednek ránk az ételcsomagoló anyagokban

2019.10.12. 17:58

Már csak azért is érdemes házi koszton élni, mert akkor kizárólag azt esszük, amit mi beletettünk az ételbe. Aki sokat fogyaszt gyorséttermi és rendelős ételt, az jobban ki van téve a csomagolóanyagokból felszabaduló káros vegyületeknek.

Az otthon főtt ételnek nemcsak az az előnye, hogy feltehetőleg egészségesebb összetevőket, például kevesebb feldolgozott élelmiszert tartalmaz, hanem hogy megkímél minket azoktól a káros polifluoroalkil (PFA) vegyületektől, amelyek az előre csomagolt és házhoz szállított ételek csomagolásában gyakran előfordulnak. Akik általában házilag készített ételeket fogyasztanak, azoknak a szervezetében kevésbé halmozódnak fel ezek a kemikáliák – igazolta a Silent Spring Institute (Massachusetts, Egyesült Államok) kutatói által közzétett felmérés.

Az Environmental Health Perspectives című folyóiratban megjelent közleményhez a kutatók a Nemzeti Egészségügyi és Táplálkozási Vizsgálat (National Health and Nutrition Examination Survey) adatait használták fel. A Centers for Disease Control and Prevention által indított program az egészség és a táplálkozás trendjeinek alakulását követi az Egyesült Államokban. A felmérés résztvevői részletes kérdőíveket töltöttek ki az étkezésükről, amelyben négy különböző időskálán – az elmúlt 24 órára, 7 napra, 30 napra, illetve 12 hónapra visszatekintve – idézték fel, milyen ételeket és italokat fogyasztottak. A válaszadóktól vérmintát is gyűjtöttek, amelyben meghatározták több különböző PFA-vegyület szintjét. 

Az eredmények tanúsága szerint azoknak, akik inkább otthon étkeztek, jelentősen alacsonyabb volt a szervezetében a PFA-vegyületek mennyisége.  Az általuk fogyasztott ételek alapanyagai túlnyomó többségben – mintegy 90 százalékban – élelmiszer-áruházból származtak. Azoknál viszont, akik rendszeresen látogattak gyorséttermeket és éttermeket, beleértve a népszerű pizzázókat, a PFA-k magasabb szintjét igazolták a mérések. Ez arra utal, hogy a gyorséttermekben, de általában az éttermekben felszolgált ételek nagyobb eséllyel tartalmaznak PFA-szennyezést, ami valószínűleg a PFA-tartalmú csomagolásokból származik.

Az amerikai fiatal felnőttek egy része minden nap gyorsétterembe járForrás: pexels.com

Mi az a PFA?

„Tanulmányunk első alkalommal mutat ki kapcsolatot a különböző eredetű élelmiszerek fogyasztása és a PFA-vegyületeknek való kitettség között az USA népessége körében – összegzi Laurel Schaider, a Silent Spring kutatóintézet környezeti vegyésze. – Eredményeink arra utalnak, hogy a PFA-vegyületekkel való érintkezésnek egyik fontos forrása az élelmiszercsomagolásokból az ételekbe való átszivárgás." Bár a jelen tanulmányban közvetlenül nem elemezték a PFA-k mennyiségét sem a csomagolásokban, sem a csomagolt ételekben, régebbi vizsgálatok során – egyebek között a Silent Spring egy korábbi kutatásában – már igazolták, hogy ezek a vegyületek közönségesen előfordulnak a gyorséttermi csomagolóanyagokban.

A per- és polifluoroalkil vegyületeket – többszörösen és teljesen fluorozott alkilszármazékokat – kiterjedten alkalmazzák tapadás- és odaégésgátló, valamint vízálló bevonatok alapanyagaként. Legismertebbjük, a teflon, kémiai nevén poli(tetrafluor-etilén) már az 1940-es évek óta használatban van, és bármely átlagos háztartásban megtaláljuk. A PFA-vegyületek a burkolóanyagoktól kezdve a konyhai eszközökön át a túrafelszerelésekig mindenütt ott vannak, és persze használják őket élelmiszer-csomagolóanyagokban is. A szennyezett talajjal és vizekkel még a terményekbe és haszonállatokba is bekerülnek. Számos egészségi ártalommal hozták már őket kapcsolatba; ezek között szerepel a rák, a pajzsmirigybetegség, az immunvédekezés gyengülése, az alacsony születési súly és a csökkent termékenység. Még ha ezek a rizikónövelő hatások önmagukban véve csekélyek is, a PFA-vegyületek rendkívül elterjedtek, ezért a tudósok komoly népegészségügyi kockázatként tekintenek rájuk.

Gyilkos pattogatott kukorica

A korábbi kutatásokkal egybecsengő módon a Silent Spring munkatársai azt találták, hogy a mikrohullámú sütőben elkészíthető pattogatott kukorica fogyasztása – feltehetőleg a zacskóból kioldódó vegyületek miatt – jelentősen emeli a PFA-terhelést. A résztvevők vérmintáiból kimutatott PFA-vegyületek közül négy olyat, amely kimondottan a popcorn fogyasztásával függött össze, megelőző vizsgálatok már azonosítottak a mikrohullámú popcornos zacskókban.

A tanulmány korlátai közé tartozik, hogy a 2003-ban megkezdett adatgyűjtés 2014-ben befejeződött, és a vizsgálat csak az akkoriban leggyakrabban kimutatható hosszú szénláncú PFA-kra terjedt ki. Az utóbbi években – épp a felmerült egészségügyi aggályok miatt – az USA-beli gyártók a hosszú szénláncú PFA-kat újabb változatokra cserélték le. Azóta azonban ezekről az újabb variánsokról is kiderült, hogy lebomlási idejük ugyanolyan extrém hosszú, és a friss kutatások ezeket is hasonló egészségügyi kockázatokkal hozzák kapcsolatba. A szakértők ezért ma már az egész vegyületosztályra vonatkozó korlátozást szeretnének bevezettetni.

Forrás: Flickr.com

"Az ételcsomagolások egyébként a PFA-kon kívül más egészségkárosító anyagokat, leginkább a hormonrendszert megzavaró biszfenol A-t (BPA) és ftalátokat is tartalmaznak – hívja fel a figyelmet Kathryn Rodgers, a Silent Spring kutatója. – Az általános következtetés mindebből az, hogy minél kevésbé érintkezik az ételünk bármiféle csomagolással, annál kevesebb PFA és egyéb káros anyag jut a szervezetünkbe. Legújabb eredményeink remélhetőleg segítenek a fogyasztóknak abban, hogy elkerüljék a találkozást ezekkel a vegyületekkel, és biztonságosabb csomagolóanyagok kifejlesztésére ösztönzik a gyártókat."