Régóta járnak libasorban az állatok: növeli a túlélési esélyt

2019.10.18. 12:13

A Marokkóban feltárt ízeltlábú-kövületek arra utalnak, hogy a szabályos sor formálása az állatvilágban 480 millió éves is lehet, és evolúciós előnyökkel járhatott - írta a Scientific Reports csütörtökön megjelent száma.

A francia, svájci és marokkói tudósok által leírt kövületcsoportban a trilobiták, a háromkaréjú ősrákok egy nemébe (Ampyx) tartozó állatok szerepelnek, mindegyikük feje ugyanabba az irányba fordul, a kapcsolatot valószínűleg hosszú, hátrafelé irányuló tüskéik segítségével tartották.

A tudósok azt állapították meg, hogy az apró állatok, amelyek a mai tőrfarkú rákokra hasonlítanak, minden bizonnyal szándékosan alkottak a "vonatozáshoz" hasonlító sort, amikor az ősi tengerfenéken vonultak.

"A megismert mintázatok mérete, következetes vonalszerűségük és irányítottságuk miatt nem valószínű, hogy az alakzatot véletlenül alakították volna ki a víz áramlásai" - írták a kutatók.

A most feltárt kövületen Ampyx priscus trilobiták vonulnak libasorbanForrás: Jean Vannier, Laboratoire de Geologie de Lyon

Jean Vannier, a Lyoni Egyetem kutatója, a tanulmány társszerzője szerint a csoport viselkedésének okai között lehet a környezeti veszélyek és a reprodukció.

Az ízeltlábúak kiterjedt családjának mai tagjainál - hangyáknál, homárféléknél - szintén megtalálható ez a viselkedés: védekezésül vagy párkeresés céljával formálnak hasonló csoportokat.

"Úgy tűnik, a csoportban élés és mozgás gyorsan megmutatta az előnyeit az ősi állatoknál" - tette hozzá Vannier.

Vannier elmondta, eredményeik azt az elképzelést támasztják alá, hogy a kollektív viselkedés - mint például a sorba rendeződés - ugyanakkor valamivel később jelent meg az állatvilágban, mint amikor az első bonyolult idegrendszerek és érzékelőszervek kifejlődtek.

Ha újra megvizsgálják a Kínában talált, 520 millió éves ősi rákok leleteit, bebizonyosodhat, hogy a soralkotás még régebbi időkből származik - tette hozzá.