Izgalmas lelet segíthet megérteni az ősi egyiptomi temetkezéseket

2019.10.18. 18:06

Több mint húsz, fából készült, az eredeti állapotában megőrzött koporsót fedeztek fel az egyiptomi Assasifban, a Nílus folyó nyugati partján lévő nekropoliszban. A helyi kormányzat az elmúlt évek egyik „legnagyobb és legfontosabb" régészeti leleteként aposztrofálta.

A szarkofágok színei semmit sem halványultak

Az egyiptomi Régészeti Minisztérium a közösségi médiában tette közzé azokat az „ép és zárt koporsókat", amelyeket a Nílus folyó nyugati partján fekvő nekropoliszban fedeztek fel a közelmúltban. A szarkofágok egy kétrétegű sírban hevertek és azokat eredeti, vörös, zöld, fehér és fekete színű faragványok díszítik. Érdekesség, hogy a színek az idő múlásával sem halványultak el.

És bár a tisztviselők nem árulták el, hogy a koporsók mely korszakból származnak, azt tudjuk, hogy a felfedezésüknek helye az ókori Théba városának egy részére tehető.

Az ókori Egyiptom királyi fővárosa ma világörökségi helyszín; legkorábbi rétegei az időszámításunk előtti 4. évezred második felére, szintén időszámításunk előtt 3200 előttre datálhatók.

A szarkofágokat eredeti állapotukban őrizte meg az időForrás-képillusztráció: AFP/Khaled Desouki

A település az első átmeneti korban sokszor önálló állam vezetője volt és jelentős szerepet játszott a dél-egyiptomi politika stabilizálásában. Végül a XI. dinasztia uralkodóinak székhelye lett és a korai műemlékek is az ő idejükre nyúlnak vissza. Ma Luxor városa áll a helyén.

A mindennapi életet is jól reprezentálják

A múlt héten az Ókori Minisztérium bejelentette, hogy a régészek harminc műhelyt is találtak a Királyok-völgyében, ahol egykor nagy valószínűséggel a királyok és királynék temetkezési bútorainak előállítását és az ehhez szükséges faanyag feldolgozását végezték.

A helyszín ugyanis a XVIII. és a XX. dinasztia fáraóinak elsődleges temetkezési helyeként szolgált.

A kutatók egy kemencére is bukkantak, ahol az elemzések szerint kerámiát és fémet állítottak elő. Ugyanitt többek között olyan tárgyak is megbújtak, mint ezüst gyűrűk és egy arany tőr. A műhelyek a becslések szerint valamikor időszámításunk előtt 1539 és 1292 között működhettek.
Felfedezésük révén jobban megérhetjük a királyi koporsók és sírbútorok készítéséhez használt eszközöket és technikákat – mondta el az egyik régész a CNN-nek. – Emellett arra is választ kaphatunk, milyen lehetett a mindennapi élet a műhelyekben dolgozó munkások számára.

A thébai nekropolisz látképeForrás: Wikimedia Commons

A Régészeti Minisztérium már 2017. óta folytat egyfajta „régészeti küldetést" a Királyok- és Királynék-völgyében, ahol többek közt Nefertiti királynő és a lánya sírját keresik.