Még mindig csak találgatnak a Balaton nyár végi algásodásának okairól

2019.10.19. 09:03

A Balaton-kutatás megújulásához újra kell pozícionálni tihanyi Balatoni Limnológiai Intézetet (BLI), amely a várakozások szerint az eddigieknél jelentősebb forrásokkal működhet - nyilatkozta Jordán Ferenc, az intézmény áprilisban kinevezett igazgatója.

A Balaton kutatásának innovációra van szüksége

A tihanyi Balatoni Limnológiai Intézet (BLI) annak az Ökológiai Kutatóközpontnak (ÖK) az egyik kutatóbázisa, amely a közelmúltban került a Magyar Tudományos Akadémiától az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz (ELKH).

A tihanyi intézmény mellett három további kutatóbázist is magában foglalóÖkológiai Kutatóközpont idén mintegy 700 millió forintból gazdálkodott – mondta Jordán Ferenc, az intézmény igazgatója. – De a jövőben ennek másfél-kétszeresére számítanak évente, valamint egy egyszeri forrásinjekcióra abból a 22 milliárd forintból, amelyet a kormány juttat az ELKH számára.

A Balaton látképe. A kánikula ellenére is kiváló maradt a víz minőségeForrás: Wikimedia Commons

Arról is beszámolt, hogy a kutatóközpont vezetése az elmúlt hónapokban megújult, és az új szemléletnek, feltételeknek köszönhetően már több fiatal tehetséget hazahívott külföldről. Az ELKH élére is új elnök került a nyáron, változott a stratégia, ami kedvező a tihanyi kutatóbázisnak is, mivel szerinte a Balaton kutatásának nemcsak innovációra, hanem jelentősen fejlődő alapkutatásokra is szüksége van.

A Balaton műholdképeForrás: Wikimedia Commons

A tihanyi intézményben a kutatók minőségében és összetételében, az infrastruktúrában és a kutatási stratégiában is hatalmas változásra van szükség – fűzte hozzá az Olaszországból hazatért igazgató. – Át kell állni arra, hogy nemzetközi szintű kutatás folyjék a Balatonnál, amely alkalmas uniós forrásokat elnyerni"

Nemzetközi standardok szerinti monitoring hálózatot építenek ki

A Balaton nyár végi algásodásának okairól még mindig csak találgatnak a kutatók.

Nem feltétlenül kudarcként éljük meg, hanem inkább egy kijózanító pofonként, ami világossá teszi a döntéshozók számára is, hogy többet kell áldozni kutatásra – magyarázta a téma kapcsán a szakember.

A BLI-nek mintegy 80 alkalmazottja van, a létszám körülbelül fele kutató. Folyamatosan, dinamikusan változik a számuk: fiatalok, doktoranduszok, külföldi kutatók is érkeznek, kint élő magyarok térnek haza.

Évtizedek óta nem volt ilyen algás a BalatonForrás: Getty Images

Az igazgató szerint 200 kutatóra lenne szükség ahhoz, hogy alaposan meg lehessen érteni Közép-Európa legnagyobb tavának folyamatait. Megpróbálják lefedni a legfontosabb kutatási területeket, de bioinformatikusra, szociológusra vagy mikrobiológusra is szükség lenne az intézetben.
A legfontosabbnak egy nemzetközi színvonalú, nemzetközi standardok szerinti monitoring hálózat mielőbbi kiépítését tartom a Balatonon, a Kis-Balatonon és a tó befolyóin – tette hozzá Jordán Ferenc. – E nélkül továbbra is sötétben tapogatózunk, ha történik valami.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy egy megfelelő monitoring tevékenységre nem csak a kutatás, hanem egyéb célú információszolgáltatás miatt legalább annyira szükség van.

Hangsúlyozta: ha ez megvalósul, akkor is még évekbe telik, mire tudományosan megalapozott következtetéseket lehet levonni az adatokból.

(MTI)