Tudja-e, hogy milyen titkos társaságot rejt az Aranygyapjas rend?

2019.10.29. 19:02

Nagy kérdés, hogy milyen alapvető hasonlóságot találhatunk II. Lajos, Zrínyi Miklós, II. Rákóczi Ferenc, Andrássy Gyula, vagy épp II. Erzsébet brit királynő és Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörökös között. Valamennyien a keresztény hit védelmére esküdtek fel és ezzel kiérdemelték, hogy felvegyék őket az egyik legrégebbi és legnagyobb tekintélyű lovagrend tagjai közé. Az Aranygyapjas rendet Jó Fülöp burgundiai herceg alapította 1430. január 10-én Bruggében, a burgundi uralkodóház hírnevére, a Boldogságos Szűz és Burgundia védőszentje, Szent András apostol dicsőségére.

„Magyar-országunknak lesz nádor-ispánya, hűségét a spanyol király-is kévánnya, nagy érdemű arany gyapjúval kénállya, a mint meg is adta nyakán függ báránnya."
(Heraldikai lexikon: Aranygyapjas Rend)

A herceg a kezdetektől egy lovagrend alapításáról álmodott

A 15. századi burgundiai udvar korának leghíresebb lovagi gyülekezőhelye volt, amely csodálatos udvari ceremóniák színterének számított. Burgundia a késő középkori Európa egyik leggazdagabb államának számított, fénykorát a közel fél évszázadig uralkodó III. (Jó) Fülöpnek köszönhette, aki pártfogolta a lovagi tornákat, de a művészeteket és a kultúrát is. Fülöp jól ismerte a lovagregényeket és édesapjától, II. (Félelemnélküli) Jánostól rengeteget hallott a lovagok hőstetteiről, valamint a katonai bátorságról és erényekről.Már apja korai halála után, annak a nikápolyi csatában tanúsított hősiessége és török fogsága emlékére, szeretett volna  egy lovagrendet alapítani, ám terveihez ekkor még nem talált támogatókat.

Jó Fülöp régóta álmodott egy ilyen rend alapításárólForrás: Wikimedia Commons

Fülöp hamarosan megkapta a Burgundia hercege, Flandria, Artois és franche Comte grófja címeket és az ezekkel járó befolyást. Miközben szövetséget kötött az angolokkal Jeanne d'Arc kiadásával (ami később felbomlott) és a százéves háború helyett a burgundi birtokok kiterjesztésére törekedett, extravagáns udvart gyűjtött maga köré, amely a középkori lovagi világ egyik utolsó szigetét jelentette.

Jó Fülöp egykori udvarának rekostrukciójaForrás: Hugo Maertens/Hugo Maertens

Miután 1422-ben nem fogadta el az angol Térdszalagrendet (mert árulásnak tartotta volna névleges hűbérura, a francia király ellen), inkább egy „saját kitüntetés" létrehozásáról álmodott. Ehhez pedig már csak a megfelelő alkalom hiányzott.

Harmadik esküvője szolgáltatta a rég várt alkalmat

Fülöpnek első feleségétől nem született gyermeke, és halála után a herceg gyorsan újranősült. Választottja ezúttal Bonne d'Artois volt, akivel azonban csak néhány évig lehettek boldogok. És bár Fülöp számos szeretőt tartott, valamint legalább tizennyolc törvénytelen gyereke született, hitvesének korai halálát követően csak évekkel később választott új feleséget magának, I. János portugál király lánya személyében.

A rendet Izabella portugál hercegnővel való házasságkötéséhez igazította a hercegForrás: Wikimedia Commons

Jó Fülöp herceg 1430. január 10-én válthatta valóra nagy álmát és a mai Belgium területén található Bruggében, ahol

megalapította a burgundi uralkodóház hírnevére, a Boldogságos Szűz és Burgundia védőszentje, Szent András apostol dicsőségére az Aranygyapjas rendet, Izabella portugál hercegnővel kötött házassága alkalmából. A rendalapító új keresztes hadjárat megindítását és Jeruzsálem felszabadítását tervezte.

Rogier van der Weyden miniatűrája 1447-8-ból. Fülöp és fia, Merész Károly a burgundi udvarbanForrás: Wikimedia Commons

Úgy gondolta, hogy céljai eléréséhez nemzetközi karakterű világi lovagrendet fog létrehozni, amelyhez az alkalmat az ünnepélyes esküvő szolgáltatta. A rend tagjai azok az előkelő, nemesi származású férfiak lehettek, akik a keresztény vallás erősítése érdekében teljesítettek szolgálatot. Az Aranygyapjas rend az alapító statútuma szerint a Megváltó, Mária és Szent András tiszteletére, a keresztény hit és a római katolikus szentegyház védelmére, az erény és a jó erkölcsök növelésére hivatott. A rend tagjának lenni azt jelentette, hogy az illető a legszűkebb európai keresztény politikai elit részesévé vált.

Szimbolikus állatalak lett a jelképe

A rend szabályzatát az alapítás után három évvel később IV. Jenő, majd közel száz év múlva, 1517-ben X. Leó pápa is megerősítette egy-egy pápai bullával. Fülöp az alapításkor korlátozta a rend létszámát is: eleinte huszonnégy, majd harmincegy főben határozta azt meg (később ez korlátlanná vált).

Új tagot csak egy régi tag halála után lehet felvenni, akit azonban a rend gyűlésén kizárólag szavazás útján választhattak meg.

Az újonnan felvett tag egy díszes könyvben kapta kézhez a rend szabályzatát és ismertették vele a kötelezően betartandó lovagi viselkedés normáit. Ebben senki sem élvezhetett kivételt.

Az Aranygyapjas rend reagáléjaForrás: Wikimedia Commons

Az Aranygyapjas rend jelvénye a középkori gyakorlatnak megfelelően egy szimbolikus állatalak volt: stilizált, kékzománcos, lángokat szóró, fehérpettyes tűzkövekből álló láncszemekre függesztett arany kosbőrt választottak. Ausztriában egy arany szalag is kapcsolódott hozzá a „Pretium laborum non vile", azaz „a munka becse nem csekély" jelmondattal.

Az Aranygyapjas rend leírása Claude Paradin: Devises heroïques c. művében, Lyon, 1557Forrás: Wikimedia Commons

Egyes magyarázatok úgy vélik, hogy a kosirha arra utal, amikor Ábrahám fel akarta áldozni a fiát, Izsákot az Istennek. Más feltevések szerint  viszont a középkori lovagi epika, a Trója lovagregény szolgált az alapjául, amely középpontjában a lovagi tornák, bajvívások és a lakomák állnak. A harmadik teória azonban egy görög mitológiai hősre, Jászonra utal, aki társaival együtt hozta el egy szigetről az arany kosbőrt.

A szertartások egyre fényűzőbbé váltak

Az Aranygyapjas rend beavató szertartásain az új tagok a rend egyik relikviájára, egy asztali ereklyetartó feszületre (közepében Krisztus keresztjének egy darabjával) tették le az esküt a rend egyik kápolnájában. A tagok számára a burgundi herceg összesen huszonnégy aranyláncot készíttetett.

Aranygyapjas lovagok avatása a 16. századbanForrás: Wikimedia Commons

Ezeket a rendhez tartozók állandóan a nyakukban hordták, mellükön az említett kosfigurával. A tagok az egyházi rendekhez hasonlóan, egyszerű gyapjúköpenyt viseltek, egy hozzáillő fejfedővel. Ám a történelem sodrában a szertartások és a ruházat is egyre fényűzőbbé vált, így a köpeny skarlátvörös bársonypalásttá, és az ahhoz illő kalappá változott. A  nagymesteri méltóságot eleinte a burgundi hercegek viselték, később (1477) Burgundiával együtt a Habsburg-házra szállt ez a méltóság, amelyet a spanyol ág kihalása után (1700) az osztrák ág örökölt.

V. Ferdinánd császár, mint az Aranygyapjas rend osztrák ágának nagymestere, a rend bíborszínű hivatalos viseletébenForrás: Wikimedia Commons

Ezt követően az Aranygyapjas rendet egyaránt adományozták az osztrák Habsburgok és a spanyol Bourbon-ház, mivel az exkluzív rendről egyik fél sem akart lemondani.

A rend azonban emiatt két részre szakadt, amely idővel a Habsburgok osztrák ágának legfontosabb rendjele lett,

ahol a rendtagok kiváltságává vált, hogy a saját házukban mondathattak szentmisét.

Aranygyapjas rendjelForrás: Wikimedia Commons

A rendi jelvények és láncok kezdetben alkalmanként, a felavatott lovag számára készültek, ezért a korai rendjelek között nem találhatunk két egyformát; azok mind egyedi ötvös-, illetve ékszerészmunkák.

A 15. századtól kezdődően voltak magyar tagjai is

A rendnek ma már több mint ezer tagja van és ünnepi összejöveteleiken évente egyszer, Szent András napján (november 30.) az osztrák ág bécsi templomában avatják fel az újonnan belépőket. Soraikban viszonylag kevés magyar található, amelynek oka talán az önálló magyar érdekképviseletre való törekvésben és a Habsburg udvari politikával szemben tanúsított gyakori ellenállásban rejlik.

II. Lajos portréja, nyakában az Aranygyapjas rend láncávalForrás: Wikimedia Commons

 Az Aranygyapjas rend tagjai között csakis a legmagasabb rangú vagy a bécsi udvarhoz hű főnemeseket találhatjuk.

Így kapta meg az aranyláncot többek között 1515-ben a  Mohácsnál targikus halált halt II. Lajos király, a német birodalmi hercegi rangra vágyó Báthory Zsigmond fejedelem 1579-ben, gróf Esterházy Miklós nádor 1628-ban, gróf Zrínyi Miklós horvát bán 1664-ben, illetve az erdélyi fejedelem II. Rákóczi Ferenc  1708-ban.

Gróf Andrássy Gyula jelentős szereppel bírt a horvát–magyar kiegyezés (1868) létrejöttében, a nemzetiségi törvény megalkotásában és az önálló Magyar Honvédség megalakításábanForrás: Wikimedia Commons

Szintén a rend tagja lett Andrássy Gyula a Magyar Királyság miniszterelnöke és az Osztrák–Magyar Monarchia közös külügyminisztere, gróf Szapáry Gyula Magyarország miniszterelnöke, gróf Apponyi Albert, a trianoni békedelegáció vezetője,  valamint herceg Batthyány-Strattmann László és a nélkülözőket ingyen gyógyító „szegények orvosa".

Az uralkodók, fejedelmek és előkelő családok sarjai között eddig 83 magyart talállhatunk az Aranygyapjas rendet  viselők  soraiban.