Íme, a 21. század továbbfejlesztett, legízletesebb görögdinnyéje

2019.11.02. 19:50

Egy új kutatás megnyitotta az utat egy úgymond „továbbfejlesztett" görögdinnye felé. Ennek érdekében a genetikusok megvizsgálták hét fajájának genomját és létrehoztak egy különleges adatbázist, amely segítségével minden eddiginél ízletesebb és húsosabb, ám a kártevőknek és változékony időjárási változásoknak is ellenálló gyümölcs kerülhet az asztalra.

A génekben rejlik a kulcs

Már csak néhány évet kell várnunk a minden eddiginél ízletesebb görögdinnyére. Ha hihetünk a genetikusoknak.

Minden eddiginél édesebb lehetForrás: pexels.com

Mivel az elmúlt négyezer évben háziasítottuk a görögdinnyét, így azokat a gyümölcsöket választották, amelyek vörösek, édesek és a legkevésbé keserűek – mondta Zhangjun Fei, a Boyce Thompson Intézet oktatója és a nemzetközi kutatás társelnöke. – Sajnos, mivel az emberek a görögdinnyét a történelem során még édesebbé és vörösebbé tették, a gyümölcs elvesztette bizonyos képességét, hogy ellenálljon a betegségeknek és más típusú nyomásnak.

Fei és munkatársai 2013-ban hozták létre az első görögdinnye referenciagenomot. A jelenlegi adatbázis alapját a kelet-ázsiai „97103" termesztett fajta képezii, amely édes gyümölcs lédús, piros belsővel. Fei szerint azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni hat másik vadon élő görögdinnyefajt, amelyek bár sápadtak, kemények és keserű az ízük, ám számos, kívánatos tulajdonsággal rendelkeznek, például nagyobb ellenálló képességgel az ember okozta éghajlatváltozás ellen. A kutatók szerint ha ezeket a tulajdonságokat kiváltó géneket kultiváljuk a háziasított görögdinnye fajtákba, az által a gyümölcsök ízletesebbé válhatnak, jobban tudnának növekedni a különféle éghajlati viszonyokon, de magasabb lehetne az ellenálló képességük a kártevőkkel, betegségekkel és más tényezőkkel szemben. Először azonban azt kell kideríteni, hogy melyek ezek a gének.

A vadon élő fajok is kitűnő alapot képeznek

Ennek megismerése érdekében a kutatócsapat a „a 2013-as Fei referenciagenommal" kezdte az újabb kutatásokat, és létrehozott egy továbbfejlesztett verziót.

Több fajta jó tulajdonságát egyesítettékForrás: pexels.com

Olyan szekvenálási technológiákat alkalmaztunk, amelyek lehetővé tették egy sokkal jobb minőségű genom létrehozását, amely sokkal jobb referencia a görögdinnye közösség számára – magyarázta Fei. – Ezután mind a hét fajban szekvenáltuk a 414 görögdinnye genomját.

Ezeknek a genomoknak az új referenciagenommal és egymással történő összehasonlításával a kutatók képesek voltak meghatározni a különböző görögdinnye fajok evolúciós kapcsolatát.

Sokféleképpen szeretjük a dinnyétForrás: pexels.com

Elemzésünk egyik fő felfedezése, hogy a vadon élő fajok, amelyeket a jelenlegi tenyésztési programokban széles körben használnak, a C. amarus, nővérfaj, nem pedig az őse, mint azt széles körben hitték – tette hozzá a kutatás vezetője.

A modern görögdinnye fajtákat a házasítás során kevésbé keserűvé tették, miközben növelték az édességüket, méretüket és megsötétítették gyümölcs húsát. Az elmúlt néhány száz évben ezért lettek édesebbek, miközben az ízük és textúrájuk tekintetében is javultak.

Képes ellenállni a kártevők hatásainak

A csoport azonosította a görögdinnye genom több régióját, amelyeket ki lehet használni annak érdekében, hogy tovább javítsák ezeket a tulajdonságokat a fajtákban.

Ellenáll a betegségeknek, kártevőknek és éghajlati változásoknak isForrás: pexels.com

Az édes görögdinnye genetikai alapja nagyon szűk – mondta mnon Levi, az Amerikai Mezőgazdasági Minisztérium kutató genetikusa és görögdinnye-tenyésztője, a tanulmány egyik társszerzője. – Ám a vadon élő fajok között széles a genetikai sokféleség, ami nagy lehetőséget kínál számukra olyan gének tárolására, amelyek révén a gyümölcs képessé válik ellenállni a kártevők és a környezeti terhelés hatásainak.

A kutatók közzétettek egy úgynevezett kísérő dokumentumot is a Nature Genetics tudományos folyóiratban, amelyben 1755 dinnye elemzését mutatták be, beleértve a sárgadinnye és a mézharmat fajtákat.

A szakemberek nem kevesebb, mint 208 olyan genomrégiót találtak, amelyek a gyümölcs tömegéhez, minőségéhez és morfológiai jellemzőihez kapcsolódtak, amelyek hasznosak lehetnek a dinnye nemesítésében.