Nem az orkák miatt tűntek el a fehér cápák a világhírű Vals-öbölből

2019.11.05. 18:51

A Fokföldi-félsziget keleti oldalán elterpeszkedő nagy Vals-öböl (False Bay) a világtenger leghíresebb nagyragadozóiról, az itt sehol másutt nem látható gyakorisággal előforduló nagy fehér cápáktól vált világhírűvé az elmúlt évtizedekben. A dél-afrikai metropolisz, Fokváros közelében fekvő öböl a kalandvágyó ökoturisták és a cápakutatók valóságos Mekkájává vált, jelentős árbevételt generálva a helyi turizmusnak. Jelenleg azonban úgy tűnik, hogy végleg megszűnt az itteni világhírű cápaeldorádó, amelynek lehetséges okairól heves vita bontakozott ki a szakemberek között.

Alig két-háromezer fehér cápa él az egész világtengerben

A nagy fehér cápa (Carcharodon carcharias), a tengeri tápláléklánc egyik csúcsragadozója, és kétes hírnevének köszönhetően a legismertebb cápafajnak számít a közvélemény szemében, pedig ez a közismert nagyragadozó a széles körű ismertsége ellenére is, a világóceán legritkább cápafajai közé tartozik.

A nagy fehér cápa az egyik legjobban ismert, ám ennek ellenére az egyik legritkább tengeri nagyyragadozóForrás: Elter Tamás

Mértékadó becslések szerint a teljes állomány jelenleg legfeljebb 2500-3000 egyedből állhat az egész világtengeren.

A populáció eredendően alacsony egyedszáma az elmúlt három-négy évtizedben további drasztikus csökkenést mutatott, és nagyon úgy tűnik, hogy ez az aggasztó tendencia napjainkra sem fordult meg.

A felszínt kémlelő nagy fehérForrás: Reddit

Annak ellenére, hogy a nagy fehér cápát széles körben elterjedt úgynevezett cirkumglobális fajként tartják nyilván a tengerbiológusok, a világtengernek csak alig néhány pontján lehet jó eséllyel megfigyelni ezeket a nagytestű ragadozókat.

Nagy fehér cápa suhan a felszín alatt, a Fóka-sziget közelébenForrás: Elter Tamás

E kevés „hot spot" egyike a Dél-afrikai Köztársaság partvidéke,

amelynek három pontján, az atlanti partszakaszhoz tartozó Vals-öböl és Gansbaii, valamint az indiai-óceáni Mossel Bay vizein egészen mostanáig relatíve nagy egyedszámban lehetett észlelni nagy fehér cápákat, ám úgy tűnik, hogy gyökeresen megváltozott a korábbi helyzet.

Idén már egyetlen nagy fehért sem láttak az egykori "cápaeldorádóban"

A Vals-öbölben 1996-tól folyik a nagy fehér cápák rendszeres megfigyelése, és az erre épülő ökoturizmus is a 90-es évektől kezdett el felfelé ívelni.

Az 1990-es évek végétől kezdett egyre jobban elterjedni a kalandturizmus egyik népszerű válfaja, a ketreces cápás merülésForrás:Department for Environment and Water

A Vals-öböl északi partvonulatánál, a Muizenberghez közel fekvő világhíres Fóka-sziget környékén egészen a 2010-es évek közepéig viszonylag nagy egyedszámban lehetett találkozni nagy fehér cápákkal, elsősorban a téli szezonban, vagyis április vége és szeptember eleje között. ( A déli féltekén június és augusztus között van a téli időszak.)

Csalira kapó nagy fehér az egyik híres dél-afrikai "hot spot", Mossel Bay vizeinForrás: Elter Tamás

2010 és 2016 között éves átlagban még 205 nagy fehér cápa észlelést regisztráltak, (ami kiemelkedően magasnak számít),

ám 2018-ban ez a szám hirtelen 50-re esett vissza,

2019-ben (november elsejéig bezárólag) pedig már egyetlen példányt sem sikerült megfigyelni a Fóka-sziget vizein. (2012-ben még közel 500 észlelés történt ugyanitt.)

A Vals-öbölben fekvő Fóka-szigeten több mint 60 ezer dél-afrikai medvefóka élForrás: Elter Tamás

A Vals-öbölben élő, vagy sajnos, most már helyesebb azt mondani, hogy élt, nagy fehér cápák egyedszámának alakulását az itt 20 éve kutatásokat és ketreces merültetéseket végző két nemzetközileg ismert operátor, Chirs Fallows valamint Rob Lawrence szezononként feljegyezték, a cápák szokásainak pontosabb megismerése,

és vándorlásuk feltérképezése érdekében pedig rendszeresen meg is jelölték az itt előforduló példányokat.

 

Chris Fallows több mint húsz éve tanulmányozza a Vals-öböl nagy fehér cápáitForrás: Pinterest

A Vals-öbölben élő cápák megfigyelésének kezdete óta az idei év az első, amikor – legalábbis november elejéig – egyetlen példányt sem bukkant fel a területen.

A cápales és a ketreces merültetés komoly bevételt hozott a helyi turizmusnakForrás: Elter Tamás

E hirtelen bekövetkezett változás miatt a nagy fehér cápákra épülő helyi ökoturisztikai ipar igen komoly veszteséget kénytelen elkönyvelni,

hiszen a „cápaturizmus" 2016-ig évente átlag 2,6 millió euró bevételt hozott a helybelieknek.

Ezért sem csoda, hogy elkezdték kutatni e drasztikus változás lehetséges okait.

Csak a nomád kardszárnyúak vérengzőek

Chris Fallows 2010-ben számolt be először az öböl vizében addig ismeretlen kardszárnyú delfinek (Orcinus orca) felbukkanásáról. Fallows megfigyelése szerint a nomád orkák eleinte nem a Vals-öbölben igen elterjedt dél-afrikai medvefókákra (Arctocephalus pusillus pusillus), hanem kisebb testű delfinekre kezdtek el vadászni.

Vadászó kardszárnyú delfinek (Orcinus orca)Forrás: Cultura Creative/George Karbus Photography

A feltehetően az Antarktisz környékéről érkezett kardszárnyúak jelenléte ekkor még csak múló epizódnak számított; amilyen váratlanul felbukkantak, olyan gyorsan el is távoztak a Vals-öbölből.

Egészen 2015-ig nem mutatkoztak, majd ismét megjelentek, és ekkortól már nagyobb rendszerességgel, illetve hosszabb ideig portyáztak a térségben. A kardszárnyú delfinek életmódjukat tekintve két nagyobb csoportra oszthatók, a nomádokra és a rezidensekre.

Hím kardszárnyú delfin. A kardszárnyúakat életmódjuk alapján két csoportra, a területtartó rezidens, és a vándorló nomád orkákra osztjákForrás: Elter Tamás

Előbbiek kis, kettő-három, legfeljebb hat egyedből álló csoportokban élnek, a csoporttagok közötti kommunikáció kevésbé sűrű, rendkívül nagy távolságokra vándorolnak,

és gyakorlatilag mindent megtámadnak ami az útjukba kerül,

beleértve a méretes szürkebálnát (Eschrichtius robustus), vagy a legnagyobb ma élő húsevő ragadozót, a nagy ámbráscetet (Physeter macrocephalus) is.

Nagy ámbráscetForrás: Wikimedia Commons

A „vérszomjas" nomádokkal szemben a rezidens orkák népes, általában 15-30 egyedből álló családokban élnek, a csoporttagok között szinte folyamatos a kommunikáció, meghatározott tengerrészekre koncentrálódnak, és kistestű prédaállatokat, elsősorban rajhalakat zsákmányolnak.

Hím kardszárnyú delfinForrás: Cultura Creative/George Karbus Photography

A Vals-öblöt több-kevesebb rendszerességgel meglátogató orkák kivétel nélkül nomádok,

amelyek az elmúlt két évben néhány alkalommal már bizonyíthatóan rátámadtak a nagy fehér cápákra, illetve az ugyancsak itt honos hétkopoltyús tehéncápákra (Notorynchus cepedianus) is.

Hétkopoltyús tehéncápa a Vals-öbölbenForrás: Elter Tamás archívuma

Az elmúlt években a Vals-öbölben, illetve Gansbaii környékén is találtak olyan partra sodródott nagy fehér cápa tetemeket, amelyekből bizonyíthatóan az orkák tépték ki egyik kedvenc csemegéjüket, a májat.

Gansbaii-nál talált, és orkák által megölt nagy fehér partra sodort tetemét vizsgálja egy szakértőForrás: Marine Dynamics, Gansbaai, Western Cape, SA

Emiatt egyesek közvetlen összefüggést látnak az orkák időszakos felbukkanása, valamint a nagy fehér cápák egyedszámának hirtelen megcsappanása között, amiről több publikáció is megjelent a közelmúltban.

Sokkal nagyobb a baj, mint az orkák jelenléte

Alison Kock fokvárosi tengerbiológus szerint a partra sodródott cápatetemek vizsgálata kétséget kizáró bizonyossággal megerősíti, hogy az elpusztult ragadozók kivétel nélkül orkatámadás áldozatául estek. „Jelentős hiányosságaink vannak a kardszárnyú delfinek viselkedési ökológiájának megértésében itt, Dél-Afrikában" –írja Kock a kérdést vizsgáló cikkében, ami a Conservation tudományos szaklap februári számában jelent meg.

Kíváncsiskodó nagy fehér cápa a dél-afrikai Gansbaii-nálForrás: Elter Tamás

Nyilvánvaló, hogy jelenlétük (ti. a kardszárnyú delfinek jelenléte, a szerk.) súlyos és lépcsőzetes hatással lehet a helyi ökoszisztémára"- fűzi hozzá következtetését a szakember. Ezt a kategorikus álláspontot azonban nem mindenki osztja Alison Kock kollégái közül.

Jeladóval megjelölt nagy fehér cápa a Vals-öbölben fekvő Fóka-szigetnélForrás: Elter Tamás

A 2010 óta Dél-Afrikában kutató világhírű nagy fehér cápa szakértő, Dr. Alessandro De Maddalena olasz tengerbiológus teljesen valószínűtlennek tartja, hogy a  fehér cápák százszámra meneküljenek el a dél-afrikai vizekből pusztán egy-két orka epizódszerű támadása miatt.

Dr. Alessandro De Maddalena, a Milánói Egyetem tengerbiológus professzora, s a mediterrán nagy fehér cápák nemzetközi hírű szakértőjeForrás: Facebook

Dr. Maddalena elmondta, hogy 2019 júliusáig mindössze egyetlen alkalommal láttak két orkát a Vals-öböl bejáratánál,

és ezek a ragadozók is gyorsan távoztak, tehát ez semmiféleképpen sem szolgálhat magyarázatként arra, hogy az idén miért nem észleltek még egyetlen nagy fehér cápát sem az öbölben.

A Fóka-sziget a Vals-öbölben, a képen balra Rob Lawrence, a híres nagy fehér cápa kutató. A sziget egészen a közelmúltig a világ egyik leghíresebb nagy fehér cápás merülő helye voltForrás: Elter Tamás

Alessandro De Maddalena professzor szerint nem a kardszárnyú delfinek,

hanem a helyi ökoszisztémában mutatkozó anomáliák a ludasak az itteni táplálékpiramis csúcsán álló fehér cápák egyedszámának kritikus megfogyatkozásában.

A halászati lobbi mutogat a kardszárnyúakra

Ezt a véleményét számos más szakember is osztja, rámutatva, hogy a fokföldi vizeken egyre jobban elharapódzó destruktív halászati módszerek, elsősorban a „long line fishing" vagyis a vonóhorgos halászat rendkívül súlyos károkat okoz az élővilágnak.

Nagy fehér cápa úszik mélyen a felszín alatt a Vals-öbölben. Ez a látvány ma már egyre ritkábbnak számít ittForrás: Elter Tamás

A fokföldi vizeken a levesuszony cápa (Galeorhinus galeus) és sima kutyacápa ( Mustellus sp.) a vonóhorgos halászat elsőszámú célpontja, ami az utóbbi időkben alaposan megtizedelte az állományt.

A levesuszony cápa (Galeorhinus galeus) fontos kereskedelmi zsákmányhalnak számítForrás: Wikimedia Commons

A Vals-öbölbeli nagy fehér cápáknak pedig a tévhittel szemben nem a fókák, hanem ezek a számukra könnyen elejthető és nagy tápértékű kis cápák jelentik az elsődleges élelemforrást.

A levesuszony cápa és a sima kutyacápa busás profittal kecsegtető kereskedelmi halnak számít Dél-Afrikában,

és sokkal inkább ezek kíméletlen túlhalászása, mintsem a hébe-hóba felbukkanó orkák okozzák az 1991 óta egyébként szigorú védelem alatt álló nagy fehér cápák egyedszámának riasztó megfogyatkozását.

Fókára támadó kardszárnyú. Fokföldön a halászati lobbi az orkákra fogja a fehér cápák eltűnésétForrás: hemis.fr/Cordier Sylvain

A szakértők szerint a profitban érdekelt halászati lobbi számára egyenesen kapóra jött a kardszárnyú delfinek feltűnése, mert így az orkákra kenhetik a saját felelősségüket.