Izgalmas történelmi nyomokat rejt a most felfedezett iráni „nagy fal”

2019.11.06. 11:23

Egy ősi kőfal maradványait azonosították a régészek a híres Hadrianus fala mentén, amelyet a római korban Britannia provincia határára építettek a rómaiak. A körülbelül 115 kilométer hosszú falra Irán nyugati részén, Sar Pol-e Zahab megyében bukkantak, ami számos történelmi kérdést vetett fel.

A közelben élők már tudtak a fal létezéséről

Az újonnan felfedezett ősi szerkezet északról dél felé halad az északi Bamu-hegységtől a déli Zhaw Marg falu közelében fekvő területig.
Körülbelül egymillió köbméter kőmennyiségre és jelentős erőforrásokra lehetett szükség a fal megépítéséhez, valamint óriási munkaerőre, rengeteg anyagokra és ráfordított időre – mondta Sajjad Alibaigi, a Teherán Egyetem régészeti tanszékének doktori hallgatója, aki tanulmányát az Antiquity folyóiratban publikálta.

Műholdas kép a most felfedezett területről: a vörös íj alakú rész mutatja a Gawri falatForrás: Maxar Technologies

A fal mentén talált kerámiák arra utalnak, hogy a szerkezet valamikor időszámításunk előtt a negyedik és időszámításunk szerint a hatodik század között épült. Alibaigi szerint a fal mentén láthatóak már megsemmisült épületmaradványok is, amelyek valószínűleg kapcsolódó, kisebb méretű tornyok vagy épületek voltak.

Az iráni sivatagban bújt meg a falForrás: Pixabay

Megjegyezte, hogy ezek természetes anyagokból, például macskakövekből és sziklákból épültek, amelyekből kimutatható még ma is a gipszhabarcs. És noha a fal létezéséről a régészek nem tudtak, a fal közelében élők már régóta tudtak róla és „Gawri falnak" nevezték el.

Akár két dinasztia is megépíthette

A régészek egyelőre nem tudják, hogy ki és milyen célból építhette a szerkezetet. A rossz állapotú válaszfalak miatt a kutatók még abban sem biztosak, hogy pontosan milyen széles és magas lehetett fénykorában. Úgy becsülték, hogy legalább négy méter széles és körülbelül három méter magas.

Hadrianus fala a Northhumberland Nemzeti Park területénForrás: Northumberland National Park

Nem egyértelmű, hogy a falat védelmi célokból építették vagy szimbolikus jelentéssel bírt – magyarázta Alibaigi, megjegyezve, hogy talán az ókori birodalom határát jelölte ki a pártusok (a Krisztus előtt 3. századtól a Krisztus után 3. századig, részben a mai Irán és Irak területein) vagy a Szászánida-dinasztia (224-651, ókori iráni központtal) számára.

Nyugat-Iránban mindkét birodalom tervezett hatalmas kastélyokat, városokat emelt és öntözőrendszereket épített ki.

Tehát mind a pártusok, mind a százszánida népek rendelkeztek a Gawri fal felépítéséhez szükséges erőforrásokkal.

Az újonnan felfedezett Gawri-fal azonban nem az egyetlen ősi hosszú fal Iránban: a régészek korábban hasonló szerkezeteket találtak Irán északi és északkeleti részén. Ez utóbbiak nagy valószínűség szerint védelmi céllal épülhettek. A kutatók tovább folytatják a Gawri fal feltárását.