Veszély: az emberi haj, mint természetes guillotine?

2019.11.18. 15:28

Gyakran látni betegeskedő, nem túl egészségesnek látszó galambokat a városokban. Ráadásul bosszantóak és követelőzök. Nem meglepő, hogy miért nevezik ezeket a madarakat néha „szárnyas patkányoknak". Tény, hogy a galambok mindenhol jelen vannak, összeszedegetik az eldobott ételeket és városi környezetben nincsenek természetes ellenségeik. Másik abszolút jellemzőjük egy furcsa jelenség: a lábuk, ujjaik gyakran bénult vagy csonka, néha igen félelmetes látványt nyújtva. Az Ökológiai és Környezettudományi Intézet kutatócsoportja ennek az okára kereste a választ és megtalálták a bűnöst. Ez nem más, mint az emberi haj.

Megtalálták a legfőbb bűnösöket

A tanulmányban a madarászok és állatorvosok megfigyeléseit és adatait elemezték a kutatók. Arra jutottak, hogy a galambok gyakran viselnek egyfajta hurkokat a lábukon, lábujjaikon vagy könnyen észrevehetők ezeknek a nyomai a már bénult vagy csonka testrészeken.
Az ilyen típusú eseteknél nagyon nehéz pontosan meghatározni az eredendő okokat – mondta Frédéric Jiguet, a Biological Conservation folyóiratban megjelent kutatás vezetője. – Az egészen biztos, hogy a városi környezet az egyik leginkább veszélyes a természetes élővilág számára: utcákat borító szerves hulladék, a vízszennyezés, a zaj, a fény és a közlekedésben részt vevő járművek állandóan a balesetek, sérülések lehetőségét hordozzák.

Számtalan veszély leselkedik a városi galambokraForrás: MTI/Szigetváry Zsolt

A galambok lábának megcsonkítása és sérülése ezzel kéz a kézben jár. A kutatók ezért homogén élőhelytípusokat vizsgáltak meg, és feljegyezték ezzel összefüggésben az egyes galambpopulációk sérüléseinek mértékét.

Ezután egy nagyobb adatkészletet elemeztek, hogy megjósolják a madarak megcsonkításának előfordulását és számát, megjegyezve azokat a releváns környezeti és társadalmi-demográfiai tényezőket, amelyek összekapcsolhatók ezzel. Megállapították, hogy az emberi szennyezés minden esetben szerepet játszik ebben.

Szorosan rátekeredik a madarak lábára

Azok a galambok, amelyek olyan területeken éltek, ahol a levegő- és zajszennyezés magasabb, általában jobban sérültek, mint a zöldebb területeken élők. A kutatók azonban találtak még egy, meglepő kapcsolatot: a lábcsonkítás általában többször előfordult azokon a területeken, ahol fodrászok dolgoztak.

Egy galamb sétál a Batthyány téren.Forrás: MTI/Kovács Tamás

Másként fogalmazva: az emberi haj szorosabb kapcsolatban áll a galambok lábproblémáival, mint azt valaha gondoltuk volna. Ez pedig összhangban állt a korábbi megfigyelésekkel. A galambok lábának vagy ujjainak sérüléseit vizsgáló tavalyi tanulmány szisztematikus kapcsolatot talált a hurokként csavarodó emberi hajjal. Ezt a szakemberek találóan „húrlábnak" nevezték el. A rendkívül erős szilárdságú emberi haj ugyanis egyre szorosabban és szorosabban tekeredik a madarak lábára, ami megakadályozza a vérellátást és szélsőséges esetben csonkításhoz vezethet.
Az urbanizáció világszerte fokozódik, és keveset tudunk még arról, hogyan befolyásolja ez a vadon élő állatok egészségi állapotát a városokban – tette hozzá Jiguet. – Egyre növekszik a városokban fellelhető állatvilág, ezért a korábbiaknál több erőfeszítésre van szükség mind az emberi jólét, mind az élőlények egészségének védelme érdekében.