Tudja-e, hogy melyik Magyarország legmagasabban fekvő települése?

2019.11.22. 18:32

Magyarország nem rendelkezik alpesi jellegű magashegységekkel, mivel az ország területileg legnagyobbrészt a Kárpátok hegykoszorúján belül elterpeszkedő medenceterületen, földrajzilag az eurázsiai nagy sztyeppe vidék legnyugatibb részén fekszik. Hegyvidékeink közül az Északi-középhegységhez tartozó Nyugat-Mátra egyik lakott régiója azonban olyan sajátosságokkal rendelkezik, ami az alpi-kárpáti magashegységi településekkel mutat rokonságot, és ahol egyben Magyarország legmagasabban fekvő helyisége is található.

Rekordok hegyvidéke, az ezerarcú Mátra

Hazánk második legmagasabb hegyvidéke, a Mátra, több magyar földrajzi rekorddal is büszkélkedhet. Az Északi-középhegység részét alkotó Mátrában található az ország két legmagasabb hegycsúcsa, a tengerszinthez képest 1014 méterre nyúló Kékes, valamint a 965 méter magas Galyatető.

A 965 méter magas Galyatető, a Mátra és az ország második legmagasabb hegycsúcsa a felhők fölé emelkedikForrás: Wikimedia Commons

A 100 legmagasabb magyarországi hegycsúcs közül 26 ugyancsak a Mátrában található, amelynek főtömegét az a 18 és 13 millió évvel ezelőtti, a miocén időszakban lezajlott hatalmas erejű, robbanásos kitörések sorozatából álló vulkanizmus építette fel,

ami akkoriban a Föld egyik legaktívabb vulkáni területévé változtatta a mai Mátrát és környékét.

 

A miocén vulkanizmus emlékét őrző egykori vulkáni kúp a MátrábanForrás: Wikimedia Commons

A magyarországi viszonylatban magasnak számító hegyvidéken - főleg a 800 méter feletti régióban – az éves átlaghőmérséklet is jóval alacsonyabb a síkvidékinél, sokéves átlagban mindössze +5,6 Celsius fokot tesz ki.

A Mátra egészen a 20. század közepéig az ország egyik legkevésbé ismert vidékének számított.

 

Távolban a Kékes, az ország legmagasabb pontjaForrás: Wikimedia Commons

A távoli múltba visszanyúló történelmi gyökerek, illetve az ország földrajzi adottságai miatt a magyar települések strukturálisan legnagyobb részt

a síkvidéki építkezési hagyományokat követik.

Jórészt ennek tudható be, hogy a középhegységeink 5-600 méter feletti régiója többnyire manapság is lakatlan.

A Felső-Mátra a magyar településtörténet egyedi színfoltjának számít

Magyarországon egyetlenegy olyan település található, amelynek legmagasabb pontja 835 méter magasan fekszik. A hat kisebb településből egyesített Mátraszentimre 1948-ban nyerte el jelenleg is érvényes közigazgatási határait.

A Felső-Mátrában fekvő hegyvidéki község a domborzati sajátosságok miatt 750 és 835 méter közti magasságtartományban fekszik, és ezzel az adottságával hazánk legmagasabb lakott településének számít.

A Három Falu Temploma MátraszentimrénForrás: Wikimedia Commons

Mátraszentimre legmagasabban fekvő településrésze az országszerte jól ismert népszerű kirándulóhely, Galyatető. A Felső-Mátra a magyar településtörténet sajátos színfoltjának számít.

Az itt található apró hegyi falvak eredetéről megoszlik a néprajzkutatók és a helytörténészek véleménye.

A legelfogadottabb nézet szerint ezeket a községeket döntő részben a hegyvidéki élethez szokott szlovákok alapították, és hosszú ideig ezek a világtól elzárt kistelepülések színtiszta szlovák falvaknak számítottak.

A Mátra magasabb régiói szinte teljesen lakatlannak számítanakForrás: Elter Tamás

A legelső telepesek üvegfúvással kezdtek foglalkozni,

az üveghutákhoz a környező erdőségek szolgáltatták a bőséges tüzelőanyagot. Ez a több évszázadra visszatekinthető itt űzött hegyvidéki kézműves iparág a települések nevében is megjelent, gondoljunk csak Mátraszentimre, vagy Mátraszentistván régi neveire, Ötházhutára, illetve Felsőhutára.

A szlovák tájház MátraszentimrénForrás: Wikimedia Commons

Az első szlovák telepesek leszármazottai közül jó néhány család még ma is itt él,

az őseik hagyományát folytatva. Ez az etnikai homogenitás csak a második világháborút követő szlovák-magyar lakosságcsere egyezmény miatt változott meg; a Felső-Mátrában élő szlovák őslakosság nagy részét ekkor ugyanis kitelepítették.

Havasi legelők és hathónapos tél, akárcsak az Alpokban

A napjainkban alig valamivel több mint 400 fős Mátraszentimre az 1960-as 70-es évektől vált felkapott kirándulóhellyé.

Az 1948-tól a községhez tartozó Galyatetőn már az 1930-as években felépítették azt az elegáns szanatóriumot, ami nagyban hozzájárult az ország addig egyik legjobban eldugottnak számító gyönyörű tájegységének megismeréséhez.

Téli hóvihar utáni tájkép GalyatetőnForrás: Wikimedia Commons

Mivel a környék földrajzi és klimatikus adottságai miatt Mátraszentimre

és a környező apró falak határa Magyarországon egyedülálló módon a havasi jellegű legelő-és rétgazdálkodásra is alkalmas,

a vidéken az alpesi típusú állattartásnak komoly hagyományai voltak.

A havasi gazdálkodás egészen az 1970-es évek végéig virágzott, amikor is központi rendelkezésre betiltották a rideg állattartás.

A mátraszentimrei sífelvonó. A Felső-Mátrában tovább tart a tél az országos átlagnálForrás: Wikimedia Commons

Az alpesi világot idéző korábbi hegyi legelőket azóta meghódította az erdő.

A földművelésnek a domborzati valamint a talajviszonyok, és az itt közel hat hónapig tartó tél miatt sohasem alakultak ki hagyományai, a szűklátókörű bürokrácia által felszámolt havasi legelőgazdálkodás helyett a lakosság pedig az 1970-es évektől egyre jobban fellendülő turizmusban talált új kenyérkereseti lehetőségre.