Farkas Bertalan nem egyedüli magyarként ment az űrbe

2019.11.28. 06:29

Farkas Bertalan 1980. május 26-án indult a világűrbe, ezzel ő lett az első és máig egyetlen magyar űrhajós. A Szojuz–36 fedélzetén azonban rajta és a szovjet Valerij Kubaszovon kívül utazott még két magyar résztvevő.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Európai Űrügynökség (ESA) Space19+ miniszteri konferencián Sevillában jelentette be, hogy Magyarország 2024-ben űrhajóst kíván küldeni az űrbe. A hírrel kapcsolatban összegyűjtöttük az űrkutatással kapcsolatos legfontosabb magyar vonatkozású érdekességeket az elmúlt néhány évtizedből.

Bay Zoltántól a Masat-1-ig és az ESA-tagságig

A magyar űrkutatás történetét 1946 februárjától számítjuk, amikor Bay Zoltán és munkatársai a háború alatt fejlesztett radarberendezésükkel végrehajtották az első sikeres holdradarkísérletet. Radarhullámokat bocsátottak ki a Hold irányába, majd befogták az égi kísérőnk felszínéről visszaverődő jeleket. Kísérletük tudománytörténeti jelentősége vitathatatlan. Jó egy évtizeddel később, a magyar csillagászok bekapcsolódtak a mesterséges holdak vizuális, majd fotografikus, végül főként geodéziai célú lézeres és rádiós megfigyelésébe, olvasható a Természet Világa 2001-es cikkében.

A magyar holdradar antennájaForrás: Wikimedia Commons

A kutatásnak csak nemzetközi együttműködésben volt létjogosultsága, mely hamarosan kiszélesedett, s kilenc ország – köztük hazánk – létrehozta az Interkozmosz szervezetet. A közös munka eleinte az űrfizikára, az űrmeteorológiára, az űrtávközlésre és az űrélettanra terjedt ki, később ez az űrtávérzékeléssel bővült. 

Az Interkozmosz keretében vált lehetővé, hogy a magyar mérnökök által épített műszerek feljussanak a világűrbe: elsőként 1970 novemberében egy fóliás mikrometeorit-csapda. Ezt később hasonló berendezések, majd különféle elektronikus egységek követték.

A magyar űrkutatás történetének egyik legkiemelkedőbb eseménye volt 1980. május 26-án, amikor  Farkas Bertalan első magyar űrhajósként feljutott az űrbe. 

A Masat-1, az első magyar műhold modellje a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának laborjában, ahol a repülő példány összeszerelése történtForrás: MTI/Komka Péter

Újabb jelentős dátum 2012. február 13-a. Ekkor juttatták az űrbe a Masat–1 nevű, teljesen magyar építésű pikoműholdat.  A műholdat a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen fejlesztették, építését magántámogatók (cégek és magánszemélyek) finanszírozták. A műhold felbocsátása az Európai Űrügynökség Vega hordozórakéta hordozóeszközének kísérleti startja keretében, a LARES és Almasat–1 műholdak, illetve több más (olasz, spanyol, lengyel, román), hasonlóan egyetemi építésű pikoműhold társaságában vált lehetővé.

2015 ismét új fordulópontot jelentett a magyar űrkutatás történetében: a magyar űrkutató és űripari közösség azt ünnepelhette, hogy Magyarország csatlakozott az Európai Űrügynökséghez  (ESA-hoz), az Űrügynökség 22. teljes jogú tagjaként.

Az első magyar űrhajós

1977-ben a Szovjetunió és a kelet-európai szocialista országok közös űrkutatási vállalkozása, az Interkozmosz program keretében pályázatot hirdetett a légierő tagjainak az első magyar űrhajós kiválasztására.

Farkas Bertalan (balra) és Valerij Kubaszov az űrhajó-szimulátorbanForrás: RIA Novosti/Mokletsov Alexander

Farkas Bertalan önként jelentkezett a nem mindennapi felhívásra. Valamennyi szigorú követelménynek megfelelt, így 1978-tól már a szovjet Gagarin Űrhajóskiképző Központ növendékeként, másodmagával, Magyari Bélával együtt készült az első magyar űrrepülés végrehajtására. A történelmi nap 1980. május 26-án virradt fel a bajkonuri űrkikötőben.

Miután eldőlt, hogy kettejük közül  Farkas Bertalan lesz Valerij Kubaszov társa a Szojuz-36 űrhajó fedélzetén, magyar idő szerint 20 óra 20 perckor hatalmas lángcsóva és dübörgés közepette a Szojuz-36 felemelkedett, és egyre gyorsuló sebességgel száguldott a csillagos ég felé, kabinjában az első magyar kozmonautával.

Kevesebben tudják, hogy Farkas Bertalan a nagy utazásra magával vitte az akkori Magyar Televízió kabalafiguráját, a Tévémacit, aki az űrhajóssal együtt 7 napot, 20 órát és 45 percet töltött a világűrben. Egyik este az űrhajós olvasta fel a magyar gyerekeknek az esti mesét, a Tévémaci mellett ott volt kislánya piros-fehér-zöldbe öltöztetett babája is.

Tévémaci szkafanderbenForrás: Facebook / MR2 - Petőfi Rádió

Farkas Bertalan tartaléka, Magyari Béla sokáig reménykedett abban, hogy egy második küldetés alkalmával végül ő is meghódíthatja a világűrt, a politikai és gazdasági viszonyok kedvezőtlen alakulása miatt álma beteljesületlen maradt.

Simonyi Károly, az űrturista

Tágabban értelmezve azonban nem Farkas Bertalan az egyetlen magyar űrhajós. A magyar származású Charles Simonyi (Simonyi Károly) űrturistaként kétszer is járt az űrben. Először 2007. április 7-étől 21-ig, másodszor 2009. március 26-ától április 8-áig járt a Nemzetközi Űrállomáson.

Charles Simony BajkonurbanForrás: AFP

Nem szabad azt sem elfelejtenünk, hogy  Simonyi nem egyszerű „űrturista" volt, hanem kutatásokat is végzett az űrállomáson.  Így például a mélyen húzódó emberi izmok sorvadását vizsgálta a súlytalanság körülményei között, valamint mérte a saját magát érő kozmikus sugárterhelést a magyar gyártmányú Pille dózismérővel.

Szijjártó Péter bejelentése alapján joggal reménykedhetünk abban, hogy pár év múlva újabb magyar űrhajósért szurkolhat a magyar nemzet.

KAPCSOLÓDÓ CIKK