Kiállítás nyílt a segesvári harctéren folytatott régészeti kutatásokról

2019.11.27. 20:33

Kamarakiállítás nyílt a segesvári harctéren folytatott régészeti kutatásokról Ki mondaná, hogy e hely csatatér? címmel szerdán Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM).

A konfliktusrégészet módszertanával folyt a kutatás

A PIM és a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum közös projektjeként 2018-19-ben - a konfliktusrégészet módszertanát segítségül hívva - fémkeresős terepkutatás indult a segesvári csata lefolyásának megismerésére.

A segesvári csata egykorú festményenForrás: Wikimedia Commons

Mintegy 400 lelet, többségében orosz és magyar lövedék GPS-pontjait sikerült térképre vinni,

ballisztikai számítások alapján meghatározni az ütközet gócpontját, valamint Bem hadműveletének lenyomatait a valós tereppontokon azonosítani.

Bem József tábornok egykorú portréjaForrás: Wikimedia Commons

Számos hadászati, katonai viseleti emlék jelzi a hadműveletben résztvevő magyar és cári katonai alakulatok konkrét mozgását.

A 2020. január 31-ig látogatható kamaratárlat

helyszíni felvételek, térképek, archív fotók, visszaemlékezések és képzőművészeti ábrázolások segítségével tekinti át a kutatástörténetet, a ma látható emlékhelyeket, valamint bemutatja, hogyan alakították át az ütközetről szóló tudást a térképre vitt leletekből származó információk.

Gyors ütemben válik az enyészetté az egykori csatatér

Török Petra főigazgató-helyettes a megnyitón elmondta, hogy a tárlat jó alkalmat jelent az eredmények, úgy mint a lézerszkenneres talajfelvétel, a leletmintázati térkép, a fegyverek, a ballisztikai eredmények és a lövedékek bemutatására, de egyúttal figyelmeztetés arra, hogy milyen gyors ütemben semmisül meg az egykori csatatér, milyen rossz állapotban vannak a hozzá kapcsolódó emlékhelyek, emlékművek.

A segesvári csatatér (a háttérben)  a vártemplomból nézve, archív felvételenForrás: http://keptar.oszk.hu/html/kepoldal/index.phtml?id=62609

Hermann Róbert főtanácsos, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum tudományos igazgatóhelyettese azt emelte ki, hogy egy ilyen jellegű kutatás igazolhatja az eddigi tudást, és ráirányítja a figyelmet arra,

hogy milyen keveset tudunk Petőfi Sándor halálának körülményeiről,

az összecsapás történetéről.

Petőfi sorsával kapcsolatosan jelenleg az az egyetlen bizonyosság, hogy eltűnt a segesvári csatábanForrás: Wikimedia Commons

Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója felidézte a kutatás kezdeteit és elmondta, hogy a fehéregyházi és segesvári környéknek jelentős régészeti potenciálja van.

Ez volt a magyar történelem egyik legemblematikusabb csatája

Laszlovszky József régész, történész, a Közép-európai Egyetem Kulturális Örökség Tanulmányok programjának vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy

a magyar történelemnek három emblematikus csatája volt, a segesvári ütközeten kívül, a muhi és a mohácsi csata.

 

A segesvári csata emlékműveForrás: Wikimedia Commons

Mint mondta, Segesvár nagy vesztesége elsősorban nem az elvesztett csata, hanem a magyar irodalom egyik legnagyobb költőjének elvesztése.

Kitért arra is, hogy a kamaratárlat a nagy költő teljes életpályáját, valamint a Petőfi-kultusz rétegeit bemutató két másik kiállítás között található, sok információt és tudást nyújtva.

(Forrás: MTI)