Az Albadraco tharmisensisnek elnevezett őshüllő tudományos leírása a Cretaceous Research folyóiratban jelent meg a közelmúltban, a tanulmányt Alexandru Solomon, Vlad Codrea és Venczel Márton, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) kutatói, valamint Gerald Grellet-Tinner amerikai paleontológus jegyezte.
A nagyváradi Körösvidéki Múzeum természettudományi részlegét vezető Venczel Márton az MTI-nek elmondta: a repülő őshüllő maradványait a Gyulafehérvár szomszédságában fekvő Alsóváradján,
a Sebes folyó medrében találták meg
10-12 évvel ezelőtt.
Az akkori leletek leírása egy doktori disszertáció tárgyát képezte,
de a leletekkel kapcsolatos igazi tudományos eredmény csak most született meg,
amikor ezeket rengeteg más adattal összevetve a kutatók megállapították, hogy teljesen új fajt fedeztek fel.
Venczel Márton közölte: az őshüllőnek egy állközi csontja és az alsó állkapocs egyik darabja, valamint (vélhetően a negyedik) nyakcsigolyája került elő.
Ezek alapján állapították meg, hogy repülő őshüllőről van szó,
amely a késő kréta kor maastrichti korszakában, mintegy hetven millió évvel ezelőtt élt,
és szárnyainak fesztávolsága elérhette a hat métert.
Az Albadraco tharmisensis valamennyire hasonlít az iharkúti Bakonydraco galaczihoz, de az a késő kréta korábbi, santoni korszakában élt.
Venczel Márton megjegyezte: nagyon keveset tudnak az Albadraco tharmisensről és általában a repülő őshüllőkről, ezek ugyanis a dinoszauruszokkal együtt kihaltak, és nem élnek mai leszármazottaik.
Hozzátette: a viszonylag könnyű csontváz, hosszú nyak, teljesen összeforrt koponya arról árulkodik,
hogy jó repülők lehettek, és minden bizonnyal tojással szaporodtak.
A kutató hozzátette: folytatják a kutatásokat, és várható, hogy újabb és újabb csontmaradványokat sikerül azonosítaniuk.
(Forrás: MTI)