Tragikus baleset adott esélyt a világ első szívátültetésére

2019.12.04. 21:46

Hosszú út vezetett a kezdetektől a modern szívsebészetig. Amikor azonban 1967. december 3-án, az orvostudomány történetében először hajtottak végre emberen sikeres szívátültetést, minden megváltozott. A fokvárosi Groot-Schuur kórházban egy bátor professzor, Christian Barnard vadonatúj eljárást dolgozott ki, amivel később tízezrek életét mentette meg. Pontosan 52 éve annak, hogy Barnard transzplantációs műtétet végzett az 55 éves szívbeteg Louis Washkanskyn, aki megkapta egy halálos balesetet szenvedett nő szívét.

„Az az erőfeszítésünk, amivel az élet minőségét próbáljuk megjavítani, gyakran vezet az élet meghosszabbításához is."
(Christian Barnard)

Gyorsan fejlődtek a műtéti eljárások

A modern szívsebészet alapvetően a nyílt szívműtétek bevezetéséig nyúlik vissza, egészen az 1953-os évig, jóval az első sikeres szívátültetés előtti időkbe. John Gibbon, egy philadelphiai sebész belevágott abba, ami korábban elképzelhetetlennek bizonyult. A szív működésének nem kevesebb, mint 25 évnyi gondos tanulmányozása és számos elvégzett kísérlet után május 16-án sikeresen végezte el az első nyitott szívműtétet az úgynevezett extrakorporális („testen kívüli" vérkeringés, amelyet műtét alkalmával különleges készülék tart fenn) keringésben.A műtétből egy 18 éves lány profitálhatott, mert így hatékony kezelést biztosítottak számára a veleszületett szívbetegségére.

Christiaan Barnard dél-afrikai szívsebész, a történelem első sikeres emberi szívtranszplantációjának végrehajtójaForrás: YouTube

A dátum nem véletlen: az ötvenes évek közepére ez a fajta módszer könnyebbé, megbízhatóbbá vált, és már  kevesebb kockázatot is jelentett. Ennek következtében a szívműtéti eljárások jelentősen fejlődtek, és a 60-as évek végére az orvosok bátrabban fogtak bele azokba az első hallásra kissé ijesztő operációkba, amelyet ma már rutinszerűen végeznek.

Megépítették az első műbillentyűt

Az első műtétek során, ahol testen kívüli vérkeringést használtak, veleszületett szívbetegséggel élő pácienseket kezeltek.

Az orvosok itt leginkább a korábbi években megszerzett anatómiai és fiziopatológiai tudásukra, valamint a szívdiagnosztika fejlődésére, legfrissebb eredményeire támaszkodtak, különös tekintettel a katéterek és a szív angiográfia alkalmazására.

Az ötvenes évek számos változást hoztakForrás: Getty Images

Később ezt a technikát számos szívbillentyű-rendellenesség kezeléséhez használták.

A sebészek azonban hamarosan rájöttek, hogy ezeket a betegségeket könnyebben tudják orvosolni, ha a természetes szívbillentyűt egy mesterségessel helyettesítik. Ennek „megalkotására" több sikertelen kísérlet született, mígnem egy fiatal portlandi sebész, valamint egy nyugdíjas mérnök meg nem valósította az addigi lehetetlent.

Albert Starr és kollégáiForrás: Getty Images

Albert Starr és Lowell Edwards megépítette azt a hatásosan működő mesterséges billentyűt, amit 1960. szeptember 21-én először ültettek be sikeresen emberi szervezetbe. Ettől a pillanattól kezdve számos műbillentyűt készítettek, és ezeket folyamatosan fejlesztették. Azóta ezek több millió beteg életét mentették meg világszerte.

Istent játszott a professzor?

A szívsebészet a hatvanas években óriási fejlődésnek indult. Mason Sones kardiológus először végzett szelektív koronarográfiát, egy ultrahangos eljárást, amely lehetővé teszi a szívkoszorúér károsodásának részletes megismerését, miközben René Favaloro argentin sebészprofesszor belevágott az első koszorúérműtétbe, más nevén bypassműtétbe. Utóbbi sikere nyomán terjedt el ez a komoly sebészeti eljárás a következő években az egész világon.

Christiaan Barnard forradalmasította a szívsebészetetForrás: Wikimedia Commons

Néhány hónappal később, 1967. december 3-a reggelén a szívsebészet örökre megváltozott. A dél-afrikai Fokvárosban található Groote Schuure kórházban egy forradalmi esemény teljesen átformálta a szívműtétek történetét, miközben sokkolta és bénító félelemmel töltötte el a közvéleményt.

Christiaan Barnard gyorsan világhírnévre tett szertForrás: Getty Images

Az addig ismeretlen sebész, Christian Barnard elvégezte a világ első szívátültetését egy felnőtt emberben. Hirtelen az egész világ felfigyelt a nevére. Ki ez az ember? Hogyan képzeli, hogy istent játszik? Vajon tényleg meg tudja menteni a műtőasztalon fekvő nő életét?

A szívbeteg öccse miatt lett szívsebész

Christian Neethling Barnard a dél-afrikai Beaufort Westben született, és a fokvárosi orvostudományi egyetemen szerzett diplomát. Egyik testvére ötévesen, szívelégtelenségben hunyt el, ami motivációt és elhivatottságot adott neki, hogy a szívsebészetre specializálódjon.

Christian Barnard továbbfejlesztette a sebészi technika sikerességétForrás: Getty Images

Már az ötvenes évek végén a Groote Schuur kórház vezető mellkas- és szívsebészeként dolgozott, és

a Minnesotai Egyetemen addigra már elvégezte élete első szívműtétjét.

Nem véletlen, hogy a modern szemléletű orvos vezette be Dél-Afrikában a nyitott szívműtétet, miközben új típusú szívbillentyűket tervezett. 1964-ben már kiterjedt szívátültetési kísérletsorozatot indított el kutyákon, és az itt elért eredményei bátorították arra, hogy megpróbálkozzon ezzel az eljárással  embertársain is segíteni.

Barnard professzor a szívátültetés utáni egyik sajtótájékoztatónForrás: CAPE ARGUS/TRACE IMAGES

1967. december 3-án egy húszfős orvosi csoport segítségével kilencórás műtétet végzett. Az 55 éves Louis Washkansky szívelégtelenségben szenvedett, akinek a testébe egy tragikus autóbalesetben elhunyt fiatal nő szívét ültette be dr. Barnard. A világhírt hozó műtét sikeres volt, ám a páciens 18 nappal később tüdőgyulladásban meghalt. A szervkilökődés ellen alkalmazott gyógyszeres kezelés miatt ugyanis az immunrendszere nem tudott megfelelően védekezni más betegségekkel szemben.

Megtanulták kezelni a transzplantációs kilökődést

Barnard professzor azonban nem adta fel,  és tovább dolgozott; 1968. január 2-án sor került a második transzplantációra. Philip Blaiberg már 19 és fél hónapot élt új szívével. A szívsebész sikerén felbuzdulva a következő hónapokban világszerte egyre több orvos próbálkozott szívátültetéssel; az általa kifejlesztett technikát alkalmazva.

Christiaan Barnard kísérleti szívátültetést végez egy kutyánForrás: History News

A kezdeti lelkesedés azonban gyorsan alábbhagyott, mert a műtétek után több beteg is elhunyt.

Akkoriban ugyanis még nem sikerült elhárítani a szervezetnek a beültetett szív elleni immunreakcióit. Az transzplantációs programokat egy ideig ezért felfüggesztették.

Az áttörést Norman Shumway, a kaliforniai Stanfordi Egyetem sebésze hozta meg: szorgalmas munkájának köszönhetően új, hatékony terápiát fejlesztettek ki a transzplantációs kilökődés kezelésére.

A szívműtét az egyik legbonyolultabb sebészeti beavatkozásForrás: RIA Novosti/Igor Zarembo

A sebész bevezette az immunrendszer működését hatékonyan gátló ciklosporin használatát is. Barnard professzor későbbi műtétei egyre sikeresebbé váltak, és számos betege hosszú évekig élt új szívvel. Köztük az idézőjeles rekordot Dirk van Zyl tartja, akin 1971-ben végeztek transzplantációs eljárást. A férfi huszonhárom évet élt az új szívvel. Barnard professzor első, bátor cselekedete emberek millióit mentette meg azóta. Napjainkban évente átlag mintegy 3500 ilyen beavatkozást hajtanak végre világszerte, és a betegek 90 százaléka túléli a transzplantációt.