A legtávolabbi galaxiscsoportot fedezték fel csillagászok

2020.01.06. 18:00


Az eddig azonosított legtávolabbi galaxiscsoportot fedezték fel csillagászok.

Ez az eddig ismert legtávolabbi galaxiscsoport

A NASA vezette nemzetközi kutatócsoport által megfigyelt EGS77 jelű galaxistrió abból az időből származik, amikor az univerzum még csak 680 millió éves volt, vagyis kevesebb, mint jelenlegi 13,8 milliárd éves korának 5 százaléka.

Az objektum a Kiterjedt Groth-övben található a Nagy Medve és az Ökörhajcsár csillagkép között

- közölte a NASA.

Az EGS77 galaxistrió felvételeForrás: NASA

A megfigyelések szerint a galaxisok egy sebes kozmikus átalakulási folyamatban, reionizációban vannak.

Akkor kezdődött a folyamat, amikor megváltozott a hidrogén természete

Ez akkor kezdődött, amikor az első csillagokból származó fény megváltoztatta a hidrogén természetét az egész univerzumban hasonló módon ahhoz, ahogyan egy befagyott tó megoldvad tavasszal. Ez átalakította a sötét, fényeket kioltó kozmoszt azzá, amelyet ma ismerünk. 

A beillesztett kép az EGS77 galaxiscsoport illusztrációja: Az egymást fedő ionizált hidrogén körbeveszi a galaxist.Forrás: https://www.nasa.gov/feature/goddard/2020/astronomers-spot-distant-galaxy-group-driving-ancient-cosmic-makeover

A fiatal univerzum tele volt hidrogénatomokkal, ami úgy felhígítja az ultraibolya fényt, hogy blokkolja a korai galaxisok látványát"

- mondta James Rhoads, a NASA Goddard Space Flight Center munkatársa, aki vasárnap mutatta be a felfedezésüket az Amerikai Csillagászati Társaság 235. találkozóján Honoluluban.

Forrás: YouTube

"Az EGS77 az első galaxiscsoport, amelyet ennek a kozmikus ködnek a ritkulása során figyelhetünk meg" - tette hozzá James Rhodas.

(Forrás: MTI)

Az első videó az EGS77 galaxiscsoport helyét mutatja a kozmikus történelemben. A második videón az látható, ahogyan az első csillagokból és galaxisokból jövő fény fokozatosan átalakította az unniverzumot. A hidrogén atomok szétszórták az ultraviola fényt, megakadályozva, hogy az a forrásaitól nagyon messze menjen. A csillagokból és galaxisokból jövő erős ultraviola fény fokozatosan szétszakította a hidrogén atomokat kiterjedő ionizált gáz buborékokat hozva létre. Ahogy ezek a buborékok növekedtek és átfedték egymást, kozmikus köd keletkezett. Ezt a folyamatot a csillagászok reionizációnak hívják. Itt  a már ionizált régiók kék színűek és  áttetszőek, az ionizációs folyamat alatt lévők pirosak és fehérek  a semleges gáz régiók pedig sötétek és átlátszatlanok.