Újdonságot hozhat a Szent Korona-kutatásban egy régi nyomtatvány

2020.01.07. 16:44

17. századi nyomtatvány került az Országos Széchényi Könyvtárba, amely a Szent Korona-kutatás számára is újdonságot hozhat - olvasható az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) közleményében.

Az 1681-es soproni koronázásról tartalmaz leírást

A bibliográfialiag ismeretlen nyomtatványt 1681. december 9. után valószínűleg Bécsben adták ki. A dokumentum a Szent Korona negyedik soproni tartózkodásáról és Pfalz-Neuburgi Eleonóra Magdolna Terézia királyné-koronázásáról tudósít - áll az összegzésben.

Pfalz-Neuburgi Eleonóra Magdolna Terézia korabeli portréja, akit az 1681-es soproni országgyűlésen koronáztak magyar királynéváForrás: Wikimedia Commons

A rendekkel való újabb kiegyezés szimbolikus lezárásaként

I. Lipót király harmadik feleségét 1681. december 9-én koronázták magyar királynévá,

amely az akkor már közel fél éve tartó országgyűlés méltó lezárása volt.

I. Lipót német-római császár és magyar király ( Benjamin von Block portréja 1688 körül)Forrás: Wikimedia Commons

A témával eddigi ismereteink szerint két írás foglalkozott,

amelyeknek a Habsburg-udvar titkára, Johannes Probst a szerzője, s mindegyik 1682-ben Bécsben íródott.

Kiemelkedő történeti értéke van a dokumentumnak

A Központi Antikvárium árverésén vásárolt nyomtatvány 13 pontba szedve ismerteti a Szent Korona bevonulásának menetét, majd 26-ban a királyné megkoronázásának ceremóniáját.

A Szent Korona és a magyar koronázási jelvények az OrszágházbanFotó: Tuba Zoltán [origo]

A tartalmi hungarikum mind a magyar koronázás- és parlamentarizmuskutatás, mind a hazai historiográfia és könyvtörténet szempontjából kiemelkedő fontossággal bír,

jelentőségét ráadásul tovább növeli,

hogy a 16-17. századi magyar koronázásokról viszonylag kevés egykorú vagy közel egykorú önálló kiadvány jelent meg - tartalmazza az OSZK közleménye.

(Forrás: MTI)