Több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol

Az első ismétlődő rádiókitörés, aminek környezetét lokalizálták, az FRB 121102 volt; egy fémekben szegény törpegalaxisból érkezett 3 milliárd fényév távolságból. A szignált az úgynevezett Faraday-effektus torzította, ami akkor következik be, amikor az elektromágneses sugárzás mágneses mezővel lép interakcióba. Mindez arra utal, hogy az FRB 121102 extrém környezetben, valószínűleg egy, a galaxis szívében lévő szupermasszív fekete lyuk közelében jött létre.

Az FRB 180916 esetében nem érzékelték ilyen szinten a Faraday-effektus hatását, vagyis keletkezési helyén gyengébb volt a mágneses mező, és távol esett galaxisa centrumától. Ugyanez jellemző volt arra a három lokalizált FRB-re, ami nem ismétlődött.

Benito Marcote csillagász szerint az új eredmény több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol; nem tudni például, létezik-e bármilyen alapvető különbség az ismétlődő és nem ismétlődő FRB-k között. Annyi biztos, hogy a másodikként lokalizált ismétlődő rádiókitörés forrásának természete ellentmond az eddigi elméleteknek.

A jel forrásaForrás: NSF’s Optical-Infrared Astronomy Research Laboratory/Gemini Observatory/AURA)

Az elmúlt években számos teória látott már napvilágot arról, mi bocsáthatja ki a jeleket. Szóba kerültek fekete lyukak, pulzárok, gamma-kitörések, ütköző neutroncsillagok, sőt, még földönkívüliek is. Ami biztos, hogy a rejtély megoldásához jóval több FRB-nek kellene a születési helyét meghatározni, ez az újabb teleszkópoknak köszönhetően az elkövetkező években könnyen megvalósulhat.

Az eredményekről bővebben a Nature magazinban lehet olvasni.

(Science Alert)