Még mindig rengeteg a kérdés a rejtélyes boszniai piramisok körül

2020.01.08. 19:03

A közelmúltban egy amatőr régész azt állította, hogy a Balkánon felfedezte Európa legrégebbi piramisait. Az egyik legősibb bosnyák város, Visoko határában magasodó Visocica hegyről egyesek azt tartják, hogy nem természetes képződmény, ám ezt a geológusok határozottan cáfolják. A hegy belsejébe vájt járatokat valóban emberkéz alkotta, de hogy mikor, az több mint kérdéses. Most Sam Semir Osmanagich nagy port felvert felfedezésének nyomába eredtünk, és összegyűjtöttük a témában eddig született különböző hipotéziseket.

Rengeteg a kérdés a piramisokkal kapcsolatban

Mielőtt közelebbről is megvizsgálnánk az úgynevezett boszniai piramisok kérdését, érdemes először megnézni, vajon a visokói "piramisok" egyáltalán beleilleszthetők-e a világ hasonló építményeinek történelmi sorába. Az antik piramisok megdöbbentő precizitással létrehozott gigantikus méretű objektumok, amelyek méltán tekinthetők az emberi történelem egyik csúcsteljesítményének. A civilizáció egyik legjelentősebb építményét, a gízai nagy piramist Krisztus előtt 2530-ban, vagyis 4550 évvel ezelőtt az óbirodalom korának legkiemelkedőbb fáraója, Kheopsz (Hufu) egyiptomi uralkodó építtette meg.  Az ókori világ hét csodájának egyike négyzet alapú, tökéletes gúla alakú építmény, ami az uralkodó mindenható, örökké tartó, isteni hatalmát hirdette.

A gízai piramisok az ókori világ hét csodája közé tartoztak, napjainkban pedig Egyiptom leghíresebb turisztikai látványosságának számítanakForrás: Origo

A piramisokkal kapcsolatban azonban máig rengeteg rejtély és sok megválaszolatlan kérdés ismert. 

Milyen célt szolgáltak? Hogyan tudták ezeket megépíteni? Miért pont ilyen lett a formájuk? Hogyan voltak képesek a távoli múlt építői ilyen mértani pontosságra? Miért tükröznek esetenként matematikai konstansokat, földrajzi távolságokat vagy a természeti állandókat?

A szudáni merotikus piramisokForrás: Wikimedia Commons

Az igazi válaszokat mind a mai napig keressük, ám számos tudományos és kevésbé reális magyarázat létezik ezekre a kérdésekre. 

Tény, hogy piramisok nemcsak Egyiptomban épültek, hanem az egykori Mezopotámiában, a mai Közép-Amerikában, Kínában, Szudánban és Peruban is. 

Sőt, hasonló rejtély övezi azokat a még „fel nem ismert és fel nem tárt" építményeket is, amelyek Mauritiuson, Kanári-szigeteken, Tahitiban, Ausztráliában, Krétán, Dél-Afrikában, Kambodzsában, Olaszországban vagy Indonéziában bukkantak elő.

Energiamezőként irányíthatták a formákat

A legnagyobb precizitással a legrégebbi egyiptomi és kínai piramisok épültek, amelyek jóval nagyobb tudományos hozzáértésről tanúskodnak, mint a későbbi korokban készített, gyengébb „másolatok".

Többek között ezért is döbbentette meg a világot, amikor 2005-ben a boszniai Visoko város mellett a hírek szerint megtalálták Európa feltételezetten legrégibb és legnagyobb piramisait.

Visoko város Bosznia-Hercegovina középső részén, a Zenica és Szarajevó közti út mentén fekszikForrás: Wikimedia Commons

Tudományos műszereink talán nem elégségesek az ősi piramisok céljainak magyarázatához, ahhoz fizikai és spirituális megközelítésekre is szükség van  – írta Dr. Sam Semir Osmanagich, a boszniai American University Center for Anthropology and Archaeology antropológus professzora, a boszniai piramisok „felfedezője" az AncientOrigins tudományos online oldalon. – Őseink bizonyára ismerték a frekvenciák és az energiák titkait, amelynek birtokában olyan méretű épületeket alkothattak, amelyekhez foghatót még nem láttunk a Földön.

A munkálatokat kezdeményező és vezető Dr. Sam Semir OsmanagichForrás: Wikimedia Commons

Hozzátette: a Mexikó nyugati, Costa Rica déli részén, a Húsvét-szigeteken vagy Bosznia-Hercegovinában több helyen felfedezett kőgömbök egyértelmű bizonyítékai annak, 

az ősi civilizációk hogyan állították saját szolgálatukba a formákat, mint - véleménye szerint - egyfajta „energiamezőket" a távoli múltban.

 

Az óriási kőgolyó impozáns méretű, közel 1,5 méteres sugárral rendelkezikForrás: Bosnyák-Magyar Társaság / Bosnian-Hungarian Society

A kutató úgy vélekedik, hogy a 2016 elején, a bosnyák Zavidovici település melletti erdőben talált óriási, nagy vastartalmú kőgolyó szintén egy „letűnt civilizáció" emléke lehet. Persze, erről továbbra is erősen megoszlik a tudományos közélet véleménye.

Rejtélyes mendemondák szóltak a piramisról

Sam Semir Osmanagich egyenesen azt állítja, hogy a bosznia-hercegovinai Visoko település mellett fekvő Visocica-hegy valójában egy jóval az időszámításunk előtt épült lépcsőzetes piramis. A városban és a környékén ráadásul már emberemlékezet óta rebesgették, hogy a közel 220 méter magas, szabályos alakú hegy nem természeti képződmény. Az első piramislegendák a késő középkorban jelentek meg, akkortájt, amikor az Oszmán Birodalom 1463-ban megszállta a mai bosnyák állam területét. Azóta számos mese, mitikus történet, útleírás és szájhagyomány útján terjedő mendemonda kapott szárnyra a rejtélyes építménynek tartott hegyről.

A boszniai piramisok völgye - állítólagos régészeti lelet - a bosnyák fővárostól, Szarajevótól 30 km-re északra levő Visoko városa mellett fekszik, ahol 2005 óta folynak a feltárási munkálatokForrás: Wikimedia Commons

Amikor 2005 áprilisában először utaztam Visoko városába, megragadta a figyelmemet két szabályos alakú domb, amelyeket később elneveztem a Nap és a Hold boszniai piramisainak – magyarázta Sam Semir Osmanagich, aki ma már Amerikában él.

– A helyiek ezekre a hegyekre a talaj és a növényzet miatt évezredek óta természeti jelenségként tekintettek, ám amikor először megláttam a háromszög alakú, azonos méretű lejtőit és a nyilvánvaló sarkokat, akkor már tudtam, hogy mesterséges építményről lehet szó - vallja Sam Semir Osmanagich.

Visoko látképe háttérben az úgynevezett Nap-piramissalForrás: Wikimedia Commons

A szakember akkor már évtizedek óta vizsgálta az ősi piramisokat, és találkozott hasonló jelenségekkel Kínában, Mexikóban, Belize-ben, Guatemalában vagy El Salvadorban is. 

A Hold piramisnak elnevezett alakzat azonban már sokkal kevésbé piramisszerű és a kutatások később bebizonyították, hogy maga a hegy minden kétséget kizáróan természetes geológiai képződmény, csak a tövében található diagonál szerkezetű kőlapok nem természetes eredetűek, amelyeket bizonyosan emberi kéz rakott le. 

Leginkább a mexikói piramisokhoz hasonlítanak az építménynek vélt dombok

A kutatók csak a 2005 és 2013 közötti időszakban több mint 340 ezer órát töltöttek a terepen, ahol régészeti ásatásokat, műholdas és hőtérképes felméréseket, mintavételezéseket, valamint szénizotópos kormeghatározást végeztek.

A feltárások és kutatómunka 2005 óta folyik a boszniai piramisok völgyébenForrás: Wikimedia Commons

Első bizonyítékként egy szűk bejáratot találtak, ami a piramisnak tartott hegy belsejében található folyosórendszerhez, egy hatalmas föld alatti labirintushoz vezetett. 

Már kezdetben is meg tudtak tenni 3,8 kilométert a hegy belsejében a járatoknak köszönhetően, ahol két irányba tartó kereszteződésre bukkantak: a Visocica „csatornái" pedig két másik építménynek feltételezett képződményhez mutatták az utat. 
Ezek az objektumok leginkább a mexikói piramisokhoz hasonlítanak, amelyeket kettesével építettek, a Napot és a Holdat szimbolizálva  – hangsúlyozta Sam Semir Osmanagich, aki ennek nyomán nevezte el a bosnyák objektumokat a Nap, a Hold, a Sárkány, a Földanya és a Szeretet piramisainak. – Az őslakosok feltételezhetően egy természetes hegy alakját formázták meg, aminek a külsejét primitív betonnal vonták be, amivel létrehozták ezt a monumentális építményt - vélekedik Osmanagich. 

Az objektumot az amatőr régész szerint a "piramis" csúcsain át nyert, egyfajta „tiszta energiaforrásként" használhatták, de ez az elmélet még nem bizonyított.

 

Talán energiaforrásként használták a piramisokat az ősi civilizáció tagjaiForrás-képilluszráció: Bosnyák-Magyar Társaság / Bosnian-Hungarian Society

A boszniai piramiskutatások azóta a világ egyik legnagyobb interdiszciplináris projektjévé váltak. A nemzetközi tudományos élet fősodra viszont 

a képződményeket természetes eredetűnek tartja, 

és a piramisok elméletét áltudományosnak tekinti.

Az biztos, a járatot emberi kéz vájta ki

Az elmúlt másfél évtizedben végzett kutatások néhány ponton igazolták, más esetekben cáfolták Osmanagich hipotéziseit. Nézzük most ezeket!

A központi, a Nap piramisaként emlegetett Viscocica-hegy 213 méterrel magasodik a föld fölé, tehát jóval magasabb, mint a 147 méteres Kheopsz-piramis.

A boszniai piramisok térképeForrás: Wikimedia Commons

A boszniai Geodézia Intézet szerint az egyiptomi gízai piramishoz hasonlóan, északi oldala-csúcsa az északi Sarkcsillagra néz, ám a tájolás pontossága vitatott. 

Osmanagich azt is kijelentette, hogy a piramist mesterségesen készített betonfelülettel vonták be, viszont az építmény "burkolataként" emlegetett cementszerű anyagról azóta kiderült, hogy nem más, mint egy különleges mélytengeri eredetű kőzet, a turbidit, amely az egykori kontinentális lejtőn felhalmozódott konglomerátumszerű üledékből alakult ki, és amit a zagyárak terítettek szét egyenletesen a múltbéli óceáni aljzaton.

A Hold-piramis Bosznia-HercegovinábanForrás: Picasa

Osmanagich a kezdetektől azt állítja, hogy a piramist mintegy 27 ezer évvel ezelőtt a területen élő illírek ősei építhették, akik még jóval az időszámításunk előtt telepedtek le a Balkán-félsziget nyugati területein. Az amatőr régész véleménye szerint ezt erősítette meg a szénizotópos kormeghatározás, amely alapján a hatalmas méretekkel bíró Nap piramis 29 200 éves, ám az említett C14 vizsgálattal a hegy gyomrába vájt járatokból előkerült famaradványok korát határozták meg. Azoknak viszont semmi köze sincs a "piramist" felépítő kőzetanyag korához, ami egyébként mezozoikumi eredetű. 
Az építmény a kormeghatározás alapján az utolsó jégkorszak előtt épült, amikor azonban a Homo sapiens még primitív vadászó-gyűjtögető életmódot folytatott, ami újabb kérdéseket vet fel  – nyilatkozta Timothy Moon vezető archeológus a felfedezésről a BBC-nek, de kijelentését a tudományos körökben erősen kétkedve fogadták.

Emlékeztettek, hogy a hegy Visoko fölé magasodó oldala valóban piramisformára emlékeztet, azonban a hátsó nyereg már nem, mert az pont olyan üledékes kőzetekből felépült alakzat, mint a többi környező hegy.

A Visoko alatt húzódó alagútrendszerForrás: Wikimedia Commons

A piramisok völgye alatt egy kiterjedt, több mint tizenhat kilométeres, földalatti alagút- és kamrahálózat bújik meg, amelyekben nagy mennyiségű tárgyi leletet, például faragott talp- és lábábrázolást, kőre rajzolt festményeket fedeztek fel a régészek. És bár a hegy belsejébe vájt járatokat valóban emberkéz alkotta, de az tűnik a legvalószínűbbnek, hogy azok a római-illír időkben keletkeztek.