Díjat kapott Svájcban az archea gáztermeléséből nyert energia

Az archeák hőforrásokban, lúgos tavakban élnek. Az archeákat szennyvízkezeléshez is használják.

Egy svájci város, amelyben kis organizmusok gáztermeléséből nyernek energiát, innovációs díjat kapott a svájci kormánytól. A solothurni energiaközmű hibrid erőművében egysejtű ősbaktériumokat, archeákat használnak fel energiatermelésre.

Az erőmű gázként tárolja a fölösleges nap- és szélenergiát, amelyet főzésre, fűtésre és járművek üzemanyagaként lehet felhasználni. Az energiafelesleg hidrogénné alakul, amelyet az archeák felvesznek a szennyvíztisztító telep szén-dioxidjával együtt, és biometánná alakítanak.

Az archeákat eredetileg hőforrásokban fedezték fel Forrás: Wikimedia Commons

Az 1970-es években Carl Woese amerikai biológus fedezte fel a mikroorganizmuok egy teljesen új csoportját, az arcehákat (ősbaktériumokat), és bizonyította, hogy a rendszertani osztályozás egy önálló doménjét (birodalmát) képviseli a prokariótákon - elősejtmagos vagy sejtmagnélküli élőlényeken - belül. Annak ellenére, hogy

az archeák a baktériumokhoz hasonló kicsiny élőlények

- egysejtű, sejtmag nélküli, azaz prokarióta szervezetek -, a kutatók feltárták, hogy az ősbaktériumok közelebb állnak a bonyolultabb felépítésű sejttípusokhoz, az eukariótákhoz. Ez a megfigyelés évtizedeken át foglakoztatta a tudományos világot: miként alakultak át az egysejtű archeák a bonyolultabb sejtfelépítésű eukariótákká.

Az archeák hőforrásokban, lúgos tavakban élnek. Az archeákat szennyvízkezeléshez is használják. Forrás: https://science.sciencemag.org/content/358/6366/983

A Svájci Szövetségi Energiahivatal közleménye szerint a "szellentő" organizmus logikusan illeszkedik az innovatív koncepcióba és segít a nyilvánosságnak az összetett műszaki folyamatok jobb megértésében. Solothurn energiaszolgáltatója idén az egyike volt az öt Watt d'Or-díjjal kitüntetettnek.

(Forrás: MTI)