Egy svájci város, amelyben kis organizmusok gáztermeléséből nyernek energiát, innovációs díjat kapott a svájci kormánytól. A solothurni energiaközmű hibrid erőművében egysejtű ősbaktériumokat, archeákat használnak fel energiatermelésre.
Az erőmű gázként tárolja a fölösleges nap- és szélenergiát, amelyet főzésre, fűtésre és járművek üzemanyagaként lehet felhasználni. Az energiafelesleg hidrogénné alakul, amelyet az archeák felvesznek a szennyvíztisztító telep szén-dioxidjával együtt, és biometánná alakítanak.
Az 1970-es években Carl Woese amerikai biológus fedezte fel a mikroorganizmuok egy teljesen új csoportját, az arcehákat (ősbaktériumokat), és bizonyította, hogy a rendszertani osztályozás egy önálló doménjét (birodalmát) képviseli a prokariótákon - elősejtmagos vagy sejtmagnélküli élőlényeken - belül. Annak ellenére, hogy az archeák a baktériumokhoz hasonló kicsiny élőlények - egysejtű, sejtmag nélküli, azaz prokarióta szervezetek -, a kutatók feltárták, hogy az ősbaktériumok közelebb állnak a bonyolultabb felépítésű sejttípusokhoz, az eukariótákhoz. Ez a megfigyelés évtizedeken át foglakoztatta a tudományos világot: miként alakultak át az egysejtű archeák a bonyolultabb sejtfelépítésű eukariótákká.
A Svájci Szövetségi Energiahivatal közleménye szerint a "szellentő" organizmus logikusan illeszkedik az innovatív koncepcióba és segít a nyilvánosságnak az összetett műszaki folyamatok jobb megértésében. Solothurn energiaszolgáltatója idén az egyike volt az öt Watt d'Or-díjjal kitüntetettnek.
(Forrás: MTI)