Fantasztikus lelet: évmilliárdokkal idősebb ez a por, mint maga a Föld

2020.01.15. 06:25

A Földön található legősibb szilárd anyagot fedezték fel egy Délkelet-Ausztráliába csapódott meteorit darabjaiba zárva.

A tűzgolyó 1969-ben hasított át a földi légkörön, és olyan csillagport tartalmazott, amely évmilliárdokkal idősebb, mint a Naprendszer - közölték tudósok hétfőn.

A Victoria állambeli Murchison város környékén gyűjtött preszoláris, vagyis a Nap keletkezése előtti meteoritdarabokba zárt negyven parányi porszem legidősebbike mintegy hétmilliárd éves, vagyis 2,5 milliárd évvel öregebb, mint a Nap, a Föld és a Naprendszer többi része - írták az amerikai tudományos akadémia lapjának (PNAS) aktuális számában.

A vizsgált porszemek mindegyike ősibb, mint a Naprendszer, 60 százalékuk 4,6-4,9 milliárd éves, a legrégibb 10 százalék több mint 5,6 milliárd éves.

Az egyik preszoláris porszem elektronmikroszkópos képe (kiemelve)Forrás: NASA/Janaína N. Ávila

A tudósok szerint a porszemek a Naprendszer születése előtti időkapszulák szerepét töltik be. Megfigyelték, hogy sokuk egy-egy adott időintervallumban helyezkedik el, így koreloszlásuk a Tejútrendszer csillagainak kialakulási üteméről szolgáltatott információt. Az adatok szerint nem az egyenletes, állandó ütem, hanem a robbanásszerű csillagszületések voltak a jellemzőbbek.

"Annak ellenére, hogy majdnem húsz éve dolgozom a Murchison-meteoriton és a preszoláris porszemeken, mindig elkápráztat, hogy egy kő által a galaxisunk történetét ismerhetjük meg" - magyarázta Philipp Heck, a chicagói Field Múzeum egyik kurátora, a kutatás vezetője.

A porszemek mérete 2-30 mikrométer (a milliméter ezredrésze).

Ez a por a csillagokból kibocsátott, az űrszelek által szállított anyagból keletkezik a csillagközi térben.

A Naprendszer születése idején ez a por mindenbe - bolygókba és a Napba is - beépült, azonban úgy tudják, mostanáig csak az aszteroidákban és üstökösökben maradt fenn.

Az ausztráliai meteoritban úgy azonosították a parányi porszemeket, hogy széttörték a köveket, és a kialakult pasztában - amelynek szerintük olyan szaga volt, mint a romlott mogyoróvajnak - elválasztották egymástól a komponenseket.

A Murchison-meteorit egyik darabja a múzeumbanForrás: Art Bromage / CC-by-sa 2.0

A tudósok kidolgoztak egy módszert, amivel meghatározható a csillagpor kora. Az űrben lebegő port nagy energiájú részecskék, úgynevezett kozmikus sugarak bombázzák. A sugarak a porszemek atomjait részekre - köztük szénre és héliumra - bontják. Ezek a töredékek idővel, egyenletes ütemben felhalmozódnak. Minél tovább volt a porszem kitéve a kozmikus sugaraknak, annál több töredék gyűlik benne össze.

A kutatók laboratóriumban megszámolták a töredékeket, így számították ki a csillagporszemek korát.

Korábban már találtak a Murchison-meteoritban egy preszoláris porszemet, ez nagyjából 5,5 milliárd éves volt, mostanáig ez számított a Földön talált legősibb szilárd anyagnak.

A legrégibb, Földön kialakult anyagot szintén Ausztráliában fedezték fel, a Jack Hills-i kő mintegy 4,4 milliárd éves, 100 millió évvel fiatalabb, mint a bolygó.