ENSZ: A Föld felszínének 30 százalékát kell védelembe venni 2030-ig

kardorrú tok
A kardorrú tok (Psephurus gladius) a Kína területén lévő Jangce és Sárga-folyó, illetve ezek mellékfolyóinak lakója volt.
Vágólapra másolva!
A szárazföldek és a vizek felszínének 30 százalékát kellene védelembe venni 2030-ig az ENSZ hétfőn ismertetett javaslattervezete szerint.
Vágólapra másolva!

Sosem volt még ekkora szükség az azonnali cselekvésre

A természet és a fajok pusztulásának megállítását a majdnem 200 ország részvételével októberben megtartandó biodiverzitási csúcstalálkozón vitatják meg, ez lesz a 15. értekezlet a témában 1994 óta - olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portálon.

A kardorrú tok (Psephurus gladius) a Kína területén lévő Jangce és Sárga-folyó, illetve ezek mellékfolyóinak lakója volt. Forrás: Pinterest

Egészen mostanáig a politikai támogatás hiánya, a hatályba lépés és a kivitelezés elmaradása miatt az ENSZ nem érte el az ökoszisztémák védelmében kitűzött céljait.
A cselekvésre azonban sosem volt ilyen sürgető szükség: az ENSZ tavalyi - két évtized után első - jelentése a természet állapotáról megállapította,

hogy egymillió növény- és állatfajt fenyeget kihalás.

Minden tekintetben az emberi tevékenységet találták felelősnek. A legutóbbi évtizedekig a Homo sapiens szaporodása, táplálkozása, orvvadászata sodort számos fajt a kihalás szélére, másokat el is tüntetett a Föld színéről.

Afrikai elefántbika (Loxodonta africana) kapitális agyarakkal. Az ilyen állatoknak nem jók az életesélyeik a gátlástalan orvvadászok miatt Forrás: Great Elephant Census

A múlt héten például az évmilliók óta létező kardorrú tok nevű halfajt nyilvánította kihaltnak a tudomány.
A globális felmelegedés hatásai is jelentkeznek már, a szakértők szerint ezek a nem túl távoli jövőben csak pusztítóbbá válnak.

A globális felmelegedés egyre pusztítóbbá válik

A tervezet úgynevezett nulladik vázlata arra szólít fel, hogy a faji sokszínűség gócpontjainak védelméért a Föld szárazföldi és vízi felszínének legalább 30 százalékát kell védelem alá, legalább 10 százalékát szigorú védelem alá vonni.

Még a súlyosan veszélyeztetett és a világ legtöbb államában védett nagy fehér cápa sem kerüli el az orvvadászokat Forrás: Origo

A javasolt számokról az ENSZ égisze alatt rendezendő találkozókon kell megállapodni, a folyamat ahhoz lesz hasonló, amilyen a párizsi klímamegállapodáshoz vezetett.

A brazíliai Amazonas állam székhelye, Manaus. Itt egykor esőerdő volt. Forrás: Készítette: pontanegra - A feltöltő saját munkája, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=1856755

Környezetvédők azt remélik, a kínai Kunming városában októberben tartandó csúcstalálkozó a biodiverzitás "párizsi csúcsa" lehet, noha a faji sokszínűség védelme sokkal kevesebb figyelmet és pénzt kapott eddig, mint a globális felmelegedés.

Fontos feladat az érintetlen élőhelyek megőrzése Forrás: AFP/Tony Karumba

A tervezet felszólít a klímavédelem természetes módjaira, mint az

erdők visszatelepítése, a vizenyős területek és talajok helyreállítására,

utalva arra, hogy ezek legalább 30 százalékkal járulhatnak hozzá a párizsi klímamegállapodás céljainak eléréséhez a következő 30 évben.
Azt is javasolják, hogy 2030-ig csökkentsék felére az invazív fajok elterjedtségét, valamint a rovarölőkből és a műanyagból származó szennyezést.

(Forrás: MTI)