Kannibálok támadhatták meg Kolumbuszt

2020.01.17. 20:55

Az 1492-es évben Kolumbusz Kristóf három hajóval indult el a történelem egyik legjelentősebb utazására. A genovai származású tengerész felfedezéseiről naplót vezetett, amiben többször is azt állította, hogy a mai Bahama-szigetekre érve vérre menő küzdelmet folytattak az ellenséges kannibál törzsekkel. Egy új tanulmány szerint a nagy utazó állításai igazak lehetnek.

„A tenger végén nem feneketlen szakadék van, hanem egy másik kontinens."
(Kolumbusz Kristóf)

Megtámadta őket egy ismeretlen törzs

Kolumbusz több dologban is tévedett az Újvilággal kapcsolatban, de tévedései dacára ő alapozta meg a születő spanyol világbirodalmat és az egész világot feltáró nagy földrajzi felfedezések korát. Úgy gondolta például, a tengeritehenek rendjébe tartozó lamantinok sellők,  a Bahama-szigetek pedig Ázsia részei, és hogy a karibi őslakos indiánok  a keresztény fennhatóság után vágyakoznak. Ma már tudjuk, hogy e vélekedései tévesnek bizonyultak, mégis egyik naplóbejegyzése hosszú ideig parázs vitákra adott okot. Kolumbusz e feljegyzése az emberhúst fogyasztó kannibál törzsekkel foglalkozik. De miről is szólt pontosan ez a történet?

Kolumbusz 1492. október 12-én éjjel a három hajójával elérte a mai Bahama-szigeteket, ahol először a Guanahani-szigeten kötött ki.

Kolumbusz Kristóf egykorú portréja. Abban az évben, amikor Kolumbusz az Újvilág földjére lépett, 1492-ben öntötték a pornóapáti templom harangjátForrás: Wikimedia Commons

Naplóbejegyzése szerint a partraszállásuk közben a legénységet, és az őket barátságosan fogadó szigetlakókat (a helyi lakosokat az admirális indiánoknak nevezte el, akik lukajoknak hívták magukat, és az európaiak által akkor még ismeretlen növényeket, többek között kukoricát termesztettek) megtámadta egy kannibál harcosokból álló törzs (akiket ő Caniba-nak nevez).

Valóban jelen lehettek a Bahama-szigeteken

Noha még nincsenek teljes körű bizonyítékok arra, hogy a támadók valóban kannibálok lettek volna, a legfrissebb kutatások azt azonban alátámasztják, hogy a caniba nevű dél-amerikai törzs valóban létezett, akiket inkább caribs néven emlegettek.

Ezek az emberek leginkább az Amazonas északnyugati régiójában éltek, majd a 800-as évektől kezdve, évszázadokon át hódították meg a Karib-térség egyes részeit.

A régészeti adatok mindeddig arra utaltak, hogy a vándorló törzsek soha nem jutottak el olyan északi területekre, mint a Bahama-szigetek, ahol Kolumbusz az állítása szerint találkozott velük.

Kolumbusz partra száll az ÚjvilágbanForrás: Library Of Congress

De a Science Reports tudományos folyóiratban most publikált tanulmány szerint Kolumbusznak valószínűleg igaza lehetett. A 800 és 1542 közé datálható, több mint 100 karibi koponya  elemzésével a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a kannibál törzsek valóban jelen lehettek a Bahama-szigeteken már az 1000-es év környékétől kezdve.

Vagyis a felfedező leírásai megfeleltek a valóságnak.

A kannibalizmus jelensége végigkíséri az emberi történelmetForrás: Origo

Évek óta próbálom bizonyítani, hogy Kolumbusz tévedett, pedig most világosan láthatjuk, hogy igaza volt a kannibálokkal kapcsolatban– mondta William Keegan, a Floridai Természettudományi Múzeum karibi régészeti kurátora, a tanulmány társszerzője. – A genovai származású tengerész beszámolójában az Újvilágot két fő népességre osztotta: a szelíd arawak törzsekre, akiket „a világ legjobb embereinek" nevezett, valamint a félelmetes canibákra, akik a feltételezett emberevőket jelezték.

Nem véletlenül ered a kannibál kifejezés a „caniba" szóból, amit Kolumbusz állítólag az arawakoktól tanult meg.

Megtagadták a kereszténységre való áttérést

A régészeti bizonyítékok arra utalnak, hogy a caniba törzs tagjai korábban egészen Guadeloupe szigetéig jutottak el a dél-amerikai kontinensen, ami körülbelül 1 600 kilométerre fekszik délre a Bahama-szigetektől. Ez a bizonyíték azonban kevés, és az új tanulmány szerzői szerint nem meséli el a teljes történetet.

Az egyik vizsgált koponyaForrás: Ann Ross/North Carolina State University

A karibi terjeszkedés teljesebb képéhez a kutatók 103 múzeumi koponya morfológiai tulajdonságait elemezték. Azt remélték, hogy a hasonlóságok és a különbségek felfedhetik ezeknek az embereknek a kulturális eredetét. A szakemberek a koponyák szerkezetének elemzésével három különböző csoportot azonosítottak a minták között.

Kolumbusz Kristóf naplójának valóságtartalmát évtizedek óta vitatjákForrás: Wikimedia Commons

Az antropológusok szerint a karibi térség legkorábbi telepesei a Yucatán-félszigetről érkeztek Kr.e. 5000 körül, akik később Kubába és az Északi Antillákra vándoroltak. A Kolumbiából és Venezuelából származó arawak törzsek időszámításunk előtt 200 és időszámításunk szerint 800 között vándoroltak Puerto Ricóba, amit a korábbi régészeti kutatások során felfedezett kőszerszámok és cserépedények is igazoltak.

A caniba csoport tagjai is i.sz. 800 körül érkeztek meg Hispaniola szigetére (jelenleg Haiti és a Dominikai Köztársaság területe), majd  tovább folytatták a terjeszkedést Jamaicába és a Bahama-szigetek felé. Az arawak és a carib törzsek között dúló heves konfliktusok 1000 körül kezdődhettek, aminek az Újvilágba érkező felfedező és a legénysége is a tanúja lehetett.

Nagy vitát váltottak ki Kolumbusz feljegyzései a kannibál törzsekrőlForrás: Wikimedia Commons

Valószínű, hogy a carib törzsek időnként megették az ellenségeik testét, hogy ezzel is ösztönözzék a félelmet, de erre egyelőre nincs valódi bizonyítékunk – magyarázta William Keegan. – Akárhogy is történt, Kolumbusz kannibalizmusról szóló jelentései katasztrofális hatást gyakoroltak az európai megítélésére a bennszülött törzsekkel szemben. A felfedező egyenesen azt állította, hogy a szigetlakók emberhúsevő pogányok, akik megtagadták a kereszténységre való áttérést.

Ezek a friss eredmények alátámasztják Kolumbusz naplójának régóta vitatott állításait, miszerint a szigetlakókat gyakran ostromolták az agresszív szomszédaik, akikkel a genovai tengerész is harcba bocsátkozott.