Nem öregszik a több mint ezer évig is elélő páfrányfenyő

2020.01.14. 18:14

Egyszerűen nincs beprogramozva az öregedésre és egész életében a kórokozók, valamint az aszály okozta betegségek leküzdését segítő kemikáliákat termel a páfrányfenyő - állapították meg amerikai és kínai kutatók, megfejtve a fafaj hosszú életének titkát.

Nem fog rajta az öregedés

A Kínában őshonos páfrányfenyő, tudományos nevén Ginkgo biloba ma már világszerte megtalálható a parkokban és kertekben, ám vadon élő populációit

a kihalás fenyegeti a fakitermelés miatt

- olvasható a BBC hírportálján. Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) publikált tanulmány készítői 15 és 667 éves kor közötti ginkókat tanulmányoztak, megvizsgálva fagyűrűiket és elemezve sejtjeiket, kérgüket, leveleiket valamint magjaikat. 

A margitszigeti a Szent Mihály kápolna mellett álló páfrányfenyő (Gongko biloba) kora pontosan nem ismert, de több, mint 100 éves.Forrás: https://www.fokert.hu/margitsziget/_7/

A szakemberek megállapították, hogy mind a fiatal, mind az idős példányok védelmező kemikáliákat, köztük antioxidánsokat, növényi hormonokat termelnek a kórokozók vagy aszályok okozta betegségek leküzdésére.
A genetikai vizsgálatok eredményei pedig azt mutatták,

hogy az öregedéssel összefüggő gének nem kapcsolódnak be automatikusan egy adott "életkorban",

mint más növényeknél, például a fűféléknél és egynyári növényeknél.

A páfárnyfenyő egyetlen helyen ismert előfordulása vadon Kelet-Kínában van de már alig. Veszélyeztetett faj. A Gingko japánul ezüstbarackot jelent.Forrás: https://www.fokert.hu/margitsziget/_7/

"A titok a nagyon egészséges védekezőrendszer fenntartásában rejlik és hogy a fajnak egyszerűen nincs egy előre meghatározott öregedési programja" - magyarázta Richard Dixon, az Észak-texasi Egyetem munkatársa. Hozzátette: "ahogy a ginkók öregszenek, a jelek szerint nem gyengül az a képességük, hogy védekezzenek".

A mammutfenyők is tele vannak kártevők elleni  vegyületekkel

Mindez azt jelenti, hogy bár egy több száz éves páfrányfenyő kívülről viharvertnek tűnhet a fagyások és villámcsapások miatt, az egészséges fejlődéshez szükséges folyamatai még mindig remekül működnek "odabent".
Dixon szerint hasonló lehet a helyzet

a többi hosszú életű fa, köztük az óriás mamutfenyő esetében is, amely "tele van antimikrobiális kemikáliákkal".

A brit Királyi Kertészeti Társaság (RHS) munkatársa, Mark Gush, a tanulmányhoz kapcsolódóan megjegyezte, hogy a világ legöregebb élő fája egy több mint 4800 éves simatűjű szálkásfenyő (Pinus longaeva).

A margitszigeti Szent Mihály kápolna mellett álló 21 méter magas páfrányfenyő (Gingko biloba) a Margitsziget legidősebb párfányfenyője. Porzós virágú, magot nem hoz.Forrás: https://www.fokert.hu/margitsziget/_7/

"A folyamatos tápanyag-, fény- és vízellátás mellett az ilyen magas kor elérésének képessége

valószínűleg összefüggésben van a lassú fejlődési ütemmel,

a sejtszintű adaptációval és az olyan másodlagos behatásokkal szembeni viszonylagos védelemmel, mint a kártevők és betegségek, az éghajlati szélsőségek, valamint a katasztrofális fizikai sérülések" - tette hozzá a szakember.

(Forrás: MTI)