Megnézték, mi rejtőzik a háziporban, az eredmény ijesztő

2020.01.24. 13:13

A külvilágból a háztartásokba bekerülő baktériumok átadhatják a háziporban rejtőző mikrobáknak azokat a géneket, amik ellenállóvá teszik őket az antibiotikumokkal szemben - állapította meg egy új kutatás. 

Az antibiotikum-rezisztencia terjedése napjaink egyik legégetőbb problémája. A szabad szemmel láthatatlan, parányi élőlények a természetes szelekció kiemelt haszonélvezői, hiszen könnyen és számos módon képesek alkalmazkodni a különböző hatóanyagokhoz. Néhány baktériumtörzs természettől fogva ellenálló egy-egy antibiotikummal szemben, mások mutációk vagy egy másik mikroorganizmus révén szerzik be ezt a képességet.

A mutációk spontán események, amelyek legtöbbször hátrányosan, vagy éppen sehogy sem érintik az adott organizmust. Kis részük azonban hasznos az élőlény számára, és különbözőféleképpen teheti ellenállóvá az érintett kórokozót. Például olyan enzimek termelődhetnek, amelyek hatástalanítják a gyógyszer hatóanyagát, vagy éppen az a gyenge pont iktatódik ki a baktériumban, amelyet az antibiotikum megcéloz. A rezisztens génekhez aztán könnyen hozzá lehet férni. A kórokozók egymás között kicserélhetik az ellenállóságot biztosító géneket, vagy akár vírusokkal is átjuttathatják egymásba a szükséges genetikai információkat. Egyes baktériumok a környezetükből, szabadon is felvehetik a kívánt DNS-t. Mivel a kórokozók több rezisztenciagénhez hozzájuthatnak, több antibiotikummal szemben is ellenállóvá válhatnak.

A PLOS Pathogens tudományos folyóirat legújabb számában megjelent kutatás azt találta, hogy a külvilágból az otthonokba behurcolt baktériumok könnyedén átadhatják rezisztens génjeiket a porban lakó mikroorganizmusoknak. 

Sokat vagyunk otthon, és emiatt a kitettség is óriási

Korábban a szakemberek elsősorban a kórházak problémájaként kezelték a jelenséget, míg a nyilvános helyek, vagy a lakóházak érintettségét jóval kevesebb kutatócsoport vizsgálta. Pedig erre égető szükség lenne, ugyanis egy 2001-es kutatás szerint a városokban élők idejük 87 százalékát töltik a négy fal között. Hiába van tehát kevesebb kórokozó a házban, a kitettség óriási. Ebben az esetben egy külvilágból származó, egyébként ártalmatlan mikroba is nagy galibát tud okozni, ha ellenálló génekkel rendelkezik, és azokat átadja a porban megbújó kórokozóknak.

A tudósok összesen negyven különböző helyiséget vizsgáltak meg, melyek között voltak edzőtermek, rekreációs központok, jógastúdiók. A termekben összegyűlő porból mintákat vettek, majd az azokban megtalálható géneket elemezték. Kiderült, hogy a porban összesen 180 olyan gén volt jelen, ami antibiotikum-rezisztenciát okoz. Kérdés, ezek közül mennyi tud a baktériumokba kerülni. Az analízis alapján a 180-ból legkevesebb 50 gént tudnak egymásnak átadni a mikrobák. 

A tudósok laboratóriumi körülmények között megpróbáltak előidézni egy ilyen géntranszfert, ám próbálkozásuk nem járt eredménnyel. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a valóságban lehetetlen egy ilyen kedvezőtlen forgatókönyv megvalósulása; ismert, hogy azok a baktériumok, amiket stresszhatás ér (például éheznek, vagy valamilyen vegyi anyaggal találkoznak) hajlamosak átadni génjeiket a közelben lévő mikroorganizmusoknak.

A kutatás eredményei nem jelentik azt, hogy ezentúl csak védőruhában szabad mozogni a lakásban, de érdemes minél sűrűbben takarítani, illetve körültekintőbben megválasztani a tisztítószereket.