Virágporral együtt ragadt a borostyánkőbe a kréta időszaki méh

100 millió éves borostyánkőbe ragadt Discoscapa apicula. A méh 4 parazita lárvát visz magával.

Először találtak virágporral együtt megőrződött primitív méhet a kutatók egy 100 millió éves mianmari borostyánkőben.

Darázsősöktől származnak

Az Oregoni Állami Egyetem kutatója, George Poinar Jr. egy új család (Discoscapidae) és faj (Discoscapa apicula) képviselőjeként azonosította a kréta időszak derekán élt nőstény méhet - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

A méhek ősei a szitásdarazsakhoz hasonló fajok voltak és más rovarokra vadásztak.

Keveset tudni azonban arról a folyamatról, amely során a húsfogyasztásról átálltak a pollengyűjtésre.
A BioOne Complete című folyóiratban publikált tanulmány szerint a fosszilis méh mai modern rokonainak, valamint darázsőseinek ismertetőjegyeit is magán hordozza, ami azonban egyedülálló az új családban az a csáp kettéágazó része.

100 millió éves borostyánkőbe ragadt Discoscapa apicula. A méh 4 parazita lárvát visz magával. Forrás: https://phys.org/news/2020-02-fossilized-insect-million-years-oldest.html

"A méhfosszíliák száma meglehetősen magas, ám többségük az elmúlt 65 millió évből származik és nagyon hasonlít a modern méhekre. A mostani tanulmányban leírt fosszília értékes információkkal szolgálhat azokról a változásokról, amelyek révén bizonyos darazsak pollenevőkké váltak" - magyarázta Poinar.

A borostyánkőbe ragadt Discoscapa apicula fosszília. Forrás:https://phys.org/news/2020-02-fossilized-insect-million-years-oldest.html

A Discoscapa apicula testén talált virágpor arra utal, hogy a rovar nem sokkal azután repült bele a vesztét okozó gyantába, hogy egy vagy több virágot is meglátogatott. Poinar szerint a borostyánkő azért is különleges, mert

ez az első lelet, amely a modern méheken is megtalálható parazitákat is magában rejt.

A szakember szerint nagy a valószínűsége annak, hogy a rá kapaszkodott potyautasok miatt repült bele véletlenül a méh a gyantába.

(Forrás: MTI)