Százharminc éve, 1890. február 18-án halt meg Andrássy Gyula gróf, aki halálraítélt forradalmárból lett a kiegyezés utáni első miniszterelnök, majd az Osztrák-Magyar Monarchia külügyminisztere. 

A 25 éves főispán, akit Széchenyi a jövő emberének tartott 

Csíkszentkirályi és krasznahorkai gróf Andrássy Gyula a felvidéki Oláhpatakon (ma Vlachovo, Szlovákia) született 1823. március 8-án. Jogi tanulmányainak befejezése után külföldi tanulmányútra ment, hazatérve bekapcsolódott a közéletbe, 1845-ben a Tisza szabályozásával foglalkozó Felső-Szabolcsi Társulat elnöke lett. Ekkor ismerkedett meg Széchenyi Istvánnal, akinek eszméi nagy hatással voltak rá.

Széchenyi István gróf, a "legnagyobb magyar" felismerte a fiatal Andrássy tehetségét (Schoefft József festménye)Forrás: Wikimedia Commons

A "legnagyobb magyar" Széchenyi  pártfogásába vette a fiatal grófot,

és megjósolta, hogy Andrássy döntő szerepre hivatott az ország vezetésében.

Az 1847-48-as utolsó rendi országgyűlésen Zemplén vármegye követe volt, az 1848. március 15-i forradalom után tagja lett annak a küldöttségnek, amely az országgyűlés feliratát vitte Bécsbe.

Görgei Artúr, a honvédsereg fővezére kiváló stratéga voltForrás: Wikimedia Commons

Áprilisban, alig 25 évesen Zemplén megye főispánjává választották, ősszel pedig részt vett a győztes pákozdi, majd a vesztes schwechati csatában. A híres tavaszi hadjárat idején a fővezér, Görgei Artúr segédtisztje volt.  

Gróf Andrássy Gyula 1870 körül. A kiegyezést követően Andrássy Gyula miniszterelnök vette kezébe a városfejlesztés ügyét, mert erős, modern fővárost akart a fejlődő Magyarországnak.Forrás: Wikimedia Commons

1849 májusában a jó megjelenésű, kiváló diplomáciai érzékkel rendelkező Andrássyt címzetes ezredesi rangban Isztambulba küldték, hogy próbálja meg rávenni a Portát az Erdélyből Havasalföldre menekült osztrák seregek lefegyverzésére. Küldetése nem járt sikerrel,

de azt elérte, hogy a szabadságharc bukása után a Törökországba menekülteket nem adták ki,

A szabadságharc bukása után Andrássy gróf Isztambulból Párizsba utazott. Az osztrák hatóságok távollétében halálra ítélték, és jelképesen (in effigie) kivégezték, azaz nevét az akasztófára szögelték, a párizsi szalonokban ezután a daliás grófot csak "a szép akasztottként" emlegették. 1856-ban elvette Kendeffy Katinka grófnőt, és 1858-ban, az anyja által kieszközölt amnesztiával tért haza.

Deákkal együtt békésen akarta rendezni Béccsel az ellentéteket

Idehaza Deák Ferenc köréhez csatlakozott, akik a jogfolytonosságot fenntartva, békés úton akarták a bécsi udvarral az ellentéteket rendezni.

1860-ban az októberi diploma kiadása után visszautasította a Zemplén megyei főispáni kinevezést, az 1861-es országgyűlésen a felirati párthoz csatlakozott.

Deák Ferenc, a kiegyezés "atyja"Forrás: Wikipedia

(A Deák vezette párt a nemzet követeléseit feliratban, a Teleki vezette párt - nem ismerve el I. Ferenc Józsefet törvényes királynak - határozatban akarta megfogalmazni.)

Az uralkodó, Ferenc József már 1864-ben titokban felvette a kapcsolatot Deák FerenccelForrás: Wikimedia Commons

Deák 1865-ös Húsvéti cikkét követően megindultak a kiegyezést előkészítő tárgyalások, s az 1865 decemberében összeült országgyűlésen Andrássy a képviselőház alelnöke és a kiegyezési okmány szövegezésére kiküldött országgyűlési bizottság elnöke lett.

Sisi és Ferenc József gyermekeikkel a gödöllői királyi kastély parkjábanForrás: Wikimedia Commons

Gyakorlati érzéke és diplomáciai tehetsége, az Erzsébet királynéval kialakult kölcsönös rokonszenv révén számos akadályt hárított el a kiegyezés útjából. A kettős monarchia létrejötte után, Deák javaslatára

I. Ferenc József 1867. február 17-én Andrássyt nevezte ki miniszterelnökké (és hadügyminiszterré);

az esküt három nappal később tette le.

Ferenc József magyar királlyá koronázása a budavári Nagyboldogasszony templomban. A kép jobb szélén alul Andrássy gróf, az új miniszterelnök láthatóForrás: Wikimedia Commons

A június 8-i koronázáson - mivel a nádor hivatala betöltetlen volt - az ország világi rendjeinek nevében Simon János hercegprímással együtt az 1852-ben jelképesen felakasztott Andrássy tette a koronát a király fejére.

Andrássy miniszterelnöksége alatt sokat fejlődött az ország

Hivatalában a dualista rendszer, és ezen belül Magyarország helyzetének megszilárdításán, a polgári államrend kiépítésén fáradozott.

Gróf Andrássy GyulaForrás: Wikimedia Commons

Miniszterelnöksége idején állították fel az önálló magyar honvédséget, hozták tető alá a horvát-magyar kiegyezést, fogadták el a liberális szellemű nemzetiségi törvényt, vezették be a kötelező elemi oktatást, alkották meg az európai színvonalú polgári perrendtartást,

hozták létre az Állami Számvevőszéket és az ügyészi szervezetet.

Andrássy a fővárost világvárossá akarta tenni körutakkal, sugárutakkal, palotákkal; a kezdeményezésére létrejött Sugár utat, Pest talán legszebb útját még életében róla nevezték el.

1876. augusztus 20-án avatták fel ünnepélyesen a budapesti Sugár utat, a mai Andrássy utat, amit még életében Andrássyról neveztek el.  A felvétel 1882 körül készültForrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára

Andrássy 1871. november 14-én megvált a miniszterelnökségtől (utóda Lónyay Menyhért lett), s még aznap az Osztrák-Magyar Monarchia külügyminiszterévé nevezték ki. Új tisztségében is megcsillogtatta politikai tehetségét, sikerült az új államalakulatot európai nagyhatalommá tennie.

Németbarát politikát folytatott, jelentős része volt a Három császár szövetsége (Németország, Oroszország és az Osztrák-Magyar Monarchia konzultatív együttműködési szerződése) megkötésében.

Ő javasolta az Oroszország balkáni terjeszkedését megállító 1878-as berlini kongresszus összehívását, amely után a Monarchia okkupálhatta Bosznia-Hercegovinát.

Anton von Werner festménye a berlini kongresszusról, a kép középvonalában id. gróf Andrássy Gyula, Otto von Bismarck és Pjotr Suvalov gróf találkozójaForrás: Wikimedia Commons

1879. október 7-én még aláírta a kettős szövetségi szerződést Németországgal, egy nappal később romló egészsége miatt lemondott tisztségéről.

Nagy pártolója volt a művészeteknek

Az Akadémia tiszteleti tagja, aranygyapjas vitéz, első osztályú spanyol grand és számos rendjel tulajdonosa volt. Pártolta a művészeteket, kastélyt építtetett Tiszadobon, átalakíttatta a tőketerebesi (ma Trebisov, Szlovákia) kastélyt. Utoljára 1889-ben, a véderő-törvény vitáján szólalt fel a parlamentben.

Andrássy Gyula kormánya megalakulásakor (1867. február 17.) Felül középen: Andrássy Gyula miniszterelnök; felső sor balról: Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter, Wenckheim Béla belügyminiszter, Lónyay Menyhért pénzügyminiszter, Horváth Boldizsár igazságügy-miniszter; alsó sor balról: Mikó Imre közmunka- és közlekedésügyi miniszter, Festetics György király személye körüli miniszter, Gorove István földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter (Barabás Miklós kőrajza)Forrás: Wikimedia Commons

Betegsége miatt az Adriai-tenger partjára, az Abbázia közelében fekvő voloscai villájába vonult vissza. Itt halt meg 1890. február 18-án, emlékét a villa parkjában latin nyelvű tábla őrzi.

Az Osztrák-Magyar Monarchia címereForrás: Wikimedia Commons

A Magyar Tudományos Akadémia épületében ravatalozták fel, hamvait Tőketerebesen helyezték örök nyugalomra, érdemeit törvénybe iktatták. Zala Márk szobrász és Foerk Ernő építész által készített

monumentális lovas szobrát 1906-ban I. Ferenc József jelenlétében állították fel a Kossuth téren,

az Országház déli oldalán.

A tőketerebesi Andrássy-kastély.Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/T%C5%91keterebes#/media/F%C3%A1jl:Ka%C5%A1tie%C4%BE_v_Trebi%C5%A1ove.jpg

A szobrot 1945-ben lebontották, a bronzot valószínűleg az óriási Sztálin-szobor készítéséhez használták fel, helyére József Attila szobra került. Az Andrássy-szobor másolata 2015-ben került vissza eredeti helyére, s a posztamens elkészülte után, 2016-ban avatták fel. Nevét a német nyelvű egyetem is őrzi Budapesten.

(Forrás: MTVA Sajtóadatbankja)