Kossuth Lajos legfiatalabb húga, akinek híre még Amerikába is eljutott

2020.02.19. 21:52

A Kossuth család életébe már jóval a szabadságharc előtt beleszólt a történelem és noha Kossuth Lajos legkisebb húgának a neve nem olyan ismert, mint bátyjáé, Zsuzsanna a testvére révén igen fiatalon megismerkedett korának égető problémáival. Miközben más fiatal lányok báloztak, ő inkább bátyja „titoknokaként" szorgoskodott. 1817. február 19-én, 203 éve született Kossuth Zsuzsanna, aki saját korát megelőzve, elsőként hívta fel a sebesült katonák ápolásának kötelességére a civilizált világ figyelmét.

„Egy legyen bennünk az akarat, felkeresni a szenvedést, s enyhíteni azt."
(Kossuth Zsuzsanna)

Alig várta, hogy bátyja mellett dolgozhasson

Sátoraljaújhelyen született 1817. február 19-én, Kossuth László és Weber Karolina negyedik leánygyermekeként. A családban a negyedik lány után fiút vártak, hiszen az első fiú (Lajos) után még három lány született, ráadásul a szülők sem voltak már fiatalok, Zsuzsanna édesapja közel járt a hatvanhoz, édesanyja pedig negyvenhét éves volt.

Kossuth Zsuzsanna és Lajos édesanyja, tyrlingi Weber KarolinaForrás: Wikimedia Commons

Az ügyvédi iroda csak szűkös megélhetést biztosított a népes családnak: Lajos jogot tanult Sárospatakon és tudta, hogy „reszkető kezű" apja valamint három húga mellett a negyediket is neki kell támogatnia. A fiatal lány már igen fiatalon  mindent megtett, hogy segítse a családját. Rengeteget olvasott és kitűnően tanult, miközben a háztartás dolgait is jól végezte, és már fiatal korában bámulatra méltó munkabírásról tett tanúbizonyságot. Zsuzsanna rajongott a bátyjáért és mindig odaadóan figyelte a szavait. Alig várta, hogy mellette dolgozhasson. Ezért sem bánta, amikor a család 1836-ban Pestre költözött, így  közel  kerülhetett szeretett bátyjához.

A Törvényhatósági Tudósítások szerkesztésébe Kossuth Zsuzsanna is bekapcsolódottForrás: Wikimedia Commons

Kossuth Lajos hamarosan elindította a "Törvényhatósági tudósítások" című lapot, amely

szerkesztésében éles eszű húga segítségét kérte, aki örömmel mondott igent bátyja felkérésére.

A huszadik életévében járó Zsuzsanna a kis szerkesztőségi szobában naphosszat bontotta a postát, kivonatokat készített, eközben rengeteget tanult és sok emberrel megismerkedett. Hamarosan a bátyja „titoknoka" lett, ami mai nyelven egyfajta segédszerkesztőt jelent.

Megszervezte az Országos Védegylet megalakítását

Kossuth Zsuzsanna megpróbálta a lehető legjobban kivenni részét az ekkortájt kibontakozó  hazafias mozgalomból, és a reformkor több jeles képviselőjével került kapcsolatba. De fiatal kora és női mivolta miatt nem vehetett részt a férfiak privilégiumának számító fontos  tanácskozásokon.

Kossuth Zsuzsanna egyetlen fennmaradt arcképeForrás: Wikimedia Commons

A reformmozgalom követői közül  a Habsburg-hatalom egyre többeket börtönbe vetett, és Lajos tudta, hogy hamarosan rá is sor kerül. Ebben nem is tévedett: 1838-ban Bécs már olyannyira nem nézte jó szemmel a Törvényhatósági tudósítások népszerűségét, hogy betiltotta a lapot, Kossuth Lajost pedig letartóztatták.

Húgánál is házkutatást tartottak, ám a talpraesett lány ügyesen megmentette a lap utolsó számának kéziratát. Bátyja bebörtönzése után a fiatal Zsuzsannára hárult, hogy gondoskodjon idős szüleiről és eltartsa őket.

Kossuth Lajost letartózatták, Zsuzsanna pedig gondoskodott idős szüleikrőlForrás: AFP

„Nem külső szépsége tette érdekessé, habár gyönyörű nagy kék szemei valóságos Kossuth-szemek voltak, s feltűnő magas, deli termete minden tekintetben szabályos és kifogástalan vala. Dús, sötétszőke haja lebontva csaknem sarkáig hullott alá, s feltűzve egész fejét beborítá" – írja Kossuth Zsuzsannáról Kertész Erzsébet, aki hozzáteszi, hogy amikor a fiatal nő beszélt, mindenki elbűvölten hallgatta.

Nem csoda, hogy megakadt rajta a földbirtokos, ügyvéd és hírlapíró, Meszlényi Rudolf tekintete is,

akihez 1841-ben feleségül ment. Az esküvő után Sárbogárdon telepedtek le, és több kortársukkal együtt megszervezték az Országos Védegyletet. Két gyermekük született: Gizella és Ilona.

Nehezen viselte a tétlenséget

Kossuth Lajos 1840 májusában kiszabadult a börtönből, amit elsősorban Deák Ferenc erélyes közbelépésének köszönhetett . Húga esküvőjének évében vállalta el a Pesti Hírlap szerkesztését, nagy népszerűségnek örvendő cikkeit pedig egyre többen olvasták, köztük Zsuzsanna, aki anyaként és gazdálkodóként is inkább arra vágyott, hogy újra segíthessen a bátyjának.

Az Országos Védegylet egyik összejöveteleForrás: Wikimedia Commons

Ez az álma azonban gyorsan szertefoszlott, amikor 1844-ben a bátyja kénytelen volt felmondani a lapnál. Testvérének azonban nem kellett sokáig várnia: hamarosan megszervezhette Fejér megyében a Honi Védegylet első "fiókegyletét", ahol végre teret kaphattak addig szunnyadó ambíciói.

Kossuth Lajos „ikerlelkeként" óriási lelkesedéssel vetette bele magát a haza ügyeibe:

nem csak követte a politikai eseményeket, hanem gyakran tudósított is azokról, miközben rábeszélte férjét, hogy lépjen be bátyja mellett az Ellenzéki Körbe.

Az 1849. április 14-i trónfosztás után Kossuth Lajos lett Magyarország kormányzójaForrás: Wikimedia Commons

Nagy örömmel töltötte el, amikor a bátyját jelölte az ellenzék képviselőnek Pest megyében, illetve, amikor 1848. április 7-én pénzügyminiszeri kinevezést kapott Batthyány Lajos kormányában, és azt is ujjongva vette tudomásul, amikor 1849. április 14-én Kossuth Lajost az ország kormányzójává nevezték ki.

Úgy érezte, újra kész vállalni azt, amit gyereklányként tett: segítséget nyújtani a bátyjának és a hazájának. Férje 1848-ban meghalt, ezért gyermekeivel együtt Debrecenbe költözött.

Az összes tábori kórház főápolónőjének nevezték ki

Kossuth Lajos 1849. április 16-án „az összes tábori kórházak főápolónőjének" nevezte ki a húgát.

„Mély megilletődéssel tapasztalván azt, hogy bajnokaink – kik teljes áldozatkészséggel vívnak hazánk szent szabadságáért és függetlenségéért –, midőn a harcmezőn nyert megsérülésük következtében kórházakba vitetnek, ott az orvosi segedelmen kívül vajmi ritkán találkoznak azon gyöngéd ápolással, mely a szenvedőknek enyhülést, gyakran tökéletes felüdülést ad" – írta Kossuth Lajos húgának a Függetlenségi Nyilatkozat lázas napján, hozzátéve, hogy teljesíti mindazokat a kéréseket, amelyeket húga a betegek ápolására nézve hasznosnak és célszerűnek tart.

Megpróbált javítani a katonakórházak állapotainForrás: Flickr

A kormányzó tehát legfiatalabb húgára bízta a honvédsereg sebesültjeit, és az asszony habozás nélkül igent mondott a felkérésre. Kossuth Zsuzsanna munkájának eredményeként három hónap alatt 172 tábori kórház létesült az országban, amelyekben a korban megszokottnál korszerűbb módszereket alkalmaztak a sebesültek és betegek kezelésére. Odafigyelt az ápolás, az élelmezés és a tisztaság fenntartására, valamint a fellépő hiányok elhárítására.

Kossuth Zsuzsanna fáradhatatlanul járta az ország kórházaitForrás: Flickr

Tudta, hogy csak az íróasztala mögül nem irányíthatja hatékonyan a gondjai alá rendelt kórházakat, ezért fáradhatatlanul járta az országot és megpróbált minél többet javítani a betegellátás egyre rosszabbodó feltételein. Ebben később segítője is akadt a nagykárolyi kórház főorvosa, Barna Ignác személyében.

Mindenhol elismerték áldozatos munkáját

Kossuth Zsuzsanna kiáltványban hívta fel  a magyar nőket, hogy önkéntesként vegyenek részt a sebesültek ápolásában.

Megnőtt az ápolónők szerepe a magyar egészségügybenForrás: Flickr

„Ha valaki vánkoson piheni egészséges álmait megvédett hajlékában, vegye ki feje alól, és adja azoknak, kik sebben és nehéz szenvedésekben sínylődnek a haza megmentésének nehéz munkája után" – fogalmazta meg Kossuth Lajos húga, akinek szavait a Pesti Hírlap le is közölte.

Országjáró körútján maga hívta fel a figyelmet a kórházakban található „rendellenességekre", figyelmeztette és intette az orvosokat valamint az ápolószemélyzetet.

Sok helyen tartottak a megjelenésétől, de hamar rájöttek, hogy a halk szavú asszony nem vádaskodni, hanem segíteni érkezett. Szót emelt a középületek állapota ellen, majd kiharcolta bátyjánál a kórházak megfelelő felszereltségét.

Forrás: Flickr

Amit teszek minden magyar asszony kötelessége, hiszen katonáink a csatatéren értünk véreznek, a mi feladatunk tehát, hogy sebeiket bekötözzük"

– vallotta és önként vállalt feladatát még betegen is folytatta.

Kossuth Zsuzsannát a világosi fegyverletétel Aradon érte: először orosz, majd császári fogságba esett.

Bírósági tárgyalásán azonban az egykori hadifogoly császári tisztek tanúsították,

hogy a szabadságharcos honvédekhez hasonló, gondos ellátásban részesültek, ezért felmentették és szabadon engedték.

Kossuth a lemondása után Törökországba menekültForrás: Wikimedia Commons

 

 Később újra letartóztatták, ám ekkorra már a világ is felfigyelt arra, hogy mit tett a sebesült katonákért a hős magyar asszony.  

Az Amerikai Egyesült Államok nagykövetének erélyes tiltakozására hamarosan újra szabadon engedték,de el kellett hagynia Magyarországot. Brüsszelben, majd Amerikában telepedett le, ahol múltja miatt nagy köztiszteletnek örvendett. 1854. június 29-én halt meg, mindössze harminchét éves korában.