Az átlagosnál melegebb óceánvíz miatt egy újabb súlyos korallfehéredés veszélye fenyegeti az ausztrál Nagy-korallzátonyt - figyelmeztetett kedden az Ausztrál Tengertudományi Intézet (AIMS).

Hatalmas nyomás nehezdik a korallzátonyok ökológiai viszonyaira

Az intézmény oceanográfusa, Craig Steinberg szerint az elmúlt hetekben mért 1-2,5 Celsius-fokos óceánvíz-melegedés óriási fenyegetést jelent a világörökség részét képező koralltelepre.
A szakember hozzátette, hogy az észak-ausztráliai vizekre vonatkozó ismereteik alapján tudják, hogy a melegedő óceánvíz hatalmas nyomást jelent a korallzátony ökológiájára."Amennyiben a hőhullám kitart vagy súlyosbodik, akkor a korallokon várhatóan megjelennek a stressz jelei és bizonyos szintű regionális fehéredésre is számítani kell" - mondta Steinberg.
A korallfehéredés a beteg korallzátonyok jellegzetes vonása. Amikor a tengervíz túlságosan felmelegszik, a korallokban élő, azok színét adó algák kilökődnek, és csak a fehéres színű mészváz marad utánuk. 

Az ausztrál Nagy-korallzátony a földkerekség leghatalmasabb biogén zátonyegyütteseForrás:Elter Károly

A szakemberek a műholdas és a meteorológiai állomások által szolgáltatott adatok alapján, egy vízben úszó automata robot segítségével, továbbá a zátony 350 ezer négyzetkilométernyi területét lefedő műszerekkel követik nyomon az óceánvíz hőmérsékletének valós idejű változását.
Az AIMS vezérigazgatója, Paul Hardisty szerint a melegedő óceánvíz miatt a korallfehéredések előfordulásának gyakorisága jelentősen megnőtt az elmúlt években.

Ha nem csökken a globális átlaghőmérséklet, a korallok elpusztulnak

A szakember szerint a Csendes-óceán egyenlítői térségének erős felmelegedését okozó El Nino légköri jelenség valódi fenyegetést jelent a zátonyra. "Muszáj felkészülnünk az óceánok további melegedésére" - hangsúlyozta Hardisty, megjegyezve, hogy a 2016-os és 2017-es tömeges korallfehéredések pusztítása jól mutatja, hogy a melegedő óceánvíz mekkora fenyegetést jelent a korallzátonyokra.

A szakember szerint a korallzátonyok nagyjából egy évtized alatt regenerálódnak egy korallfehéredés után, ami azt jelenti, hogy a globális átlaghőmérséklet csökkentése nélkül a Nagy-korallzátony állapota várhatóan tovább fog romlani.

A trópusi tengerek átlaghőmérsékletének 1 Celsius fokkal való tartós megemelkedése is elég a korallfehéredés elindulásához.Forrás: ELTER TAMÁS

"Ha meg akarjuk őrizni a korallzátonyokat, akkor el kell kezdenünk kidolgozni olyan módszereket, amelyekkel segíthetjük a Nagy-korallzátonyt, hogy megbirkózzon a klímaváltozással, és ezzel párhuzamosan csökkentsük az üvegházhatást okozó gázok globális kibocsátását" - fűzte hozzá Hardisty.

(Forrás: MTI)