Bebizonyították, hogy túl lehet élni egy szupervulkán kitörését

2020.02.27. 18:15

Az elmúlt kétmillió évben bolygónkat sújtó vulkánkitörések közül egyértelműen az indonéziai Szumátrán 74 ezer évvel ezelőtt kitört Toba szupervulkán okozta az egyik legnagyobb pusztítást. A légkörbe került hamu úgynevezett vulkanikus telet okozott, aminek következtében elpusztult a növény és állatvilág számos faja, miközben az emberi népesség létszáma is drasztikusan visszaesett. Vagy mégsem? A Nature Communication tudományos folyóiratban publikált tanulmány szerint a térség kőkorszaki emberei csodával határos módon túlélték a katasztrófát.

A kitörés előtt és után is volt emberi tevékenység

A hatalmas kitörés körülbelül 74 000 évvel ezelőtt történt, és több mint ötezerszer nagyobb energiájú volt, mint Észak-Amerika legsúlyosabb természeti katasztrófája. A Mount Saint Helens (magyarul Szent Ilona hegy) 1980-as kitörése során az izzó felhő hőmérséklete elérte a 600 Celsius fokot és 600 négyzetkilométernyi erdőt, becslések szerint 1 millió fát pusztított el.

Hogy lehet túlélni egy szupervulkán kitörését?Forrás: Flickr

Az úgynevezett „Toba katasztrófa-elméletek" csak néhány túlélőről számoltak be, ám az Ázsiában és a Dél-Afrikában folytatott legutóbbi ásatásokon talált leletek inkább arra utalnak, hogy noha a kitörés valóban óriási volt, a következmények mégsem lehettek annyira apokaliptikusak, mint azt korábban a kutatók gondolták. A leletek alapján ugyanis a vulkánkitörés előtt és után is volt emberi tevékenység a térségben.
A dhabai lakosság ugyanolyan kőszerszámokat használt, mint amilyeneket a Homo sapiens ugyanebben az időben Afrikában; ha ez igaz, akkor újraírhatja az Afrikából való kiáramlás forgatókönyvét – magyarázta Chris Clarkson, a Queenslandi Egyetem régésze a ScieneAlert tudományos online portálnak. – Tény, hogy ezek a szerszámok nem tűntek el a Toba szupervulkán kitörése idején, ami azt jelzi, hogy az emberek túlélték a katasztrófát és új eszközöket készítettek.

Új megvilágításba helyezi az emberiség történetét

A kutatók ételkészítésből származó kagylómaradványokat és szerszámkészítésből származó kőlemezeket is találtak, majd meghatározták ezek korát. Kiderült, hogy legalább 74 ezer évesek.

Az eredeti elképzelés szerint a Toba kitörése olyan, kataklizmatikus eseménynek számított, ami csaknem a kihalás szélére sodorta az emberiséget a 10 Celsius-fokos átlaghőmérséklet-csökkenés következtében.

Számos kőkori eszközre bukkantak a kutatókForrás: Clarkson et al., Nature Communications, 2019

Mindez rengeteg faj eltűnéséhez vezetett, ám a területen élő emberek a gyors alkalmazkodóképességüknek köszönhetően túlélhették a természeti katasztrófát.

A szupervulkán kitöréshez kapcsolódó elméletek azonban igen ellentmondásosak. A genetikusok egyetértenek abban, hogy 70 000 évvel ezelőtt félreérthetetlenül visszaesett a területen élők genetikai sokfélesége, ám a legújabb kutatások szerint ez a változás valószínűleg nem a szuper-kitörés eredménye volt.

A vándorlás feltételezett útvonalaForrás: Clarkson et al., Nature Communications, 2019

A most felfedezett kőszerszámok ezrei segíthetik kitölteni az eddig kissé homályosnak tűnő „történelmi idővonal" egy részét – mutatott rá Chris Clarkson. – Az eredmények arra utalnak, hogy a térség kőkorszaki emberei a korábbi elméletekkel összhangban elhagyhatták Afrikát, ám a vártnál jóval korábban letelepedtek és terjeszkedtek Eurázsia egyes térségeiben.

A tanulmány szerzői hangsúlyozták, hogy az indiai Dhabában talált eszközök többsége a kőkorszakban alkalmazott afrikai és arab technikákra emlékeztet, míg néhányuk az ausztráliai emberek korai tárgyaira hasonlít. A csapat szerint ezek félreérthetetlenül emberi eredetűek, ezáltal a település „fontos hídként szolgálhat, ami összeköti a keleti és a nyugati területeket".