Bebizonyították, hogy túl lehet élni egy szupervulkán kitörését

Hogy lehet túlélni egy szupervulkán kitörését?

Az elmúlt kétmillió évben bolygónkat sújtó vulkánkitörések közül egyértelműen az indonéziai Szumátrán 74 ezer évvel ezelőtt kitört Toba szupervulkán okozta az egyik legnagyobb pusztítást. A légkörbe került hamu úgynevezett vulkanikus telet okozott, aminek következtében elpusztult a növény és állatvilág számos faja, miközben az emberi népesség létszáma is drasztikusan visszaesett. Vagy mégsem? A Nature Communication tudományos folyóiratban publikált tanulmány szerint a térség kőkorszaki emberei csodával határos módon túlélték a katasztrófát.

A kitörés előtt és után is volt emberi tevékenység

A hatalmas kitörés körülbelül 74 000 évvel ezelőtt történt, és több mint ötezerszer nagyobb energiájú volt, mint Észak-Amerika legsúlyosabb természeti katasztrófája. A Mount Saint Helens (magyarul Szent Ilona hegy) 1980-as kitörése során az izzó felhő hőmérséklete elérte a 600 Celsius fokot és 600 négyzetkilométernyi erdőt, becslések szerint 1 millió fát pusztított el.

Hogy lehet túlélni egy szupervulkán kitörését? Forrás: Flickr

Az úgynevezett „Toba katasztrófa-elméletek" csak néhány túlélőről számoltak be, ám az Ázsiában és a Dél-Afrikában folytatott legutóbbi ásatásokon talált leletek inkább arra utalnak, hogy

noha a kitörés valóban óriási volt, a következmények mégsem lehettek annyira apokaliptikusak, mint azt korábban a kutatók gondolták.

A leletek alapján ugyanis a vulkánkitörés előtt és után is volt emberi tevékenység a térségben.

A dhabai lakosság ugyanolyan kőszerszámokat használt, mint amilyeneket a Homo sapiens ugyanebben az időben Afrikában; ha ez igaz, akkor újraírhatja az Afrikából való kiáramlás forgatókönyvét

– magyarázta Chris Clarkson, a Queenslandi Egyetem régésze a ScieneAlert tudományos online portálnak. – Tény, hogy ezek a szerszámok nem tűntek el a Toba szupervulkán kitörése idején, ami azt jelzi, hogy az emberek túlélték a katasztrófát és új eszközöket készítettek.

Új megvilágításba helyezi az emberiség történetét

A kutatók ételkészítésből származó kagylómaradványokat és szerszámkészítésből származó kőlemezeket is találtak, majd meghatározták ezek korát. Kiderült, hogy legalább 74 ezer évesek.

Az eredeti elképzelés szerint a Toba kitörése olyan, kataklizmatikus eseménynek számított, ami csaknem a kihalás szélére sodorta az emberiséget a 10 Celsius-fokos átlaghőmérséklet-csökkenés következtében.

Számos kőkori eszközre bukkantak a kutatók Forrás: Clarkson et al., Nature Communications, 2019

Mindez rengeteg faj eltűnéséhez vezetett, ám a területen élő emberek a gyors alkalmazkodóképességüknek köszönhetően túlélhették a természeti katasztrófát.

A szupervulkán kitöréshez kapcsolódó elméletek azonban igen ellentmondásosak. A genetikusok egyetértenek abban, hogy 70 000 évvel ezelőtt félreérthetetlenül visszaesett a területen élők genetikai sokfélesége, ám a legújabb kutatások szerint ez a változás valószínűleg nem a szuper-kitörés eredménye volt.

A vándorlás feltételezett útvonala Forrás: Clarkson et al., Nature Communications, 2019

A most felfedezett kőszerszámok ezrei segíthetik kitölteni az eddig kissé homályosnak tűnő „történelmi idővonal" egy részét

– mutatott rá Chris Clarkson. – Az eredmények arra utalnak, hogy a térség kőkorszaki emberei a korábbi elméletekkel összhangban elhagyhatták Afrikát, ám a vártnál jóval korábban letelepedtek és terjeszkedtek Eurázsia egyes térségeiben.

A tanulmány szerzői hangsúlyozták, hogy az indiai Dhabában talált eszközök többsége a kőkorszakban alkalmazott afrikai és arab technikákra emlékeztet, míg néhányuk az ausztráliai emberek korai tárgyaira hasonlít. A csapat szerint ezek félreérthetetlenül emberi eredetűek, ezáltal a település „fontos hídként szolgálhat, ami összeköti a keleti és a nyugati területeket".