Az univerzum legnagyobb robbanását figyelték meg

Az univerzum ősrobbanás utáni legnagyobb explózióját észlelték csillagászok, mely egy szupernagy tömegű fekete lyukból származott.

A tudósok szerint a Földtől 390 millió fényévnyi távolságra lévő galaxishalmaz fekete lyuka volt a kiindulópont.

A robbanás olyan nagy volt, hogy akkora krátert hozott létre a csillaghalmaz körüli forró gázban, mely átmérője másfél millió fényévnyi, tehát a fény másfél millió év alatt jutna egyik feléről a másikig

- mondta Simona Giacintucci, az amerikai haditengerészeti védelmi laboratórium (Naval Research Laboratory) kutatója.

Az esemény ötször akkora volt, mint az eddigi legnagyobb robbanás. A tudósok a NASA Chandra nevű röntgencsillagászati műholdjának, valamint földi teleszkópoknak a segítségével fedezték fel a robbanást. Úgy vélik, a robbanás a több ezer galaxist magába foglaló Ophiuchus galaxishalmazban történt, ahol a középpontban lévő egyik nagy galaxis egy óriási tömegű fekete lyukkal rendelkezik.

A fekete lyukak nemcsak elnyelik az anyagokat, hanem anyagot és energiát tartalmazó sugarakat lövellnek ki. A hatalmas robbanásra utaló első jeleket 2016-ban észlelték. A tudósok régóta úgy gondolták, hogy történt valami különös az Ophiuchus galaxishalmazzal, mely több ezer önálló galaxist tartalmaz, keveredve forró gázzal és fekete anyaggal. A röntgensugaras teleszkópok szokatlan íves peremet fedeztek fel rajta.

Forrás: © X-ray: Chandra: NASA/CXC/NRL/S. Giacintucci, et al., XMM-Newton: ESA/XMM-Newton; Radio: NCRA/TIFR/GMRT; Infrared: 2MASS/UMass/IPAC-Caltech/NASA/NSF

Úgy vélték, hogy ez egy olyan "üreg" fala lehet, melyet a központi fekete lyukból kiáramló anyag formált a gázba. Ezt az elméletet azonban elvetették az üreg gigantikus mérete miatt, mivel ennek alapján a feketelyukrobbanásnak elképesztően hatalmasnak kellett lennie. A teleszkópok által gyűjtött adatok azonban végül alátámasztották az elméletet.

Úgy vélik, a robbanás mostanra véget ért: nincs arra utaló jel, hogy a fekete lyuk anyagsugarakat lövellne ki. Más hullámhosszokon további megfigyelésekre van azonban szükség ahhoz, hogy jobban megérthessék, mi történt - fejtették ki a tudósok.

Eredményeikről az Astrophysical Journal című szaklapban számoltak be.

(MTI/AP)