Újabb nagy felfedezés Szigetváron: megtalálták az ostromsáncokat

Zrínyi Miklós és Szigetvár védőinek kirohanása egy 19. századi romantikus festményen

Az a multidiszciplináris módszerekkel dolgozó kutatócsoport, amely Szigetvár határában Pap Norbert és Fodor Pál professzorok vezetésével nagy nemzetközi visszhangot kiváltva megtalálta Szulejmán szultán mauzóleuma valamint a köré emelt oszmán település maradványait, újabb jelentős felfedezést tett. Kitartó terepi kutatómunka, valamint egy 17. századi olasz hadmérnök, Lenadro Anguissola egykorú térképei alapján azonosították annak az ostromsáncnak a nyomait, amelyet a keresztény hadak építettek a törökök megszállta erősség köré, Szigetvár 1688-1689-es visszafoglalása idején. Az ostromsáncok területéről számos értékes régészeti lelet került elő.

Zrínyi Miklós eposzi hősiességgel védte Szigetvárt

Szigetvár, a végvári idők legendás erőssége 1566. szeptember 7-én jutott oszmán kézre, miután Zrínyi Miklós horvát bán, szigeti várkapitány, maroknyira fogyatkozott védőivel kitört a végsőkig tartott belső várból és rátámadt a döntő rohamra készülő török ostromlókra.

Zrínyi Miklós és Szigetvár védőinek kirohanása egy 19. századi romantikus festményen Forrás: Wikimedia Commons

A rettenetes túlerővel szemben eleve esélytelen védők az utolsó leheletükig küzdve

szinte valamennyien odavesztek a gyilkos kézitusában.

A Dél-Dunántúl egyik legfontosabb stratégiai erősségének bevételéért azonban a törököknek is nagyon súlyos árat kellett fizetniük.

Szigetvár a 16. században (egykorú színezett rézmetszet) Forrás: Wikimedia Commons

Az ekkor már a 72. életévében járó Szulejmán szultán, az Oszmán Birodalom feje és az iszlám kalifája, a kitörés napjának hajnalán a turbéki szőlőhegyen felállított sátrában meghalt, a szultáni seregnek pedig csaknem az egyharmada, 20 ezer harcos maradt holtan Szigetvár falai alatt.

I. (Kanúni) Szulejmán oszmán szultán, és az iszlám kalifája Forrás: Wikimedia Commons

A szultán halálának helyszínén, - ott ahol a testét ideiglenesen elhantolták-, az 1570-es években díszes türbét emeltek, amihez később dzsámit, derviskolostort, és egy kisebb várost építettek,

ami a 17. században az Oszmán Birodalom egyik legfontosabb muszlim zarándokhelyévé vált.

Szigetvár, mint a Dél-Dunántúl kapuja, a törökök számára is megmaradt stratégiai fontosságú erősségnek.

Szulejmán szultán Szigetvár mellett, a turbéki szőlőhegyen álló síremlékének tudományos rekonstrukciója. A palánkon belüli épületek közül a középső a dzsámi, mellette a kupolás szultáni türbe, mögötte pedig az U alakú derviskolostor látható Forrás: Dr. Pap Norbert

Az ostrom után a várat tégla és kőfalakkal erősítették meg, illetve új épületeket emeltek.

Szigetvár jelentőségét jól mutatja, hogy a hódoltság évtizedei alatt szandzsákközpont volt, sőt, rövid ideig (1594 és 1596 között) beglerbégi székhelyként, vilajetként funkcionált.

Szigetvár török ostroma egy korabeli rézmetszeten Forrás: Wikimedia Commons

A jelentős létszámú török helyőrséggel megerősített várat a tizenötéves háború alatt nem sikerült visszafoglalnia a keresztény hadaknak. Szigetvár ormairól végül csak a 17. század végi nagy visszafoglaló háborúk idején, 1689-ben hullott le a félhold, 123 évig tartó török megszállás után.

Blokád alá vonják a várba szorult muszlim hódítókat

Miután Kara Musztafa nagyvezír Bécset ostromló szultáni serege 1683. szeptember 12-én súlyos vereséget szenvedett a császárváros határában lezajlott kahlenbergi csatában Sobieski János lengyel király és Lotaringiai Károly herceg egyesített keresztény hadaitól,

kezdetét vette a 17. század végi nagy visszafoglaló háborúk kora, ami véget vetett a hódoltságnak,

Magyarország csaknem másfél évszázadig tartó török megszállásának.

Kara Musztafa nagyvezír biztos volt a sikerben, mégis csúfos kudarcot vallott Bécs falai alatt (illusztráció) Forrás: Pinterest

1686. szeptember 2-án a Magyar Királyság ősi székhelyéről, Buda ormairól is lehullott a félhold, 1687-ben pedig számos további fontos erősség, így többek között Eger és Székesfehérvár, valamint Szeged falai közül verték ki a muszlim hódítókat.

Sobieski János lengyel király és Lotaringiai Károly herceg egyesült keresztény hadai a kahlenbergi csatában megmesmmisítő vereséget mértek az oszmán seregre Forrás: Wikimedia Commons

Az 1688-tól a Balkánra áttevődött hadműveletek miatt kulcsfontosságúvá vált a Dél-Dunántúl kapujának számító, jól megerősített és még mindig török kézen lévő erőd, Szigetvár visszafoglalása.

Török szablya pengéje a szigetvári vármúzeumban Fotó: Polyak Attila - Origo

Noha a híres törökverő hadvezér, Bádeni Lajos őrgróf már 1686 őszén megérkezett seregével Szigetvár alá, de alapos szemrevételezés után

lemondott a rendkívül jól megerősített vár ostromáról,

amelynek visszafoglalásához legalább tízezer katonát, és kellő számú ostromágyút tartott szükségesnek.

Bádeni Lajos őrgróf túl kockázatosnak tartotta a jól megerősített Szigetvár ostromát Forrás: Wikimedia Commons

A magyarországi török uralom felszámolásában hervadhatatlan érdemeket szerzett Lotaringiai Károly herceg, az egyesített keresztény haderő főparancsnoka

még 1687-ben is bizonytalan kimenetelű hadi vállalkozásnak ítélete meg Szigetvár ostromát.

A haditanács nem szívesen vont volna el a főirányba előretörő seregektől sem tüzérséget, sem pedig jelentősebb létszámú egységeket.

Lotaringiai Károly herceg hervadhatatlan érdemeket szerzett Magyarország felszabadításában Forrás: Wikimedia Commons

Ugyanakkor meg kellett akadályozni, hogy a Balkán felé tartó keresztény seregek hátában maradhasson az utánpótlási útvonalakra komoly fenyegetést jelentő erős török helyőrség.

A Szigetvár ostromához szükséges erők elégtelensége miatt a hadvezetés úgy döntött, hogy blokád alá vonja, és kiéhezteti az erősséget megszállva tartó törököket.

Buda 1686-os ostroma Frans Geffels egykorú festményén. A kép bal alsó sarkában Lotaringiai Károly herceg főparancsnok látható, tábornokai társaságában Forrás: Wikimedia Commons

Ezért 1688 márciusában Gabriel Vecchi generális-strázsamester (vezérőrnagy) irányításával

szoros blokádgyűrűt létesítettek a vár körül,

hogy elszigeteljék, és kiéheztetéssel megadásra kényszerítsék a Hasszán bég parancsnoksága alatt álló török helyőrséget.

123 év után lehull a félhold Szigetvár ormairól

A Szigetvár köré vont ostromzárban soha sem szolgált egyszerre több mint 2000-2300 keresztény zsoldos, akik így összességében kevesebben voltak a török várvédőknél. Ez a létszám éppen hogy csak elég volt a blokád fenntartásában.

Részlet a hódoltság korából fennmaradt 16. századi szigetvári karavánszerjából, a ma múzeumként működő Török Házból Fotó: Mudra László - Origo

Vecchi vezérőrnagy 1688 augusztusában azt jelentette a bécsi udvari haditanácsnak, hogy a várban nagy az ínség, és a törökök hamarosan feladják Szigetvárt,

erre azonban nem került sor.

A helyzet kivizsgálására az udvari haditanács Bádeni Lajos őrgrófot és Daun gróf altábornagyot küldte Szigetvár alá azzal utasítással, hogyha indokolt, vegyék át a blokád irányítását.

Daun gróf egykori portréja. Hasszán bég végül a grófnak adta át Szigetvárt Forrás: Wikimedia Commons

Bádeni Lajos a helyszínen tájékozódva azonban ezt nem tartotta szükségesnek, ezért egyelőre még Vecchi vezérőrnagy maradt az ostromzár parancsnoka. 1688-1689 kemény telén nem csak a várban körülzárt éhező törökök,

hanem az ostromzárat fenntartó keresztény katonák is sokat szenvedtek a hidegtől,

valamint a rossz időjárástól.

Oszmán harcosok. A blokád alá vont védőknek semmi esélyük sem volt arra, hogy felmentsék őket Forrás: Tumbrl

A legyengült török védők nem reménykedhettek a vár felmentésben az Oszmán Birodalom számára ekkora már szinte kezelhetetlenné vált hadi helyzet miatt. Az 1687. augusztus 12-én lezajlott nagyharsányi vagy második mohácsi csatában

Szári Szulejmán nagyvezír serege megsemmisítő vereséget szenvedett el

Károly herceg, Miksa Emánuel bajor választófejedelem, Lajos bádeni őrgróf, valamint Savoyai Jenő herceg egyesített keresztény hadaitól.

Az 1687. augusztus 12-én lezajlott nagyharsányi, vagy ismertebb nevén a második mohácsi csatában Lotaringiai Károly herceg seregei fényes győzelmet arattak a törökök felett. A második mohácsi csata fontos epizódja volt a dél-dunántúli területek visszafoglalásának (Wilhelm Camphausen festménye) Forrás: picture-alliance / akg-images/usage worldwide, Verwendung weltweit/Akg-Images

A Szársomlyó közelében jelzajlott ütközetben a nagyvezír serege közel húszezer fős nehezen pótolható veszteséget szenvedett el, a vereség, valamint a Porta számára katasztrofálissá vált magyarországi helyzet miatt pedig IV. Mehmed szultánt 1687 novemberében janicsárlázadás távolította el a trónról. Szigetvár éhezéstől legyengült védői emiatt teljesen reménytelen helyzetbe kerültek.

IV. Mehmed oszmán szultán, és az iszlám kalifája Forrás: Wikimedia Commons

A blokád így végül is elérte a célját,

mert 1689. január 15.-én Hasszán bég, Szigetvár parancsnoka kiüzent, hogy feladja a várat.

I Lipót császár 1689. január 26-án Bécsben jóváhagyta a kapitulációt, szabad elvonulást engedve a szigeti török helyőrségnek.

I. Lipót császár és az Udvari Haditanács megbízásából Leandro Anguissola több térképet is készített Szigetvárról (Rugendas Lipót császárról készített rézmetszete) Forrás: Wikimedia Commons

A blokád utolsó felvonásaként 1689. március 14-én Hasszán bég és megmaradt katonái elhagyták a kiürített várat, amit Daun grófnak, az ostromzárat fenntartó keresztény sereg új parancsnokának adtak át. Szigetvár 123 évig tartó muszlim uralom után ismét keresztény kézbe került.

Forró nyomon egy 17. századi hadmérnök térképeivel

A Szigetvár környékén végzett komoly hazai és nemzetközi visszhangot kiváltó kutatási projekt részeként a Pap Norbert és Fodor Pál professzorok vezette kutatócsoport 2019 tavaszán kezdett hozzá az addig feltáratlan szigeti ostromsáncok azonosításához.

Pap Norbert professzor, az MTA doktora, és a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára, a kutatócsoport egyik vezetője a mohácsi csata emlékparkjában Forrás: Polyák Attila-Origo

A sáncárkok felkutatásához egészen 2018-ig gyakorlatilag csak egyetlen történelmi dokumentum, Leandro Anguissola olasz hadmérnök 1688-ban készített térképe állt a szakemberek rendelkezésre.

Ezt a térképet Daun altábornagy, az ostromzárat fenntartó keresztény sereg utolsó parancsnoka vitte magával Bécsbe, ahol az a császári hadilevéltárba került.

Dr. Fodor Pál turkológus professzor, a kutatócsoport másik vezetője Forrás: MTA BTK Művészettörténeti Intézet/Hámori Péter

Egészen 2018-ig úgy tűnt, hogy ez az egyetlen fennmaradt szigetvári blokádtérkép. 2018. júniusában azonban

egy magángyűjtő Kölnben aukcióra bocsátotta azt a szintén Anguissolának tulajdonított és mindaddig ismeretlen térképet,

amely az 1689-es állapot szerint nem csak a várat és a város köré vont ostromsáncokat ábrázolta, hanem feltüntette Szulejmán szultán turbéki szőlőhegyen álló sírkomplexumát is.

A 2018-as aukcióra bocsátott becses történelmi relikvia, Leandro Anguissola 1689-ben készített térképe Forrás: Venator & Hanstein Kg.

A két térkép ábráinak összevetésével, valamint Anguissola jelmagyarázatai segítségével Gyenizse Péter, a Pécsi Tudományegyetem Térképészeti és Geoinformatikai Tanszékének egyetemi docense végezte el a sáncárkok georeferálását.

Gyenizse Péter egyetemi docens Fotó: Polyák Attila - Origo

A szigetvári blokád sáncrendszerét a korabeli, 17. század végi terepi adottságok és útrendszer figyelembevételével alakították ki.

A szigeti belső vár, Zrínyi Miklós emlékművével, ahonnan a hős várkapitány kitört a megmaradt embereivel az 1566-os ostrom utolsó napján Fotó: Polyak Attila - Origo

A legtöbb sánc, szám szerint összesen nyolc, a vár keleti oldalán volt,

ezek zárták le a Pécs és Kaposvár felé vezető utakat.

Ezeken a sáncokon nagyobbrészt Donath Heissler generális-strázsamester (vezérőrnagy) dragonyosezredének katonái állomásoztak, más alegységekkel együtt.

Donath Heissler császári tábornok Forrás: Wikimedia Commons

Nyugatról, a Kanizsai városrésznél kettő sáncművel erősítették meg a vár körül kialakított blokádot, a déli oldalon, a mocsár felől pedig egyetlen sáncot létesítettek, ahol a 2018-ban előkerült térkép tanúsága szerint a Tüngen ezred két lovasszázada állomásozott.

Kiadja titkait a múlt

Miután a kutatócsoport az 1688-1689-es szigeti blokád sáncműveinek az Anguissola-térképek szerinti helyzetét felvázolta a jelenlegi állapotot mutató térképeken, kezdetét vette a terepi kutatómunka. A terepi kutatásban Kitanics Máté, Szalai Gábor és Bencsik Róbert vettek részt,

a vizsgálatok terepbejárásokat, felszíni leletgyűjtést valamint fémdetektoros felméréseket foglaltak magukba.

Kitanics Máté a Pécsi Tudományegyetem Politikai Földrajzi, Fejlődési és Regionális Tanulmányok Tanszékének tudományos főmunkatársa Fotó: Polyák Attila - Origo

A kutatók az első fázisában a turbéki temető és tehenészeti telep be nem épített területeit vizsgálták át nagy alapossággal.

A pontos rekonstrukciónak köszönhetően már eddig is több száz értékes lelet került elő,

így többek között 17. századi puska és pisztoly valamint ágyúgolyók, ágyúgránát, egy pisztolymaradvány, fokosbalta, tőr, ólomlemez-darabok, díszes lószerszámok, patkók, sarkantyúk, egy pecsétgyűrű, övcsatok, ruhakapcsok, egy réz gyertyatartó, ezüstpénzek, szögek, kaszaverő kalapácsok, kaszaörvek és más használati tárgyak.

Szigetvári hagyományőrzők a vár udvarán Fotó: Mudra László - Origo

A leleteket Hancz Erika régész szakmai felügyelete mellett aprólékosan dokumentálták, rögzítve az egyes fellelt tárgyak GPS koordinátáit is.

Hancz Erika régész ( a kép bal szélén) a szigetvári Szulejmán-türbe feltárásán, a szultán leszármazottaival, két oszmán hercegnővel Fotó: Mudra László - Origo

A feltárások eddig kettő sáncot azonosítottak,

az innen előkerült leletek alapján a kutatócsoport azt feltételezi, hogy mindkét sáncban lovasság,

az északabbra fekvő 2-es számmal jelölt sáncban a Heissler dragonyosok, míg az 1. számú sáncban Noirquermes gróf lovasszázada, később pedig huszárok állomásoztak.

Szigetvárból 123 év után 1689 március 14-én vonultak el végleg a törökök Forrás: Origo

Mindezek eldöntéséhez azonban az eddig már beazonosított két sáncban a fémdetektoros vizsgálatok befejezése, illetve a még feltárásra váró további sáncok feltárása szükséges. Az eddigi eredmények alapján az is felvetődött, hogy a császári katonák egy részének nemcsak a blokád biztosításában,

de a turbéki oszmán település épületeinek elbontásában is szerepe lehetett.

Pap Norbert professzor szerint a kutatás folytatása újabb fontos eredményeket fog hozni Forrás: Pap Norbert

A kutatások folytatásával egy olyan, a Kárpát-medencében a maga nemében egyedülálló sáncfeltárás valósulhatna meg, ami tovább bővíti a legendás erősség, Szigetvár történetére vonatkozó ismereteinket.