A járvány időszakában nemcsak a koronavírus részecskéi terjednek elképesztő sebességgel, hanem az álhírek is. Mi igaz a vírusról szóló mendemondákból? Valóban laboratóriumban hozták létre, hogy egyfajta biológiai fegyverként az emberiségre szabadítsák? Vagy egy jelentéktelen kórokozóról van szó, amivel nem kell foglalkoznunk, és csak a média fújja fel az egészet? Összeszedtük a vírust övező leggyakoribb tévhiteket.

1. tévhit: Az arcmaszkok biztosan megvédenek a vírustól

A hagyományos orvosi szájmaszkok semmit nem érnek a SARS-CoV-2 ellen, mivel lazán illeszkednek az arcra, és nem képesek blokkolni a vírusrészecskéket. Csak operációk során ideálisak, mert felfogják az orvosok szájából és orrából érkező mikroorganizmusokat. Az N95 légzőkészülékek biztosabb védelmet nyújtanak, ám használatuk körülményes, rendszeresen ellenőrizni kell állapotukat, ezért inkább egészségügyi intézményekben használják őket.

Forrás: MTI/Yonhap/Sin Dzsún Hí

2. tévhit: Sokkal nehezebb elkapni, mint az influenzát

Nem feltétlenül. A vírusok terjedéséről, fertőzőképességéről, vagyis arról, hogy egy ember hány másiknak adhatja át a kórokozót, az úgynevezett R0 érték ad információt. Járványügyi kutatók március 5-én közölt adatai szerint a SARS-CoV-2 koronavírus R0 értéke körülbelül 2,2-re becsülhető, vagyis egyetlen fertőzött személy átlagosan körülbelül 2,2 másik személyt fertőz meg.

Összehasonlításképpen: az influenza R0 értéke 1,3. Emellett míg a SARS-CoV-2 ellen pillanatnyilag nincs védőoltás, az influenza ellen igen.

A cikk folytatódik, lapozzon a következő oldalra!