Eddig is veszélyben volt, de most végleg megpecsételődhet a sorsa

2020.03.15. 11:43

A hegyvidékek felmelegedése a kihalás szélére sodorhatja a görög karsztviperát (Vipera graeca) az MTA Ökológiai Kutatóközpontja tudósainak egy új kutatása szerint.

Az Oryx című tudományos szaklapban megjelent tanulmány szerint a veszélyeztetett kígyófaj hegyvidéki élőhelyeinek 90 százaléka válhat lakhatatlanná a 2080-as évek végére.

A kisméretű mérgeskígyó már most Európa leginkább veszélyeztetett csúszómászóinak egyike. A klímaváltozás okozta emelkedő hőmérsékletek és növekvő szárazság jelenti a legnagyobb fenyegetettséget a görög karsztvipera jövőbeli túlélésére. Mizsei Edvárd, a tanulmány vezető szerzője szerint ennek a kifejezetten hegyi fajnak a kihalása csak a jéghegy csúcsa. Keményen kell dolgoznunk, hogy tovább tudjon működni az ökoszisztéma és minél kisebb mértékű legyen a biodiverzitás vesztesége" - emelte ki.

A Görögországban és Albániában lévő Píndosz hegységben honos vipera alpesi és szubalpesi réteken él, a tengerszint felett 1,6 kilométeres magasságban, teljesen izolált hegycsúcsokon. Ezek az élőhelyek a leghidegebbek és legmagasabban fekvők ebben a régióban, ezért a faj alkalmazkodott a hideg környezethez és különösen érzékeny a klímaváltozásra.

Vipera graecaForrás: Edvard Mizsei Photography/Flickr

Az emelkedő hőmérsékletek hatására nyáron a délelőtt 10 és délután 4 óra közötti időszak már most túl meleg a vipera számára, ez negatív hatással van a táplálkozására és szaporodására. Az előrejelzések szerint az évszázad során tovább folytatódik a hőmérséklet emelkedése. A hegyeknek otthont adó Mediterrán-medence pedig várhatóan jelentősen szárazabbá válik a következő évtizedek folyamán, mivel a becslések szerint csökkenni fog az esőzés gyakorisága és a csapadék mennyisége.

Más tényezők is veszélyeztetik a faj életterét, például az élőhelyek túllegeltetése és tönkretétele. Mindezek ahhoz is hozzájárulnak, hogy egyre kevésbé tudnak a viperák menedékre lelni a ragadozók elől. A görög karsztvipera táplálékául szolgáló fürgeszöcskék és sáskák száma is visszaesik.
A viperák megmentése érdekében a kutatók szerint kiemelt figyelmet kell fordítani az élőhelyek minőségének javítására, a zavaró tényezők csökkentésére, az emberek tájékoztatására.

Mizsei Edvárd elmondta, problémát jelent az is, hogy a pásztorok olykor szándékosan ölik meg a viperákat, ha azok megharapják a juhaikat.