Így teszi tönkre a tüdőt az új koronavírus

A SARS-CoV-2 vírus okozta COVID-19 nevű betegségből az emberek 80 százaléka viszonylag könnyen, szaksegítség nélkül felépül. Az emberek egy részénél azonban nagyon súlyos tüdőgyulladás alakulhat ki. Hogyan okoz katasztrófát a tüdőben a kórokozó?

John Wilson professzor, a Royal Australasian College of Physicians pulmonológusa a Guardian Australia lapnak elmondta, az emberek négy kategóriába sorolhatók az alapján, hogy reagálnak a COVID-19-re.

• Az első csoportnál nem alakulnak ki szimptómák, annak ellenére, hogy szervezetükben ott rejtőzik a vírus.
• A második csoportnál már jelentkezik enyhe felső-légúti megbetegedés, a páciens lázas lehet, köhöghet, fejfájás, esetleg kötőhártya-gyulladás gyötörheti.
• A COVID-19 pozitívak harmadik csoportja – és ők vannak legtöbben – azok, akiket influenzaszerű tünetekkel diagnosztizálnak.
• Végül a negyedik csoportba tartoznak a legsúlyosabb, tüdőgyulladásos esetek.

Wilson kifejtette, hogy az első két kategória képviselőinél a betegség nem, vagy alig látható módon jelentkezik, de ugyanúgy fertőzőképesek, mint akiket komolyabban ágynak dönt a kór.

"Vuhanban a pozitív eredményt mutató és orvosi kezelést kapó betegek durván 6 százaléka volt súlyos eset" – mondta Wilson.

Hogyan alakul ki a tüdőgyulladás?

Amikor a beteg köhögni kezd és lázas lesz, akkor a fertőzés már elérte a légutakat. Gyulladás alakul ki, ami az itt található idegeket irritálja.

Amennyiben a folyamat rosszabbodik, a gyulladás átterjed a gázcserefolyamatokért felelős léghólyagocskákra (alveolusokra).

A gyulladásos területen elhalt sejteket, kórokozókat tartalmazó folyadék szaporodik fel, a hörgőcskék és az egész tüdő "izzadmánnyal" telítődik, amitől a légzőszervrendszer képtelen lesz funkcióját ellátni: az oxigénfelvétel és a szén-dioxid-leadás lehetetlenné válik, a páciens megfullad.

CT-felvételek egy koronavírussal kezelt beteg tüdejéről. Az "üvegszerű" elváltozás azt mutatja, hogy az adott terület izzadmánnyal telítődik. A kóros képződmény a betegség előrehaladtával egyre terebélyesebbé, hangsúlyosabbá válik Forrás: Lei et al., Radiology, 2020

Egyelőre csak támogató terápiák léteznek

Christine Jenkins az Ausztrál Tüdő Társaság elnöke szerint egyelőre nem létezik olyan módszer, amivel meg lehetne akadályozni, hogy a COVID-19-ben szenvedő betegeknél tüdőgyulladás alakuljon ki.

Virális és antivirális készítmények különböző kombinációival kísérleteznek a szakemberek, de jelen pillanatban támogató kezeléseken kívül máshogy nem tudjuk segíteni a súlyos tüdőgyulladással kórházba került betegeket.

Lélegeztetőgépekkel egészen addig biztosítjuk a szükséges oxigénszintet, amíg a tüdő fel nem épül, és ismét normálisan nem működik" – magyarázta Jenkins.

Wilson hozzátette: vírusos tüdőgyulladásnál meg van az esélye a másodlagos fertőzések kialakulásának, ekkor az orvosok antivirális szerekkel és antibiotikumokkal segítik a pácienst. Ez azonban nem minden esetben elég a túléléshez.

Miben más a COVID-19 okozta tüdőgyulladás?

A bakteriális eredetű tüdőgyulladások antibiotikumokkal jól kezelhetők, a koronavírus okozta pneumónia viszont egészen más tészta -

utóbbi nem csak a tüdő egy részét, hanem gyakorlatilag az egész légzőszervet érinti.

Forrás: Science Photo Library/JUAN GAERTNER/SCIENCE PHOTO LIBRARY/Juan Gaertner/Science Photo Libr

Ha a koronavírus már a léghólyagocskákat támadja, testünk elsődlegesen a kórokozó replikációját igyekszik gátolni. Ez a válaszreakció azonban sokaknál nem megfelelő. Közéjük tartoznak a 65 év felettiek, a 12 hónapnál fiatalabbak, a máj-, szív- vese-, cukor- és rákbetegek, valamint a dohányosok.

"Fontos észben tartani, hogy bármennyire is egészséges életmódot folytatunk, az immunrendszerünk az évek előrehaladtával gyengül, emiatt pedig egyre nehezebben vesszük fel a harcot a különféle betegségekkel, fertőzésekkel" – összegezte Wilson.

Maradandó károsodás is felléphet

Sajnos hongkongi kutatók eredménye alapján úgy tűnik, hogy a koronavírusos tüdőgyulladásból felépülők egy részénél a légzőszerv a gyógyulás után sem lesz a régi, a tüdőkapacitás csökken.

A szakértők az elsőként felgyógyulók csoportját követték nyomon, és megállapították, 12 emberből 2-3-nál jelentkezett a szerv tartós károsodása.

Ha egy kicsit is tempósabban sétáltak, már kapkodták a levegőt"

– nyilatkozta a South China Morning Post újságnak a kutatócsoport egyik tagja, Owen Tsang Tak-yin.

Néhány páciensnél a tüdőfunkció 20-30 százalékkal is csökkenhet a felépülést követően"

– tette hozzá.

Tsang szerint azonban kardiovaszkuláris mozgásformákkal a tüdőkapacitás növelhető, ehhez azonban időre van szükség.