A legrégebbi ismert modern madár fosszíliáit tárták fel Belgiumban. A különleges lelet betekintést enged a modern madarak korai evolúciójába a dinoszauruszok korának végén, épp azelőtt, hogy egy aszteroida becsapódása megváltoztatta volna az életet a Földön.

Csodacsirke Belgiumból

A paleontológusok az Asteriornis maastrichtensis nevet adták a fogoly méretű állatnak, amely a kréta földtörténeti korszakban, nagyjából 66,7 millió évvel ezelőtt élt a parti területeken.

Ez a most felfedezett ősmaradvány képviseli a legrégebbi ismert, anatómiailag modern madarat.

 

A most felfedezett "csodacsirke" a kréta végén élt Asteriornis maastrichtensis rekonstrukciójaForrás: Phys.org

Koponyája jellegzetességei megegyeznek a tyúkalakúak (Galliformes) rendjébe tartozó mai madarakéval, például a tyúkéval, a pulykáéval, a fürjével és a fácánéval, valamint a lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe tartozó szárnyasokéval,

ilyen például a kacsa, a lúd és a hattyú.

 

A ma élő hattyúk is a Asteriornis maastrichtensis közeli rokonainak számítanakForrás: Biosphoto/Claude Balcaen / Biosphoto/Claude Balcaen

A kutatást vezető Daniel Field a Csodacsirke becenevet adta a fosszíliának, utalva a csirkékre emlékeztető csőrére és a felfedezés tudományos jelentőségére.

Apró, tollas dinoszauruszokból fejlődtek ki a madarak

A fosszília tudományos neve, az Asteriornis utalás Asztériára, a hullócsillagok görög istennőjére és a kréta végén becspódott hatalmas méretű pusztító aszteroidára. A madarak apró, tollas dinoszauruszokból fejlődtek ki mintegy 150 millió évvel ezelőtt.

A modern madarak ősei az apró tollas dinoszauruszokForrás: Dual Dove

Sok madárnál megmaradtak az olyan primitív jellemzőik, mint a fogak,

egészen a K-T aszteroida 66 millió évvel ezelőtti becsapódásáig, amely a fajok tömeges kihalását eredményezte, így a Föld állat- és növényfajainak mindegy kétharmada tűnt el.

A legújabb modell szerint  a K-T aszteroida becsapódása utáni negyedórán belül elpusztultak a tágabb környék nagytestű dinoszauruszaiForrás: Live Science

A most élő, mintegy 11 ezer madárfaj közös ősének megjelenését az eddigi becslések 100 és 70 millió évvel ezelőttre tették a DNS-mutációk arányán alapuló számítások szerint.

Késői krétakori tájképForrás: CHUANG ZHAO

Mindezidáig az anatómiailag modern madár legrégebbi ismert fosszíliája a Vegavis nevű egyed volt, amely 66,5 millió évvel ezelőtt élt az Antarktisz területén. A madarak családfáján való elhelyezéséről jelenleg sincs egyetértés a kutatók között.

Ezért élhették túl az aszteroida-becsapódás borzalmas következményeit

A most felfedezett fosszília első látásra mindössze néhány töredezett végtagcsontnak tűnt, amelyek egy kis kőből álltak ki.

"Amikor CT-vel megvizsgáltuk a köveket, meglepődve fedeztünk fel egy hihetetlen, szinte teljes koponyát, amely visszanézett ránk a számítógép képernyőjéről"

- mondta Daniel Field, a Cambridge-i Egyetem paleontológusa, a Nature című szaklapban megjelent kutatás fő szerzője.

Az Asteriornis maastrichtensis koponyájának 3D ábrájaForrás: Nature

Az Asteriornis maastrichtensis segíthet fényt deríteni arra, milyen tényezők mozdították elő, hogy egyes madarak túléljék az aszteroida becsapódás globális következményeit

miközben más madarak kihaltak

- mondta el Daniel Ksepka, a tanulmány társszerzője, az amerikai Greenwichben lévő Bruce Múzeum kutatója.

Az ősmadár apró koponyájaForrás: Science News/D.J. FIELD/UNIV. OF CAMBRIDGE

Az ősmadár viszonylag kis méretű - mintegy 30 centiméter hosszú - teste segíthette túlélését, a globális környezeti katasztrófát követően ugyanis a nagyobb méretű állatok nehezen találhattak elegendő táplálékot - emelte ki Ksepka.

Emellett a part menti környezethez való alkalmazkodása révén megmenekült az erdőtüzektől is,

amelyek a tudósok szerint az aszteroida becsapódását követték, és amelyek a fákon élő madarakat is megölték.

(Forrás: MTI/Reuters)