A Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont, Prof. Dr. Jakab Ferenc vezette Virológiai kutatócsoportjának, valamint a kutatóközpont, Dr. Gyenesei Attila vezette Bioinformatikai kutatócsoportjának együttműködésben elsőként sikerült hazánkban meghatározni a koronavírus teljes genetikai kódját.

A Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpont Virológiai Kutatócsoportjának elsőként sikerült meghatározni a koronavírus teljes genomját – tájékoztatta az Origót a Pécsi Tudományegyetem szombaton reggel. 

Ez egy fontos mérföldkő a további hazai és nemzetközi kutatások elősegítésére  - jelentette ki Prof. Dr. Jakab Ferenc virológus, a magyarországi Koronavírus Kutató Akciócsoport vezetője, amelynek célja a vírus jobb megismerése: a fertőzési és terjedési mechanizmus vizsgálata, a lehetséges prevenciós lépések felderítése, valamint hatékony gyógyszer és gyógymódok későbbi kifejlesztése.   A mostani eredmény is egyértelműen jelzi, hogy az ilyen jellegű szakmai összegfogások meghozhatják a várt sikert hazánkban is.

A koronavírus szerkezeteForrás: Science Photo Library/ROGER HARRIS/SCIENCE PHOTO LIBRARY/Roger Harris/Science Photo Libra

A pécsi Virológiai kutatócsoport, Dr. Kemenesi Gábor irányításával, első lépésként egy magyar fertőzött beteg mintáját a nemzetközi protokoll alapján dolgozta fel. Ezt követően a központ Genomikai és Bioinformatikai laboratóriumának munkatársai, Urbán Péter és Tóth Gábor Endre, új generációs szekvenálási technológiát alkalmazva határozta meg a vírus genetikai kódját. A nagy mennyiségű adat feldolgozását és elemzését a Bioinformatikai kutatócsoport munkatársa, Dr. Herczeg Róbert végezte.

A kutatócsoportok szoros együttműködése és a kidolgozott eljárás lehetővé teszi, hogy a teljes munkafolyamatot hazánkban a lehető leggyorsabban lehessen elvégezni a további igazoltan pozitív minták esetén is a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjában.

A Virológia Pécs közösségi oldalán tett bejegyzése

Miért fontos ez az eredmény?
Mert ezzel a technológiai sorral amit létrehoztunk, szakmai rátermettséggel (Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont Bioinformatikai Kutatócsoport és Virológia Pécs munkatársai) gyors reakcióidővel, valós időben nyomon követhető, hogy a vírus hogyan és milyen mértékben változik (gondoljunk a mutációkról szóló ismertetőinkre). Ez alapvető pillére bármely kutatási-fejlesztési vagy járványtani vizsgálatnak. És büszkék is lehetünk, mert ezt ilyen precizitással csupán a kutatási-genomikai irányvonalon fejlett országok tehetik meg helyben, saját határaikon belül.

Miért jó ha magyar?
Látjuk melyik földrész, melyik betegcsoportjából származik az adott vírus. Látjuk a változásait amiket összegyűjt a genomjában az itteni evolúciós és környezeti hatások révén, azokat a bizonyos mutációkat amiktől sokan feleslegesen félnek de leginkább nekünk, tudósoknak értelmezhetőek megfelelő hasznossággal.

Mit mesél nekünk pontosan?
Nagyon-nagyon sokat. Például innentől nyomon tudjuk követni, hogy valamely kísérleti hatóanyag által célzott része a vírusnak, hogyan reagál, milyen gyorsan változik, hogyan érdemes dinamikusan alkalmazkodni ehhez és melyek a legjobb, legstabilabb támadáspontok. Mesél továbbá a vírus útjáról és családfájáról, betegről-betegre követhető a vírus leszármazása és természetes változásai. Lehetőséget ad továbbá komplex evolúciós vizsgálatokra is a származását illetően.

Mi lesz most?
Dolgozunk tovább, a gyógymód ettől még nem érkezik meg jövő héten, de a munka gőzerővel halad és tapossuk tovább a megismerés végtelenül szerteágazó és hosszú ösvényét.

Miért lehetünk büszkék?
Magyarországon sikerült felépíteni egy magas színvonalú "elemzőképességet" a legmodernebb elérhető kapacitással, szaktudással és bioinformatikai háttérrel. Ezt ebben a járványban, ilyen formában kevés ország teheti meg, nagy segítség ez most a kutatásban és a járvány megértésében.

Jakab Ferenc vezeti azt a miniszterelnök által korábban bejelentett akciócsoportot, amelynek célja a vírus jobb megismerése, fertőzési és terjedési mechanizmusának vizsgálata, a lehetséges prevenciós lépések felderítése, valamint a hatékony gyógyszer és gyógymódok későbbi kifejlesztése. A professzorral az Univ Televízió készített interjút a témában: